DR. KISS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Negyedik alkalommal kerül napirendünkre a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetésérõl szóló törvényjavaslat, s ami miatt szólok, az egy módosító indítványcsomag, amellyel kapcsolatban jogosan vethetik föl képviselõtársaim, hogy ez egy olyan módosító csomag, amelyik a korábban benyújtott, múlt év novemberében beterjesztett törvényjavaslatot gyakorlatilag teljes terjedelmében, mellékleteivel együtt nagyjából megváltoztatja.
Tisztelt Képviselõtársaim! Amikor Matyi László szabaddemokrata képviselõtársammal együtt aláírtuk ezt a módosító csomagot, azt hiszem, egyetlen országgyûlési képviselõben sem keltettük azt a gyanút, hogy ez kettõnk önálló képviselõi indítványa. Ez önálló képviselõi indítvány formájában természetesen kormányjavaslat a társadalombiztosítási költségvetés módosítására.
Az, hogy ez a helyzet ilyenné alakult és hogy csak önálló képviselõi indítvány formájában lehet a kormánynak módosító indítványokat tenni a társadalombiztosítási költségvetéshez, már azt hiszem, alaposan kivitatott ebben a Házban, hiszen azt hiszem, minden lehetséges módját kitaláltuk már vagy végigjátszotta már a Ház, mióta a társadalombiztosítási alapok önkormányzata létezik.
Ez a módosító indítvány, ha hinnénk a számmisztikában, akkor azt mondanám, hogyha babonás lennék, hogy nem véletlenül kapta a 13-as mellékszámot, mert nem éppen egy szerencsés indítvány, hiszen számos hibája van, és ezekért a hibákért én kénytelen vagyok az önök elnézését kérni és jóindulatukba ajánlani a költségvetési tervezetet.
Az egyik ilyen hiba az, hogy nem sikerült nekem sem ráakadni arra a szögletes zárójel kezdete jelre, ami valószínûleg valahol valamelyik iratkapocs alatt maradt és ezért lemaradt a fénymásolatokról, amelyik jól jelezné, hogy az eredeti törvényjavaslat mellékletei, a táblázatok honnantól kezdve számítandók kivételnek, tehát a törvényjavaslatból kivételnek. A vége az megvan.
Ugyanígy nem tudom, hogy mi az oka annak, hogy az egész javaslatból az utolsó oldal kiesett és az egésznek a végére került, egy ugyancsak elavult mûködési költségvetés 6. számú mellékletként a régi törvény melléklete volt, miközben tartalmazza 4. számú mellékletként a gyógyító-megelõzõ ellátás mellékletét maga a benyújtott javaslat.
Kérem megértésüket, és ígéretet teszünk arra, hogyha már a mi nevünkkel szerepelt ez az indítvány, akkor az egyszerûség kedvéért, mert épp elég bonyolult lesz ehhez még módosító, kapcsolódó módosító indítványokat fûzni, a hibajavítást megpróbáljuk egy olyan indítvánnyal elérni, amelyik lehetõvé teszi, hogy az ajánlásban, már az egységes szerkezetû ajánlásban ezek a zavaró hibák ne legyenek.
Most ezek után rá kéne térnem arra, mert kiderült, hogyha valaki aláír egy ilyen indítványt, azzal esetleg olyan feladat is jár, hogy akkor indokolja is, hogy miben változik ez a csomag, miben változtatja meg ez a csomag az eredeti javaslatot. (Közbeszólás a jobb oldalon: Alig valamivel. Derültség.) Alig valamivel. Az 1995 novemberében beterjesztett, a társadalombiztosítási önkormányzatok által jóváhagyott '96. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplõ elõirányzatok módosítása az alábbi okok miatt volt szükséges.
Meg kellett teremteni az összhangot az idõközben megalkotott, illetve módosított azon törvényi rendelkezésekkel, amelyek közvetlenül is érintették, illetve kihatottak a társadalombiztosítás egyes kiadási és bevételi elõirányzataira.
Az 1996. évi költségvetésrõl szóló '95. évi CXXI. törvény a társadalombiztosítási alapok számára az önkormányzatok javaslatához képest 26,1 milliárd forinttal kevesebb költségvetési térítést tartalmaz. Ennek megfelelõen a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi elõirányzataiból 11,3 milliárd forintot törölni kellett, az Egészségbiztosítási Alapban pedig a 26,8 milliárd forint bevételi elõirányzatot 12 milliárd forintra kellett csökkenteni.
Az 1975. évi II. törvény decemberben elfogadott módosítása nem tartalmazta az egyéni járulékfizetés felsõ plafonjának emelését, amivel a társadalombiztosítási önkormányzatok költségvetésük benyújtásakor számoltak. Emiatt a Nyugdíjbiztosítási Alapnál 4 milliárd forinttal kevesebb járulékbevételt kellett elõirányozni.
