Torgyán József Tartalom Elõzõ Következõ

DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim!

Pusztai Erzsébet elõadásával ellentétben úgy érzem, van mirõl tárgyalnia a Háznak, hiszen a tisztelt Ház elõtt fekszik a Magyar Köztársaság kormánya által T/1680. szám alatt elõterjesztett törvényjavaslat és az Állami Számvevõszéknek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetésérõl adott véleménye.

Más kérdés az, hogy ez a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól beterjesztett törvényjavaslat milyen színvonalú, mert itt már teljes mértékben egyetértek Pusztai Erzsébettel, nevezetesen úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat valóban az állatorvosi ló eseténél is kiválóbban példázza, hogy milyen bajok vannak a magyar törvényalkotással és különösképpen a költségvetéssel, ezen belül pedig a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival.

A dolog annál inkább tragikus, mert hiszen a társadalombiztosítás nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási pénzügyi alapjai összességükben közel 950 milliárd forintot tesznek ki, tehát az egész állami költségvetés közel felét, és külön tragikusnak tartom, hogy az egész tb-költségvetésrõl való döntési jogosultságot a korábbi kormányzat hibájából egy szûk szakszervezeti lobby kaparintotta meg, és ez a szakszervezeti lobby egész egyszerûen olyan helyzetet teremtett a tb pénzügyi alapjait illetõen, amikor is a kormányzat maga sem tud megküzdeni ezekkel a problémákkal, mert hiszen egészen más anyag szerepel az írásbeli elõterjesztésében, mint amirõl a különbözõ tárgyalások során hallani lehet. Elég, ha ebben a körben arra utalok, hogy a beterjesztett törvényjavaslat szinte alig számol valamiféle hiánnyal, míg maga a kormányzat ma már hozzávetõlegesen 60 milliárd forint hiányt emleget. Tehát óriási eltérés van az írásbeli anyag és a különbözõ társadalmi fórumokon, illetõleg kormányüléseken elhangzó anyag között.

Ezért tehát egyértelmû, hogy az írásbeli beterjesztés érdemi tárgyalásra valóban alkalmatlan, tehát a kormánynak vissza kellene vonnia ezt az elõterjesztést, és egy új elõterjesztéssel kellene a Ház elé állnia.

Legyen szabad külön is kitérnem arra, hogy miközben a parlamentben folyik a mindenki által használhatatlannak minõsített társadalombiztosítási pénzügyi alapokról, illetõleg annak '96. évi költségvetésérõl szóló törvényjavaslat vitája, és a kormány 60 milliárd forint körüli hiányról beszél, aközben mindenképpen felmerül a társadalombiztosítási önkormányzat felelõssége.

Ebben a körben külön kiemelném: a Független Kisgazdapárt számos alkalommal hangoztatta már, hogy a tb-t teljes egészében át kell világítani, de nem parlamenti bizottságokkal és albizottságokkal - amelyek sajnálatos módon még igazán eredményt semmilyen vonatkozásban és semmilyen tárgykörben nem hoztak. Itt nyilvánvalóan az egyetlen megoldás az lenne, hogy a fizetett szakértõk tucatjait kellene ráereszteni a társadalombiztosításra, mégpedig úgy az egészségbiztosításra mint a nyugdíjbiztosításra is, és a legnagyobb részletességgel át kellene világítani ezeket az intézményeket és azok mûködését is.

Ami a tb-önkormányzatok felelõsségét illeti, a Független Kisgazdapárt a következõkre hívná fel a figyelmet:

Sorozatosan megsértik az államháztartási törvényt, hiszen a törvényben írt határidõ alatt nem nyújtják be a költségvetést, ha pedig benyújtják, akkor az nincs szinkronban az állami költségvetéssel. Külön gondot okoz az a tény, hogy a nyugdíjbiztosítási költségvetés nincs szinkronban az egészségbiztosítási törvénnyel, ezért tehát a tényállásnak a valóságos és megnyugtató felderítése önmagában is nehéz, nem is szólva arról, hogy ennek a következményeit miként kell értékelni.

Ebben a körben külön kiemelném a Független Kisgazdapárt álláspontját, nevezetesen, hogy a társadalombiztosítási alapok - a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási alap is -, de sajnálatos módon a kormány is zsarolásra használja fel önmaga hibáját. Tudniillik azt a tényt, hogy a tb pénzügyi alapjait nem terjesztik be idõben, hogy annak a parlamenti döntése nem történhet meg, ezt a tb és az egészségbiztosítás is egy olyan helyzet kialakításához használja fel, hogy lehessen zsarolni a társadalmat azzal - amirõl az elõbb Pusztai képviselõnõ is szólt -, hogy a kórházak mûködésképtelenek. És akkor, erre hivatkozással, a kormány mondhatja, hogy el kell fogadni legkésõbb március közepéig ezeket, mert különben megbénulnak a társadalom szempontjából legfontosabb intézmények.

Egyértelmû, hogy ilyen módon nem lehet törvényt alkotni, nem lehet egy kérdésrõl az Országgyûlésben szakmailag megalapozott véleményt elfogadni.

