AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Képviselõ úr elsõ kérdésére sajnos nincs módomban tárgyszerû választ adni, mivel sem az osztrák biztosítók, sem a velük illegálisan devizadíjú biztosítási szerzõdést kötõ magyar állampolgárok tevékenységérõl nem állnak rendelkezésre valós adatok, csak becslések. Ilyen, a magyar biztosítási szakmából származó becslések szerint az osztrák biztosítók körülbelül ötvenezer életbiztosítást kötöttek magyar állampolgárokkal. Valószínûsíthetõen ennek mintegy egyharmada köttetett a Grazer biztosítóval.
Annak megítéléséhez, hogy ez milyen nagyságrendû a magyar biztosítás szakma egészéhez képest, hadd hivatkozzam még egy adatra: '94-ben mintegy 1 millió 400 ezer állampolgár rendelkezett Magyarországon életbiztosítási szerzõdéssel. Így azért arról nincs szó, hogy az illegális biztosítások a magyar biztosítás szakma érdekeit vagy létét alapjaiban veszélyeztetnék.
Képviselõ úr második kérdésére az a válaszom, hogy a kormány tudatában van annak, hogy Magyarországon illegális biztosítási tevékenység folyt. Ennek megakadályozása érdekében a kormány számos intézkedést tett, amelyek közül kiemelendõ a Btk. módosítása az illegális biztosítási tevékenység szankcionálása céljából.
Ugyanakkor szeretném aláhúzni azt az általános igazságot, hogy a gazdaságban az illegális tevékenységek szankcionálása és legális szférába terelése egyaránt szükséges és elõnyös lépéssorozat.
A Grazer kérelmét még '95. I. félévében nyújtotta be, és ebben a második kérelemben kötelezettséget vállalt a hatályos jogszabályok szerinti feltételek teljesítésére, s vállalta a '95-ben hatályos jogszabályok szerint elõírt egymilliárd forintos alaptõke letételét.
A Grazer '94-ben benyújtott s a kormány által akkor elutasított kérelme ezeknek a jogszabályi feltételeknek nem felelt meg.
A kormány döntését csak a hatályos jogszabályok figyelembevételével hozta meg, és tudatában volt annak, hogy '96. január elsejétõl a hatályba lépõ biztosítási törvény elõírásainak megfelelõen az Állami Biztosításfelügyelet köteles lesz a törvényi feltételek vizsgálatát követõen a tevékenységi engedély kiadása iránti kérelmet külön elbírálni. A kormány döntésével csak elvi engedélyt adott az alapításra.
E kérdéskör s a konkrét kérelem elbírálása során az Állami Biztosításfelügyelet ki fogja kérni a Biztosításfelügyeleti Bizottság véleményét is.
A kormány döntése meghozatalánál pozitívan értékelte, hogy az alapítás engedélyezésével az elsõ valóban vidéken mûködõ biztosítóintézet jönne létre. Az új biztosító Dél-Magyarországon kíván tevékenykedni elsõsorban, s ez számos új munkahelyet teremtene. Az új biztosító megjelenése a biztosítási versenyt is élénkítheti.
A tárgyilagos megítéléshez hozzátartozik, hogy az alapító hazájában kifejezetten jó üzleti hírnévnek örvend.
Kedvezõ szempontként értékelte a kormány azt, hogy a Prima Austria Biztosító Rt. megalapításával elvi lehetõség nyílik az illegálisan már megkötött biztosítási szerzõdések honosítására, mert a biztosítási törvény lehetõvé teszi az állományátruházást külföldi biztosítótól is.
Az alapítással a Grazer illegális tevékenysége is várhatóan megszûnik, hiszen nem fûzödik érdeke tovább az illegális terjedéshez, s a Prima Austria Rt. piaci pozícióit veszélyeztetné az illegális terjesztés továbbfolytatásával.
Korábban napirendre került az alapító részérõl egyéb magyarországi beruházások megvalósítása is, és kétségkívül a magyar-osztrák gazdasági kapcsolatok erõsítésének szempontjai is szerepet játszott a döntésben
Tisztelt Ház! Az elõzõek alapján kérem válaszom elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)