Az 1975. évi II. törvény 103. §-ának új (3) bekezdése értelmében a munkáltató köteles a táppénz egyharmadát megtéríteni, ezt a döntést is késõbb hoztuk meg, nem számolhatott vele a társadalombiztosítás. Ezzel az Egészségbiztosítási Alap új bevételi jogcímen 12 milliárd forinthoz jutott, ezt bevételként kellett a tervben szerepeltetni.
A munka törvénykönyv módosításával január 1-jétõl 15 napra változott a betegszabadság idõtartama. Ezzel a táppénz-elõirányzat 5,2 milliárd forinttal kevesebb lett, s a betegszabadság után fizetetendõ járulékbevétel 2,7 milliárd forinttal lett több.
Az Alkotmánybíróság határozattal semmisítette meg a tiszteletdíjak utáni járulékfizetési kötelezettséget. Ennek a hatása a járulékbevételek elõirányzatát 10 milliárd forinttal csökkenti, tehát ezt sem lehetett járulékként számításba venni.
Ha ezeket összeadják - remélem, hogy én nem tévedtem a felolvasáskor -, akkor a fenti törvényi rendelkezések az önkormányzatok által benyújtott törvényjavaslatnak plusz 108 millió forintos költségvetési egyenlegét mínusz 20,2 milliárd forint hiányra változtatják. Tehát ez az a kiindulási alap, amit, ha jól számoltunk, és ha nem hagyott ki belõle a kormány se semmit, akkor a benyújtás és a jelen nap közötti törvénymódosítások hatásaiként számításba kellett venni.
A múlt év novemberében benyújtott törvényjavaslat a bázisul szolgáló 1995. évi bevételi elõirányzatok várható teljesülését túlságosan optimistán ítélte meg. A már ismert elõzetes tényadatok alapján egyértelmû, hogy a járulékalap növekedése lényegesen elmaradt a bruttó keresetkiáramlás mértékétõl, ez mintegy 30 milliárd forint kiesést okozott a bevételi oldalon.
Az önkormányzatok beterjesztett törvényjavaslatában a nyugdíjak 1995. évi tényleges nettó átlagkereset növekedésének megfelelõ emelésére 15 százalékos mértéket vettek számításba.
(16.30)
A nettó átlagkereset-növekedés mértéke a tavaly novemberben feltételezett 15 százalékkal szemben - a már ismert, de még nem teljes körû KSH-tényadatok alapján - nem fogja meghaladni a 14 százalékot, ennek megfelelõen 5 milliárd forinttal kevesebb kiadási elõirányzat elegendõ lehet a nyugdíjemelésre az 1975. évi II. törvényben megfogalmazott kötelezettség teljesítéséhez.
Itt engedjenek meg egy megjegyzést. Amennyiben májusban ez a szám mégis meghaladja a 14 százalékot, akkor természetesen a törvényben meghatározott módon azt a százalékot kell biztosítani nyugdíjemelés címén, és a társadalombiztosításról szóló törvény egyébként erre lehetõséget is ad, amikor a nyugdíjkasszát felül nyitott kasszaként határozza meg. Tehát akkor nincs törvényes akadálya, hogy ennek megfelelõen kapják a nyugdíjasok a nyugdíjemelést.
Az említett két báziseltérés együttesen további 25 milliárd forint hiányt okoz a benyújtott önkormányzati költségvetéshez képest.
Az Egészségbiztosítási Alapban indokolt a gyógyító, megelõzõ ellátások és a gyógyászati segédeszközök elõirányzatát 2,5, illetve kétmilliárd forinttal növelni; 2,5 milliárddal a fogászati szolgáltatások differenciált társadalombiztosítási támogatására, kétmilliárddal pedig a gyógyászati segédeszközök áfa miatti többletének átvállalása érdekében. Egyidejûleg a rokkantsági nyugdíjak és a terhességi gyermekágyi segély elõirányzata is csökkenthetõ - ugyancsak a százalékos változások miatt - körülbelül 1,5 milliárd forinttal.
A mûködési költségvetésben a világbanki programmal kapcsolatos elõirányzat- felhasználás Pénzügyminisztérium által tervezett módosítása a két alapnál együttesen mintegy egymilliárd forint elõirányzat zárolását teszi lehetõvé. Ezek a fenti alapok hiányát további kétmilliárd forinttal növelik.
Megjegyzendõ, hogy valószínûleg ez lesz az egyik legvitatottabb pontja a módosító csomagnak, hiszen a társadalombiztosítás önkormányzatai és a pénztárak egyértelmûen állítják, hogy mûködési költségvetésük ilyetén csökkentése az alapok mûködési, alapfeladat-ellátási kötelezettségeit már lehetetlenné teszi.
Az elõzõ pontokban foglaltak együttesen 47,2 milliárd forint társadalombiztosítási hiányt jelentenek az államháztartási szempontból megengedhetõ és az elfogadott költségvetésünkben szereplõ 17,8 milliárd forinttal szemben. A megengedhetõ hiány érdekében a következõ intézkedések szükségesek és ezek kerültek átvezetésre a módosító csomagban:
Az elõzõ év december 31-ei minimálbéréhez igazodó járulékfizetési szabályt a mindenkori minimálbér összegéhez indokolt igazítani, és ebbõl 3 milliárd forint bevételnövekedés számolható a társadalombiztosításnál. A gépjármû- biztosítás baleseti kártérítési átalányösszegét felül kell vizsgálni, és a reális összeget a szakértõk is egymilliárd forintban jelölik meg, amellyel az Egészségbiztosítási Alap bevétele növelhetõ. Ez az az összeg, amiben a közlekedési balesetet szenvedettek ellátásának költségeit az üzleti biztosítókkal, tehát a gépjármû-biztosítókkal térítteti meg az egészségbiztosítás.
A társadalombiztosítás mûködési költségeit szigorú takarékossági követelmények érvényesítésével 1,8 milliárd forinttal kell mérsékelni; ez az, amirõl az elõbb már szóltam, hogy az egyik legvitatottabb kérdés. Bizonyára nagy vitát fog gerjeszteni, de feltehetõen nem az orvosok, az egészségügyi dolgozók, a szociálpolitikában dolgozók körében, hanem elsõsorban a közgazdászok és az államháztartás egyensúlyáért felelõsek körében, hogy az eredetileg betervezett rendkívüli bevételeken túl további, mintegy 24 milliárd forint bevételt a társadalombiztosítási alapoknál az elmúlt évek során felhalmozódott és hagyományos eszközökkel már nem behajtható követeléseknek piaci eszközökkel történõ felszámolásával lehet biztosítani.
A követelések értékesítésével a törvényben meghatározott körben és módon, a részletes eljárási rendet az önkormányzatokkal egyetértésben kiadott kormányrendeletben szükséges szabályozni. A mi javaslatunk gyakorlatilag ezt a keretszabályt tartalmazza. Tudom, hogy lesznek olyan indítványok, amelyek ennek bõvítését és konkretizálását fogják kérni.
A kintlevõségekrõl és a lehetséges intézkedésekrõl a melléklet bõvebb felvilágosítást és tájékoztatást ad. Ezen a 24 milliárdos körön belül értendõ egy 4 milliárdos tétel, ahol az állami tulajdonosi körbe tartozó gazdálkodási szervezetek körében szükséges, hogy az ÁPV Rt. a járulékfizetési kötelezettség teljesítését megfelelõ intézkedésekkel segítse elõ.
A fentieken túlmenõen a módosító csomag javaslatot tesz egyes elõirányzatokat megalapozó jogszabályok módosítására, illetve a tervszerû gazdálkodás garanciáira. Így egyebek között a '75. évi II. törvény módosítása lehetõséget teremt a fogászati ellátás szélesebb körû támogatására, továbbá az otthoni szakápolás befogadására; már nem pályázati elven, hanem alapfeladatként, a társadalombiztosítás alapellátási rendszerében. A nagyobb értékû gyógyászati segédeszközöket a jövõben a jogosult nem megvásárolja, hanem csak kölcsönzi az egészségbiztosítótól módosító csomagunk szerint. Erre vonatkozóan egyébként bent van a Ház elõtt Szolnoki Andrea képviselõ asszony egyéni képviselõi indítványa is.
Az egészségügyi szakellátás finanszírozásának új szabálya, hogy a biztosító a szerzõdéseket területi ellátási és szakmai normatívák alapján kötheti meg. Ez megint egy erõsen vitatott kérdése lesz módosító csomagunknak.
A kormány a módosító csomag szerint konkrét jogosítványokat kap a társadalombiztosítási alapok kezelõi törvényességi felügyeletének ellátásához, illetõleg, ha indítványunkat elfogadják és támogatják, akkor megoldódik egy évek óta megoldatlannak látszó helyzet, amikor a társadalombiztosítás éves költségvetésének elõkészítéséhez és beterjesztéséhez konkrét határidõt szab meg módosító indítványcsomagunk, és azzal a feltétellel, hogy amennyiben eddig a határidõig a társadalombiztosítási alapok nem terjesztik be költségvetésüket a parlamentnek, akkor a kormány lesz jogosult a saját költségvetési javaslatát a parlament elé beterjeszteni.
Tisztelt Képviselõtársaim! Elnézésüket kérem azért, hogy ezekkel a számokkal untattam önöket, és a módosító indítványcsomagról talán a szokásosnál kissé részletesebben szóltam, kérem, szíveskedjenek kapcsolódó módosító indítványokkal javítani ennek a valóban javításra szoruló csomagnak az állagát, és hozzájárulni ahhoz, hogy a társadalombiztosítási alapok 1996-os költségvetését a vállalt határidõig - ha lehet, március 12-éig - a parlament el tudja fogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)