Ami külön kiemelést érdemel ebben a körben, hogy már eleve olyan költségvetést terjesztenek a Ház elé, amelyrõl mindenki az elsõ pillanatban megállapíthatja, hogy teljesen alkalmatlan arra, hogy elfogadásra, vagy akár csak érdemi megvitatásra kerüljön. Mert egyrészt hiányoznak belõle azok az összefüggések, mely összefüggések feltárása nélkül ezekrõl a költségvetésekrõl megalapozott véleményt kialakítani nem lehet.

(18.20)

Ezen túlmenõen a tb és az egészségbiztosítás helyzetértékelése között is döntõ különbség mutatkozik.

Bizonytalan a nyilvántartásuk. Az utóbbi idõk folyószámla-egyeztetései arra utalnak, hogy a kintlévõségeiket sem képesek összeállítani, holott mindenki elõtt ismeretes, hogy a legutóbbi években - ha jól emlékszem, egymást követõ évekrõl van szó - évente legalább egymilliárd forintot fordítottak számítógép- rendszerek kiépítésére. A számítógép-rendszerek kiépítésére való csillagászati összeg felhasználását távolról sem követte egy olyan megbízható adatnyilvántartás, amelyre támaszkodni lehetne. Ebben a körben hadd ne a saját tapasztalatainkra kelljen támaszkodnunk, hanem utalnék azokra a botrányos jelenetekre, amelyekrõl a médiák is - és külön kiemelném - és a televízió is több alkalommal beszámolt. Nevezetesen rokkantnyugdíjas kap óriási vállalkozási díj elmaradásával kapcsolatos azonnali fizetési felhívást, olyanok kapnak végrehajtási eljárással kapcsolatos felhívásokat, akik soha nem vállalkoztak.

Tehát úgy gondolom, hogy pillanatnyilag olyan káosz uralkodik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál, amely - sajnálatos módon azt kell mondjam - a visszaélések tömkelegére alkalmas.

Amíg az egyensúly nem a társadalom további megszorításával, hanem a tb racionalitásának a megteremtésével lesz megoldható, addig a Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy mindenekelõtt a központi adminisztráció költségeit kellene csökkenteni, mert ez jelenthetné a tb-alapok mûködési lehetõségeinek a megteremtését. De õk ahelyett, hogy ezt az utat járnák, 36 százalékkal növelni akarják a saját központi költségvetési adataikat, ami önmagában 7 milliárd forintos többlettételt jelent, és aki ehhez figyelemmel kíséri még azt, hogy milyen luxuspaloták épülnek a tb-költségvetésbõl, azok egyet kell hogy értsenek velünk abban, hogy ez egy elfogadhatatlan állapot - ismétlem - a teljes állami költségvetés közel felét kitevõ egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás összegszerûségeit illetõen.

A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy létszámcsökkentésre mindenképpen szükség lenne. Javasoljuk is, hogy a kormány teremtse meg a létszámleépítés alapjait ebben a körben, hiszen ha már egyszer a sok milliárd forintos beruházási költséggel a számítógépes rendszer alapjait megteremtették, akkor ezek ne maradjanak kihasználatlanul. Ennek a személyi konzekvenciáit tehát mindenképpen le kell vonni, különben egy ésszerûtlen állami pazarlás esetével állnánk szemben.

Úgy gondoljuk, hogy a kintlévõségek konkrét és korrekt számbavétele sem halasztható tovább. Enélkül egyáltalán nem lehet világosan látni, hogy a kintlévõségek behajtása miként lenne realizálható. Tehát ahhoz, hogy a kintlévõségek behajtása realitássá válhasson, mindenekelõtt a kintlévõségek számbavétele és ezek összetételének a meghatározása szükséges. Ezt követõen lehetne csak a kintlévõségek behajtását a Nyugaton már szokásos és igen eredményes módszerekkel számbavenni.

Legyen szabad azonban arra is kitérnem, hogy a behajtásnak semmilyen körülmények között sem szabad a társadalom zaklatásával együttjárnia, és egyáltalán ez a gondolat nem eredményezheti a társadalom zaklatását, hanem a saját munka jó megszervezése az a lehetséges út, amelyet a költségvetéseknek járniuk kell.

A Kisgazdapárt határozott álláspontja az, hogy ameddig a tb egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási pénztárai körül a szóban forgó hivatalok vezetése, illetõleg a kormány nem tesz rendet, addig le kell állítani a vagyon- és a székházjuttatásokat, tudniillik ezek ilyen körülmények között jelentõs állami vagyon további elherdálásához vezethetnek.

A kormány azonban rövidesen mintegy 36 milliárd forint vagyonhoz kívánja juttatni a tb-t, miközben maga is elégedetlen a tb mûködésével.

