DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Bár én nem vagyok egy utolsó, de én úgy gondolom, hogy Balsai képviselõtársam visszafogottabb hangvétele predesztinálhat arra, hogy élesedõ vitáink szép lassan elhalkulnak - azon elvi kitételek mellett, amit Tóth Károly képviselõtársam megfogalmazott.
Én azt hiszem, nyitottaknak kell lennünk az elsõ javaslatra, amely a bírák jogi helyzetének a tisztázásával kapcsolatos. Azért hozzá kellene talán tenni, hogy érdekes munkajogi szituáció az, amikor az Országgyûlés elnöke - aki maga is átvilágítandó - lesz a munkáltatója az átvilágító bíráknak. Lehet, hogy egy másik, harmadik konstrukciót kell akár közösen kitalálnunk, mert ha van összeférhetetlen eset, akkor talán az összeférhetetlenség általános fogalmába ez beletartozhat. Gondolom, hogy a maradékelv alapján lett a fõtitkár úr - nem sértve ennek a funkciónak a lényegi tartalmát - a munkáltatói jog letéteményese.
Ami a történeti hivatallal kapcsolatos fejtegetéseket illeti, csak a munkajogi vonzatát szeretném megemlíteni. Ez a történeti hivatal egy fontos szervezete lesz a dokumentumkezelésnek, de talán nem az Országgyûlés lenne az a testület, amelynek meg kell választani a vezetõjét, hisz ez annyit jelentene, hogy legfõbb közjogi méltóság rangjára emelnénk egy klasszikusan azért államigazgatási feladatot ellátó szervezetnek a vezetõjét.
Én úgy gondolom, hgoy a javasolt szabályozás nagyjából beillik a magyar jogrendbe, és nagy valószínûséggel elégséges a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök úr kinevezési jogkörét meghagyni. Köszönöm a figyelmüket.