DR. SZABÓ ZOLTÁN mûvelõdési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Én úgy gondolom, hogy Torgyán képviselõ úr nem elsõ ízben keveri össze a lakásépítést a légvárépítéssel. (Nevetés, taps a bal oldalon.) Nem kétséges persze, hogy légvárakat építeni sokkal olcsóbb.
Amikor a privatizációs bevételekre történõ utalás elhangzott, itt a hátam mögött a költségvetésben jártasabb képviselõtársaim morogták, hogy most tartunk körülbelül a nyolcezer milliárd forintnál azon összegek összeszámolásában, amelyeket a privatizációs többletbevételeknek kellett volna fedezniük. A kormány mindazonáltal úgy döntött, hogy sok mindenkin, így például az ifjúságon is akkor segít leginkább, hogyha igyekszik a következõ nemzedékekre háruló egyre nagyobb és nagyobb terheket valamelyest csökkenteni, megóvni õket azoktól a terhektõl, amelyeket a mi túlköltekezésünk jelent, és ilyen módon a privatizációs többletbevételek döntõ többségét az államadósság törlesztésére kívántuk fordítani.
Ami az "adni vagy nem adni" kérdését illeti: magam is jelen voltam ennek a diákparlamentnek egyik eseményén, egyik ilyen össztûznek nevezett rendezvényén, általában az volt a hozzáállásunk, hogy mindenben, ami az "adni" ige alá tartozik, igent mondtunk, amennyiben ez az "adás" jogokra, jogok biztosítására, garanciák biztosítására vonatkozott. Amikor a pénzügyekre vonatkozott, akkor egy kicsit természetesen megfontoltabbaknak kellett lennünk.
Az pedig, hogy az "állampolgári ismeretek" tanítása kötelezõ legyen, azt hiszem, a jelenleg érvényben lévõ Nemzeti Alaptanterv eleve lehetõvé teszi, amely mint közismert, nem tantárgyakban, hanem mûveltségi körökben gondolkodik. Ebbe az "állampolgári ismeretek" oktatása teljes mértékben belefér; egyébként elõ is van írva. Köszönöm a türelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)