Én kérem az igen tisztelt képviselõtársaimat, hogy figyeljenek fel arra, hogy mennyi realitás van abban, egyrészt micsoda logika rejlik egy olyan megoldásban, hogy a kormány egy olyan intézmény részére akar 36 milliárd forint vagyont juttatni, amelynek a munkájával elégedetlen. Vajon ez a piacgazdaság? Ez az államháztartás sokat hangoztatott reformja, hogy a kormány egy ilyen, a költségvetés közel felét kitevõ intézményrendszerrel kapcsolatban arra a megállapításra kénytelen jutni, hogy azok rosszul dolgoznak, a nyilvántartásuk nem megfelelõ, elfogadhatatlan ezen szervek eljárása, és akkor jutalmul 36 milliárdot és egymilliárd forintért plusz egy székházat akar adni?

Igen tisztelt képviselõtársaim ne csodálkozzanak, hogy itt tart ez az ország, hogyha ilyen eljárás egyáltalán lehetséges ebben az országban.

Ami most már nemcsak a mulasztó tb önkormányzatra, hanem a mulasztó kormányra is igaz, hogy egy ilyen helyzetet mind a két intézmény, tehát a tb önkormányzatok és a kormány is arra használ fel, hogy a saját mulasztásait igyekezzen helyrehozni. Az elõbb említett igen erõteljes, de sajnos a valóságnak megfelelõ kifejezéssel próbáltam felidézni ezt az egész helyzetet: ez a társadalom zsarolását jelenti. Sajnálatos módon ebben egy csepp túlzás sincs, mert ahogy a tb-önkormányzatok a zsarolással azt akarják elérni, hogy a parlament hunyjon szemet az elfogadhatatlanul pazarló és eredményt nem hozó gazdálkodásuk felett, ugyanúgy a kormány is erre akarja rávenni a Házat és azzal fenyegetõzik, hogy megbénulnak az intézmények, ha március közepéig a tb- alapok költségvetése nem kerül elfogadásra.

Az, hogy legfeljebb 17,8 milliárd forintos hiánnyal számolnak és össze akarnak szedni körülbelül 35 milliárd forintot a társadalom különbözõ rétegeinek megsarcolásával, ez önmagában rávilágít ennek az egész megközelítésnek az erkölcstelenségére.

(18.30)

És ismételten hangsúlyozom: az erkölcstelenség nemcsak a tb-alapok, hanem a kormányzat részérõl is fennáll.

Ráadásul a kormányzat ezt az egész zsarolási manõvert szokás szerint a nemzetközi pénzügyi világra és az OECD-re való utalással kívánja még nyomatékosabbá tenni, hogy mindazok, akik e szörnyû hiányosságokra fel kívánnák hívni a figyelmet, vonuljanak vissza, mert itt rögtön lehet arra utalni, hogy micsoda jelentõs nemzetközi érdekeket sérthet mindazoknak a véleménye, akik ezt a javaslatot nem támogatják.

Én úgy gondolom, hogy a beterjesztett tb-költségvetés tarthatatlan a tévesen tervezett infláló hatás miatt is, hiszen ez az egész elõterjesztés a kormányzatnak abból a hivatalos értékelésébõl indul ki, hogy 1996-ban a várható infláció nagysága 19-20 százalék körül mozog. Én azt hiszem, hogy nem kell különösképpen belemélyedni ennek az állításnak a tarthatatlanságába, hiszen aki csak az ez évben bekövetkezett különbözõ áremeléseket figyelemmel kíséri, és látja, hogy a most bekövetkezõ energiaár-emelések milyen tragikus hatással lesznek a gazdaságra, és annak milyen inflációnövelõ hatása lesz, az egyértelmûen megállapíthatja, hogy a 19-20 százalékos inflációnövekedés egy messze alultervezett inflációnövekedés. Márpedig ebben az esetben az egész tb- önkormányzattal kapcsolatos költségvetés felborul. A jelentõs számbeli különbségekbõl kitûnik ugyanis, hogy azok az adatok, amelyeket a kormány beterjesztett, nem minõsíthetõk másként, mint egyszerû propagandaszámként: annak a kormányzati sikerpropagandának a részeként, amelyre a Független Kisgazdapárt kénytelen volt már egyszer a "goebbelsi propaganda" meghatározásával utalni.

Legyen szabad ezek után felhívnom arra az igen tisztelt Ház figyelmét, hogy a Háznak rendkívül határozottan kellene fellépnie az ilyen kormányzati munkával szemben, mert hiszen most már hónapok óta húzódik a tb-költségvetések ügye anélkül, hogy egy jottányival elõrejutottunk volna. Sõt, ma már egyértelmûen meg lehet állapítani, hogy a törvényjavaslat benyújtása óta mindenki elõtt teljesen egyértelmûvé vált: ennek a költségvetésnek a számai valótlanok, nem stimmelnek egymással, nincsenek összhangban a kormányzati elõterjesztésekkel, és nincsenek összhangban a valósággal.

Ezért a Független Kisgazdapárt nemcsak elutasítja ezt az elõterjesztést, hanem legyen szabad a kormány igen tisztelt képviselõivel a leghatározottabban közölnöm a Független Kisgazdapárt álláspontját: kikérjük magunknak az ilyen dilettáns, hozzá nem értõ, a Házat félrevezetõ elõterjesztéseket. Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage