DR. MAGYAR BÁLINT mûvelõdési és közoktatási miniszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Mint ön is említette, korábban is feltette ezt a kérdést, amire annak idején Jánosi György akkori politikai államtitkár úr válaszolt. Képviselõ úr azzal a feltétellel fogadta el akkor Jánosi György válaszát, hogy a megvalósításon rajta tartja a szemét.
Nos, errõl a helyrõl is szeretnék az ügyek elõrehaladásáról pontos információkkal szolgálni. Korábbi válaszában Jánosi György említette, hogy az interpellációban felvetett kérdéskör szabályozása a nemzeti alaptanterv követelményrendszere, amely az elsõ tíz évfolyamon szabályozza az oktatás tartalmát, tíz mûveltségi területre osztja azokat a követelményeket, amelyeket a magyar iskolában a tankötelezettség ideje alatt tanítani, illetve tanulni kell. Ezek egyike "az ember és a társadalom" mûveltségi terület, mely magában foglalja a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismereteket, emberismeretet és a történelmet egyaránt.
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata a nemzeti alaptantervben tananyagként és fejlesztési követelményként is szerepel. Képviselõ úr korábban utalt arra, hogy ez a nyilatkozat túlhaladott, a NAT megalkotói azonban mint nagyon fontos kordokumentumot, s a dokumentumból sugárzó szellemiség miatt is, szükségesnek és fontosnak tartották a követelményrendszerbe beépíteni. De ezen túl a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismereteknél a 10. évfolyam végére meghatározott részletes követelmények, az emberi jogok és nemzetközi védelmük témakörén belül konkrétan megnevezi a tanítandó anyagként az emberi jogok európai egyezményét, valamint az "Egyezmény a gyermekek jogairól" címû dokumentumot.
Úgy vélem, egyetért velem abban a képviselõ úr, hogy az emberi és nemzeti kisebbségi jogok gyakorlására nem pusztán a tananyagból megszerezhetõ ismeretek nevelik a fiatalokat. Legalább ilyen fontos, hogy családi és iskolai környezetükben, lakóhelyük mindennapjaiban is megélhessék, megtapasztalhassák jogaikat. A közoktatási törvény módosítási javaslatában ezért is tervezzük módosítani a tanulói jogok körét, messzemenõen figyelembe véve a nemzetközi jog követelményeit. Így a törvénymódosításon dolgozó szakértõi bizottságban felmerült például diákjogi tanács létrehozása, amely egy sokoldalú, pedagógusszakmai, szakszervezeti, szülõi, önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, egyházi, alapítványi és diákszervezetek részvételen alapuló döntés-elõkészítõ, véleményezõ és javaslattevõ testülete lenne a tanulói jogok érvényesülésével kapcsolatosan.
Felmerült a diákjogi tanácsadás és képviselet törvénybe szövegezése is, amelynek feladata lenne a gyermekeket, tanulókat ért jogsérelem orvoslása, illetve az ebben való segítségnyújtás, a tanulóközösségek jogai érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtása, jogi, közgazdasági és más információk közvetítése, valamint a jogsérelmek alapján szükségessé váló intézkedésekre vonatkozó javaslatok kidolgozása.
Fontos szempontként merült fel az elõkészítõ munkák során, hogy a diákok megismerhessenek minden eszmét, nézetet és gondolatot, amelynek tartalma vagy megjelenési formája az alkotmányt, mások jogait és jó hírnevét, az állam biztonságát vagy a közrendet sérti, hogy az õket érintõ ügyekben, intézményi eljárásokban meghallgassák õket, valamint hogy az õket érintõ döntés és mulasztás ellen jogorvoslatot vehessenek igénybe. Ugyanakkor fontos az is, hogy szabadon alakíthassanak és mûködtethessenek bármilyen szervezetet, egyesületet, egyletet, kört, társaságot, klubot, amelynek létrehozása és mûködése nem ütközik jogszabályba.
A diákok tehát a diákjogok bõvítésén és fõként gyakorlásán keresztül juthatnak el leginkább az emberi, nemzeti és kisebbségi jogok tiszteletben tartásához, a kölcsönös méltányosság szempontjainak és attitûdjének, magatartásának idõbeni elsajátításához.
Ezenkívül a minisztérium konkrétan is finanszíroz emberi jogi segítõ programokat, így például a Civitas Egyesület polgári ismeretek elsajátítását segítõ programját.
Tisztelt képviselõ úr, kérem válaszom elfogadását. (Taps a bal oldalon.)