KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnöknõ! Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy ennek a törvényjavaslatnak az általános vitája párját ritkítóan hosszú - hiszen az általános vita még valamikor tavaly kezdõdött el -, gondolom, már senki nem emlékszik arra konkrétan, hogy az eredeti törvényjavaslat akkor elhangzott érvelése pontosan mit tartalmazott.
Szeretném az emlékezetükbe idézni, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok költségvetésével kapcsolatban már akkor felvetettük azt a kérdést, hogy ezeknek a költségvetéseknek a hitelessége politikai szempontból elsõrendûen fontos. Nem a számszaki hitelességre gondoltunk akkor, hanem arra, hogy mekkora terhet jelentenek ezek a járulékok a munkaadók, illetve a munkavállalók számára, és ha arra kötelezzük a munkaadókat, illetõleg a munkavállalókat, hogy ekkora terheket a szociális szféra finanszírozására fizessenek be az államkasszába, illetõleg a társadalombiztosítási alapokhoz, akkor elsõrendû politikai érdeke mind a kormányzatnak, mind az ellenzéknek, hogy ne kérdõjelezõdjön meg sem az a folyamat, ahogy ez a költségvetés megszületik - és itt sem formai, sem tartalmi aggályok nem illethetik ezt a folyamatot -, sem pedig ezeknek az önkormányzatoknak, illetve ezeknek az alapoknak a gazdálkodása, hiszen itt súlyos közpénzekrõl van szó. Amennyiben ez megkérdõjelezõdik, akkor joggal kérdezheti a munkaadó vagy a munkavállaló, hogy jó, jó, én befizetem ezt a pénzt, de túl azon, hogy egyébként a törvény mit tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy nekem milyen szolgáltatás jár ezért a járulékért, mi lesz a magatartásom azzal kapcsolatban, ha azt látom, hogy ezeknek az alapoknak a gazdálkodása más szempontból is megkérdõjelezhetõ. Sõt nemcsak megkérdõjelezhetõ, hanem az ÁSZ legutóbbi jelentése kapcsán - ahogy errõl a képviselõk a sajtóból értesülhettek - korrupciós ügyben az Egészségbiztosítási Önkormányzat vezetõje, illetõleg az apparátus alkalmazottai a bíróság elé fognak állni. Ebben az esetben mérlegelni kell azt a parlamentnek, illetõleg elsõsorban a kormánynak, hogy vajon van-e valamilyen politikai felelõssége, illetõleg következik-e valamilyen politikai felelõsség abból, ami történik. És a mi olvasatunkban egyértelmûen következik.
Számos ellenzéki képviselõ felvetette már azt, hogy a tõlük elvárható gondossággal gazdálkodnak-e ezek az önkormányzatok, illetve ezek az alapok. Akkor jobbára kitérõ választ kaptunk a kormány illetékes képviselõitõl, azonban azóta világossá vált - és az Állami Számvevõszék jelentése ezt egyértelmûvé tette -, hogy igenis megkérdõjelezhetõ. Igenis arról van szó, hogy ezek az alapok, ezek az önkormányzatok nem felelõsséggel járnak el ezeknek a pénzeknek a kezelésében, és súlyos vádakkal illetheti õket adott esetben egy állami számvevõszéki vizsgálat. Megítélésünk szerint ez mind a kormány, mind az ellenzék politikai értékelésében azt kell hogy jelentse, hogy ezt a helyzetet fel kell számolni. Azért kell felszámolni, mert ha azt tapasztalják a járulékfizetõk, hogy az õ pénzükkel felelõtlenül gazdálkodnak, ez adott esetben még tovább csökkenti a járulékfizetési hajlandóságot, még inkább azt fogják mondani a járulékfizetésre kötelezettek, hogy dehogy fizetem én be ezt a pénzt, ha lehet, mindent megkerülök, hiszen hogy gazdálkodnak õk a pénzemmel. Tehát nekünk, de elsõsorban a kormánynak tudomásul kell venni, hogy ha ilyen komoly kötelezettséget ró az állampolgárokra, akkor az õ asztalán is ott van a feladat, neki is van felelõssége abban, hogy ezekben a kérdésekben hogy jár el.
