DR. PUHA SÁNDOR, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselõcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Elõször arról szeretnék beszélni, hogy frakciónk milyen szempontok alapján tekintette át ezt a törvényt, a törvénytervezetet, és minek alapján ítéljük úgy, hogy mindenképpen szükség van az elfogadására.
A törvényi elõzményekrõl szó volt már. Szükséges-e ennek a törvénynek a megalkotása? Ennek alapján úgy érzem, igen. A gazdasági viszonyok, politikai- társadalmi viszonyok megváltozásával szükség van-e ennek a törvénynek a megalkotására? Igen, mindenképpen szükség van. Pénzügyi, finanszírozási kérdések miatt szükség van-e a tûzoltóság anyagi hátterének megújítására, ez a törvényben megfelelõen szabályozva van-e? Igen, szabályozva van. Bár a törvény során el fogom mondani, amikor részletesebben beszélek róla, hogy hol, milyen formában érezzük úgy, hogy más megoldásokat is be lehetne vonni, meg lehetne próbálni más megoldásokat is találni a törvény megfogalmazása során. Technikája megfelelõ-e a törvénynek, kezeli-e azokat a kérdéseket, amikkel foglalkoznia kell? Igen, kezeli. Azokat, amelyekkel nem foglalkozik, azokat más törvények, így például a szolgálati törvény mindenképpen kezelni fogja, kitér ezekre a kérdésekre.
Még egy kérdés: a társadalmi vitája, a törvény elõkészítése megfelelõ volt- e? Igen; igen széles körben, az érdekvédelmi szervezetek, a tûzoltóságok és más társadalmi szervek bevonása is megtörtént a törvény elõkészítésébe, ezért az elõkészítést is megfelelõnek tartjuk.
Most röviden hadd menjek végig a törvényen, és hadd térjek ki ezekre; ilyen szempontok alapján hol tartjuk megfelelõnek a törvényjavaslatot, illetve hol vannak pontosítási javaslataink, elképzeléseink a törvény jobbítására.
A törvényi hátteret eddig egy 1973-as törvényerejû rendelet adta meg; ezt mindenképpen magasabb szinten, törvényben szabályozza ez a tervezet, ami mindenképpen helyes és támogatandó törekvés.
Az önkormányzatoknak a '90-es, illetve a'91-es önkormányzati és hatásköri törvény adta át, tette kötelezõ feladatukká a tûz elleni védekezést. Ezt a szabályozást a törvény végigviszi, és az '95. évi XLIX. törvényben nem szabályozott kérdéseket továbbfejleszti, új megfogalmazásban hozza.
Ezek után a gazdasági szerkezet átalakulásával szükségessé vált a gazdálkodószervezetek tûzvédelmét elsõdlegesen biztosító vállalati tûzoltóságok és tûzvédelmi szervezetek mûködésének szabályozása is. A hatáskörök és feladatok részletes áttekintése és újratelepítése ugyancsak sürgetõ szükségként merült fel. A feladat mozgását sem követte a vagyon mozgása; e kérdés rendezése ugyancsak szükségessé vált a törvényben. Az alkotmányos határokat is figyelembe véve a törvénytervezet igyekszik elérni azt a kívánatos állapotot, hogy a vagyon annak a szervezetnek a tulajdonába kerüljön, amely ellátja a feladatot. Ez a törvény a finanszírozás kérdését is rendezni kívánja.
Mindannyian jól tudjuk, hogy a tûzoltóság mûszaki színvonala mennyire leromlott az elmúlt évtizedekben. Az 1995. július 1-jei átadáskor a költségvetésben rendelkezésre álló anyagi eszközök is átadásra kerültek, és bár akkor mintegy 100 millió forinttal meg is toldotta ezt a parlament, az eszközök így sem elegendõek a fejlesztésekhez.
A bevezetendõ tûzvédelmi bírság és a tûzvédelmi felelõsségbiztosítás elégséges forrásként szolgálhat. Megvizsgálandó azonban, hogy más konstrukcióban nem lehet-e megbízhatóbb, kiszámíthatóbb módon hozzájutni ezekhez a forrásokhoz, például olyan formában, hogy a biztosítások - vagy csak a vagyoni jellegû biztosítások - egy meghatározott százalékának tûzvédelmi célokra történõ átcsoportosításával történjen ez meg.
A finanszírozásnál említem meg, hogy további lehetõség egy kormánygaranciával felvehetõ, tízmilliárd forintos hitel, amelynek forrásait minél elõbb meg kellene keresni.
További szabályozandó kérdések: a tûzoltók munkavégzésével, jogállásával, bérezésével, továbbképzésével és egészségügyi ellátásával kapcsolatos problémák; ezeket azonban egy másik törvény kívánja rendezni, a parlament elõtt lévõ szolgálati törvény.
E rövid áttekintés után, ahol általánosságban beszéltem, nézzük fejezetenként a törvénytervezetet! Az I. fejezetben a törvény a hatályossággal foglalkozik. Kiterjeszti a hatályt belföldi és külföldi, magán- és jogi személyekre és szervezetekre, ugyanígy a diplomáciai mentességet élvezõkre, a nemzetközi szerzõdésekben foglaltak, illetve a viszonosság figyelembevételével. Itt már a bizottság véleményénél említettem például az IFOR-erõket. Nem terjed ki a honvédség létesítményeire és a bányák föld alatti részeire; ezeket más törvények szabályozzák.
