BALSAY ISTVÁN, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Párt önkormányzati kabinetje megvitatta az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvénytervezetet. Ezt a törvénytervezetet eljárási típusú törvénynek, megelõzõ jellegûnek, preventívnek, visszatartó hatásúnak tartja.
Azt is meg kell állapítanunk, hogy ennek a törvénytervezetnek a beterjesztésére olyan szituációban került sor, amikor egyesek szerint 10 és 40 közötti azon önkormányzatok száma, amelyek csõdhelyzetbe kerültek, amikor csökken az önkormányzatok GDP-bõl való részesedésre, egyik évrõl a másikra több tíz százalékponttal csökken az önkormányzatok finanszírozása, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó helyben maradó részének nagyságrendje, amikor decentralizációnak álcázott centralizáció folyik, és amikor az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás idõrõl idõre felvetõdik, de tulajdonképpen érdemi lépés csak az önkormányzatok terheinek növelése irányában történik.
Erre az idõszakra jellemzõ az is, hogy az állam nem mer szembenézni törvényalkotó módon a közoktatásról, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításával, és ezeknek a következményeit a helyi önkormányzatokra bízza.
Olyan helyzetben kerül sor ennek a törvénynek a megalkotására, amikor az önkormányzatok számára az energiaár-változással kapcsolatosan - immár sokadszor - nincs kompenzáció. Olyan helyzetben kerül sor ennek a törvénynek a benyújtására és megvitatására, amikor az "önhiki"-bõl a 19 megyébõl 14 részesedni kíván, amikor több mint ezer azon önkormányzatok száma, amelyek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok sorát gazdagítják.
Olyan helyzetben került sor e törvény benyújtására, amikor 30 milliárd forintnyi tartozása van az ÁPV Rt.-nek, az államnak a villamosenergia- és a gázközmûvek, gázszolgáltatók privatizációjából; amikor a belterületi földingatlanok önkormányzatokat megilletõ részének biztosításánál peren kívüli egyezségek sorozatára kerül sor, minthogy 30-40 milliárdos tartozása van az államnak; amikor több mint 400 önkormányzatnál a jegyzõk menekülésre fogták a dolgot, és hiányoznak a közigazgatás szakmaiságát és törvényességét biztosító szakemberek.
Mindezzel együtt ezt a törvényt a Fidesz-Magyar Polgári Párt szükségesnek tartja. Olyan törvénynek, amelynek következményeit az önkormányzatoknak lehetõség szerint el kell kerülniük. Ilyen szempontból tehát valóban megelõzõ jellegû lehet.
A törvény garanciákat állapít meg, rögzíti az eljárás szabályait. Annak elõre kiszámítható következményeit már akkor is tudhatja az önkormányzat és annak képviselõ-testülete, amikor még nincs ilyen helyzetben. Egy szempontból tehát a törvény stabil és kiszámítható. Nem ilyen a költségvetés készítése során a parlament és a kormány, amikor nem stabil és kiszámítható környezetet állapít meg, szab meg az önkormányzatok számára.
Fontosnak tartjuk azt is, hogy az alapvetõ lakossági szolgáltatások biztosítását követelményként a csõdbe jutott önkormányzatok számára továbbra is lehetõvé és kötelezõvé teszik.
E szituáció ecsetelését azzal zárom, hogy jelenleg, amikor a kincstár az inkasszó benyújtásával az önkormányzatoktól a már oda sem került állami kötelezettségeket visszavonja, akkor több száz önkormányzatról beszélhetünk, amely az inkasszó feltételeinek nem, vagy csak késedelmesen tud eleget tenni. Ezek az önkormányzatok több százas nagyságrendben is a csõdveszélyes helyzetbe került önkormányzatok számát fogják gyarapítani.
A mûködés és a fejlesztés aránya 90 százalék és 10 százalék körül mozog, amely soha nem látott mértékben csökkentette a fejlesztés lehetõségét. Az önkormányzatok hiteltartozásai és kamatkötelezettségei átlagosan megközelítik a 6 százalékot.
Mindezek miatt állítható az, hogy az önkormányzatokra áthárított felelõsség tekintetében az állam nem az állam és az önkormányzatok közötti jobb feladatmegosztást, a széles hatáskörrel és feladattal rendelkezõ magyar önkormányzatok normális mûködését tartja fontosnak, hanem azon eljárási törvénynek a benyújtását, amely az önkormányzatok fizetõképességének helyreállítását célozza.
Feltétlenül fontos tehát, hogy az államháztartás reformjánál, az önkormányzati törvény, az államigazgatás reformjánál - és mindezt megalapozóan az új alkotmány létrehozásánál - egy valós, új megállapodás jöjjön létre az önkormányzatok és az állam között.
Az észrevételek között szeretném elmondani a részletesség igénye nélkül, hogy az adósságrendezési eljárás formába öntésekor a törvénytervezetet elõterjesztõ Belügyminisztérium nemzetközi tapasztalatokra nem tudott támaszkodni. Ez a szabályozás olyan mértékben speciális, hogy várhatóan a módosításokkal korrigált törvény is szükségszerû módosítások elé kell hogy nézzen. Ezért javasolható, hogy fél év vagy egy év eltelte után át kell tekinteni az e törvénybõl keletkezett bírósági gyakorlatot, számba kell venni az ügyek elhúzódását, az eljárási technikák esetleges rugalmatlanságát, a gazdasági szükségszerûségeket, ezek törvénybõl fakadó voltát és esetleges módosítását.
Feltétlenül fontosnak tartjuk azt is, hogy a beemelt határidõk esetében a jelenleg hatályos jogszabályokba bevett idõkorlátok, amelyek megjelennek a törvényben, szintén rövid tapasztalati idõ után kerüljenek felülvizsgálatra, esetleg újraszabályozásra.
(11.40)
Elképzelhetõ, hogy a hatvan napon túli nem vitatott és ki nem elégített hitelezõi követelés, adóssági eljárás kezdeményezhetõ a hitelezõ részérõl, ez azonban a hazai gyakorlatban várhatóan rövidnek fog bizonyulni. Az eljárás megszüntetésénél is meg kell vizsgálni a Cégközlönyben való közzététel lehetõségét, az eljárás megszüntetésének pedig jelenleg csak bizonyos korlátokon belül van lehetõsége.
A pénzügyi gondnok kirendelésénél javasolni fogjuk a személyi és területi összeférhetetlenség vizsgálatát. A pénzügyi gondnok olyan információkhoz és olyan döntésekhez juthat, amelyek alapján az önkormányzatok fizetõképességének helyreállításában igen fontos személy.
Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy az önkormányzatok számára - amelyeket ilyen helyzetbe kerülve eltilt a vállalkozási és kötelezettségvállalási lehetõségektõl - tegye lehetõvé a normális gazdálkodási rendbe való visszakerülést és visszaállást.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt az alapvetõ lakossági szolgáltatások között - bár azok nem fontossági sorrendet tartanak - szeretné kiemelni, hogy nagyobb gondot kell fordítani az óvodai nevelésre, az általános iskolai nevelésre és oktatásra, továbbá a középiskolai és szakiskolai ellátásra a nehéz helyzetbe került önkormányzatok esetében is. Nem tudunk egyetérteni azokkal a szándékokkal és kezdeményezésekkel, amelyek az oktatás egyfajta visszaállamosítását e törvény keretein kívül is szorgalmazzák és elõtérbe kívánják helyezni. Mi az egyik legszentebb közügynek az oktatás, a közoktatás ügyét tartjuk a helyi önkormányzatok gondozásában.
Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt - ha nem is örömmel - üdvözli ennek a törvénynek a megjelenését, de e törvénytõl nem vár alapvetõ változást az önkormányzatok gazdálkodásában és finanszírozásában, azonban ennek elrettentõ erejét, megelõzõ jellegét és az eljárás szabályozását fontosnak tartja. Nem értenénk egyet azokkal a megállapításokkal, amelyek hazai, magyar önkormányzati tradíciókra hivatkozva a polgármesterek és a jegyzõk felakasztásáról, a képviselõ-testület számûzetésérõl, esetleg a deres, a pallos vagy a pellengér intézményének a visszaállításáról beszélnének.
A törvényjavaslatot a javasolt módosításokkal együtt elfogadásra ajánljuk a tisztelt Háznak. (Taps.)