Ha valaki figyeli a politikai történéseket, az tudja, hogy ennek a két kérdésnek a vitáján ezek nem így vetõdtek fel. Ma azonban rendkívül élesen vetõdik fel ez a kérdés, hiszen tudjuk azt, hogy nemcsak ilyen gyanúba keveredett, mondjuk, az Egészségbiztosítási Önkormányzat, illetõleg az Egészségbiztosítási Pénztár, hanem abba a gyanúba is keveredett - ami itt már elhangzott -, hogy egyébként nem tartják be a rájuk vonatkozó törvényi elõírásokat. Például ennek a költségvetésnek - nem a mostani módosító indítványos játéknak, hanem az eredeti költségvetésnek - a beterjesztése úgy történt meg, hogy a formai kritériumokat nem elégítette ki ez a javaslat.
Akkor most fölvetõdik a kérdés, hogy mit is csinál akkor a társadalombiztosítás, ha véletlenül egy hozzá érkezett bevallásban vagy valamilyen eljárásban ilyen formai hiba történik az illetõ munkaadóval. Azonnal megbírságolja - mégpedig nem kevés pénzre! Mit fognak gondolni akkor ezek az emberek arról, hogy nekik persze felelõsségük van, és ha adott esetben egy lakcímváltozást nem jelentenek be idõben, már 100 ezer forintjuk bánja, jogos büntetésként, miközben például a társadalombiztosítási alapok költségvetésénél az önkormányzatok egy sor törvényi kritériumnak nem tettek eleget - ahogy az elõttem szóló ellenzéki képviselõtársak ezt jól kifejtették -, sem határidõknek, sem formai követelményeknek, a tartalmiakról nem is beszélve. Például arról, hogy nullszaldós költségvetést terjesztettek be, amit még egyetlenegy esetben sem sikerült teljesíteni.
Mindezeket azért juttatom képviselõtársaim eszébe, mert világosan kell látni, hogy ezzel a magatartással folyamatosan erodáljuk a társadalombiztosítás egész intézményrendszerének még megmaradt tekintélyét. Ugyanis a kormányzat ezeket a jelenségeket nem tûrheti el! A mi megítélésünk szerint a legkeményebben és drasztikusabban fel kellene lépni az ellen, hogy ilyen vádak illethessék ezeket az intézményeket; illetve ha megállnak ezek a vádak - mint ahogy tudjuk, hogy most megállnak, egy állami számvevõszéki jelentésbõl ez kiderül -, abban az esetben viszont következetesen és nagyon gyorsan el kell járni ezekben a kérdésekben. Azonban tudjuk, hogy a mostani politikai helyzet nem ez, hiszen még nem egészen világos, hogy a pénzügyminiszter úr miért távozott a kormányból, de mintha a hivatkozások egy része - és ezt az õ szavai is alátámasztják - arra vonatkozna, hogy pontosan ezekben a kérdésekben nem tudott megfelelõ módon eljárni, ezért úgy gondolta, hogy neki a székébõl fel kell állnia.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a kormánynak nincs szándékában a társadalombiztosítás egészének hitelét megteremteni mind a Nyugdíjbiztosítási Alap, mind az Egészségbiztosítási Alap esetében. Azonban ezt nagyon gyorsan el kell kezdeni, mert ha nem ez történik, akkor - mondom és állítom - a társadalombiztosítási járulékfizetési hajlandóság még kevésbé lesz érvényesíthetõ, mint ahogy ma, márpedig ez a hajlandóság most sem verdesi az eget.
Megítélésünk szerint azért kellett ezt az általános vitában elmondani - mert bár itt a vita menete egész másfelé terelõdött, hiszen majdnem minden felszólalásban egy módosítócsomagról van igazából szó -, mert úgy gondoljuk, hogy ennek a kérdésnek most általános vitája van, és igazából a részletes vitában kellene azokat a részletezõ hozzászólásokat megtenni, amelyeket az általunk most megismert módosítócsomagban kifogásolni akar akár a kormánypárt, akár az ellenzék. Itt a kormány figyelmét szerettük volna felhívni arra, hogy ezekben a kérdésekben aligha halasztható a kormányzat politikájának világossá tétele, és aligha halaszthatók a politikai lépések, ellenkezõ esetben a kormány maga is felelõssé válik a társadalombiztosításnál és az önkormányzatoknál zajló folyamatokért.
Utánam következõ képviselõtársam, Selmeczi Gabriella ezeknek megfelelõen az általunk most megismert módosító javaslatokról a részletes vitában kíván szólni.
Tisztelt Képviselõtársak! Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)