A II. fejezet a tûzvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat szabályozza. Megfogalmazza az elsõ fokon eljáró jegyzõ, illetve a tûzoltóság hatósági, szakhatósági és szakértõi tevékenységét. Új eleme a szabályozásnak, hogy a hatósági feladatokat és hatásköröket az adott település jegyzõjéhez telepíti, kifejezve ezzel a tûzvédelem önkormányzati jellegét; ami különben végigvonul a törvénytervezet egész szövegében, egész szellemét az önkormányzatiság megteremtése, az önkormányzatiság fokozott érvényesítése hatja át. Hatóságként másodfokon a megyei közigazgatási hivatalt nevesíti. Nem nevesíti itt, hogy másodfokú hatóságként, illetve szakhatóságként ki jár el; ez, úgy érzem, a megyei tûzoltóparancsnokság, tehát a hivatásos állami tûzoltóság feladata kell legyen.
A III. fejezet a tûzvédelemmel és mûszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket és feladatokat határozza meg. Magánszemélyekkel kapcsolatban ezeket eddig alacsonyabb szintû jogszabályok szabályozták. A tervezet ezeket törvényi szintre emeli, ami igen helyes része a törvénytervezetnek. Szól továbbá a tûzvédelemmel kapcsolatos oktatási feladatokról és ismeretek terjesztésérõl is.
IV. fejezet a tûzoltóság szervezeti felépítését tartalmazza, szabályozza a belügyminiszter, az országos és a megyei parancsnok tevékenységét. Az országos és a megyei parancsnok feladatköre csökken; tevékenységük súlypontja a szakmai felügyeletre tevõdik át. A tervezet itt is hangsúlyozza a tûzvédelem szerintünk nagyon fontos önkormányzati jellegét.
Az V. fejezet szól a hivatásos állami, másrészt a hivatásos és önkéntes önkormányzati tûzoltóságokról. Utóbbit köztestületként definiálja, amely egyesületként mûködve vonja be a civil társadalmat a tûzvédelem és mûszaki mentés feladatkörébe. Ezt is nagyon fontosnak tartjuk; ezek korábban mûködtek Magyarországon is. Ezeknek az egyesületeknek a mûködése korábban vagy nem volt meg, vagy formális volt; nagyon fontosnak tartjuk, hogy itt - még egyszer mondom - bevonja a civil társadalmat egyrészt a tevékenységbe, másrészt a tevékenység ellenõrzésébe.
A létesítményi tûzoltóság a megváltozott gazdasági és tulajdonviszonyokat követve határoz meg feladatokat és kötelezettségeket a gazdálkodószervezeteknél, amelyek átveszik itt a korábbi vállalati tûzoltóságok szerepkörét. Valószínûleg ennek is köszönhetõ az, hogy a korábbi idõben, az elmúlt években a tûzesetek száma jelentõsen növekedett; ugyanis a vállalati tûzoltóságok szerepe leértékelõdött, azok meggyengültek, illetve megszûntek.
Ebben a fejezetben szól a tervezet az anyagi és pénzügyi ellátásról. Egyértelmûen állami feladattá teszi a hivatásos állami tûzoltóságok fenntartását és fejlesztését. A hivatásos önkormányzati tûzoltóság mûködési és fenntartási költségeirõl az önkormányzatok útján, a létesítés és fejlesztés költségeirõl pedig pályázati formában a BM útján gondoskodik. Az önkéntes tûzoltóságokról a központi költségvetés az átvállalt feladat arányában gondoskodik. A létesítményi tûzoltóságokkal kapcsolatos költségek pedig a létesítõt terhelik.
A vegyes és zárórendelkezések fejezetben a tûzvédelmi bírság és a tûzvédelmi felelõsségbiztosítás felhasználását szabályozza. Itt fogalmazza meg a vagyon mozgásával kapcsolatos szabályokat, felhatalmazást kap a kormány, illetve a miniszterek a tûzvédelemmel kapcsolatos rendeletek megalkotására.
(12.40)
Említettem már, hogy ezek közül néhányat jó lenne a törvénnyel azonos idõben hatályba léptetni: a hatósági tevékenység részletes szabályait, a riasztási és segítségnyújtási tervet, az országos tûzvédelmi szabályzatot, az oktatás és képzés rendszerét, a tervezés és fejlesztés rendszerét vagy a területen kívüli igénybevétel költségének megtérítésére vonatkozó szabályokat.
Végül a hatályba léptetés idejére vonatkozó rendelkezések és más törvények módosításai ebben a fejezetben találhatók, amelyek a tûzvédelmi törvényhez kapcsolódó részek harmonizációját teremtik meg.
Az elõbb elmondottak alapján az SZDSZ frakciója nevében a törvény tervezetét a tisztelt Ház figyelmébe ajánlom. Alapos tárgyalását és minél elõbbi elfogadását fontosnak tartom.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)