SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Hozzászólásom a polgári törvénykönyv módosításához alapvetõen három elemet tartalmaz: az új jogintézmény lehetõségeit, bevezetésének körülményeit, a nyilvántartással való kapcsolatát és mindezek viszonyát a lakáspiachoz.
Az egységes zálogjogi rendszer - amely a törvényjavaslat módosítása kapcsán jön létre, és amelynek forrása a régi magyar magánjog és a nemzetközi szabályozók - sokak számára jelent lehetõséget. Ezen intézményi lehetõség, a kézizálog és a jelzálog szabályozása a hitelezõk számára - a törvényjavaslat indoklása szerint - a hitelezõi kedv fokozásához, a hitelezõi biztonság növekedéséhez, a biztonságosabb megtérüléshez, a kockázat csökkentéséhez, a tõkemozgás elõsegítéséhez vezet - teszem hozzá: vezethet.
Mindezen lehetõségek alapfeltétele a közhitelû nyilvántartás, ami akkor teljesülhet, ha a végrehajtó intézmények betartják törvényi kötelezettségeiket, ami pedig akkor teljesülhet, ha megfelelõ költségvetési támogatást kapnak feladataik ellátásához. Hadd hozzam fel példaként az általam már többször felvetett dolgot, a budapesti földhivatal ügyét. Kérdésem, illetve interpellációm kapcsán azt a választ kaptam, hogy ez év októberére minden földhivatali bejegyzést teljesíteni fog a budapesti földhivatal. Abban a reményben állok itt, hogy ez valóban így lesz.
Hadd indokoljam meg, hogy miért is fontos errõl beszélni. Azért, mert ezen intézmény nélkül azok az adósok - hiszen itt a jelzálogtörvény kapcsán a hitelezõkrõl és az adósokról egyaránt beszélni kell -, akik valamilyen hitelhez szeretnének jutni, akkor tehetik ezt meg, ha ingóságukra vagy ingatlanukra be van jegyezve tulajdonjoguk, tehát birtokba vannak helyezve.
Hadd hozzak életközeli példát is. Ha ezen intézmény és a közhitelû nyilvántartás nem mûködik együtt, akkor ezzel a lehetõséggel nem élhetnek azok a fiatal családok, akik lakást szeretnének építeni. Nem élhetnek ezzel a lehetõséggel azok, akik panellakásban élve, megkapva az idei gáz- és villanyszámlákat, forrást próbálnak találni egy szigetelési eljáráshoz, a fûtési rendszer megújításához és olyan technikák alkalmazásához, amelyek egy takarékosabb fûtési vagy világítási rendszer mûködéséhez vezetnek.
A törvényjavaslatban szereplõ lehetõség, az ingóságok zálogba jegyzése, zálogba tétele nélkül - amely a Fidesz-Magyar Polgári Párt álláspontja szerint a közjegyzõi kamaránál kell hogy megtörténjen - nem tudnak ilyen típusú hitelhez hozzájutni. A hitel kapcsán persze beszélni kell - és beszélni is fogok - azokról a kamatterhekrõl is, amelyek ezen a területen vannak.
Ezzel már át is tértem hozzászólásomnak arra a részére, amely a lakáspiachoz vezet át. A lakáspiacot az alábbi dolgok jellemzik, tételmondatokban - ezek közül jó néhány dolog általános érvényû, de ennél a pontnál is hadd mondjak el két egyszerû dolgot: magas az infláció és alacsonyak a jövedelmek. A szabadpiacon kevés a bérlakás, és az önerõs építkezést az állam, illetve az önkormányzat nem tudja, nem képes vagy nem akarja megfelelõ módon támogatni.
Hadd foglaljam össze, hogy ha a fiatalok lakáshoz kívánnak jutni, akkor milyen lehetõségeik vannak, illetve milyen korlátokat mutat fel a lakáspiac ezen a téren.
A lakásra gyûjtés ideje képtelenül hosszú Magyarországon manapság, amikor a munkaerõ árának tört részét kapja kézhez a munkavállaló, és nagyok a rárakódó elvonások. Ugyanakkor a jelentõsnek mondható szociálpolitikai támogatás és más kedvezmények csak új lakás építéséhez és vásárlásához járnak, így a családalapításra érett fiatalok nem a teljes lakáspiacon, hanem kizárólag az újonnan épülõ lakások körében tudják az állami támogatásokat felhasználni. Ez jelentõs állami intervenció a lakáspiac egészében, de ott torzulásokat okoz. Ennek köszönhetõ például a nemzeti lakásvagyon összetételét kedvezõtlenül befolyásoló méregdrága kis lakások iránti nagy kereslet a nagyvárosok új lakóépületei körében. Ez azt jelenti, hogy ha valaki családot akar alapítani, akkor anyagi lehetõségei miatt elsõsorban kis lakást tud vásárolni, amiben - tudható és tapasztalható - nem lehet igazán gyerekeket normálisan fölnevelni, és nagyon nehéz úgy élni ilyen körülmények között, hogy abban a továbblépési lehetõség is benne foglaltasson.
Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a lakáspiaci szerkezet megváltozásához nagyban hozzásegítene az, ha a lakásszövetkezetek, illetve más jogi személyiségû építtetõk olyan pénzügyi lehetõségekhez jutnának, hogy a lakáspiacon végre úgy, olyan beruházási kedvvel jelenhetnének meg, hogy a profitkeresés közbeni építkezésük által a bérlakások is megszaporodnának.
(11.50)
A bérlakások - amiknek a bérleti díja jóval magasabb, mint egy önkormányzati lakásé - lehetõséget nyújtanak arra, hogy valaki egy nagyobb lakásban kezdhesse el az életét. És hogyha hosszú távú lakáspolitikai koncepciókkal kell hogy foglalkozzunk, felmerül az is, hogy valakinek már nem elõtakarékosságot kell folytatnia, valakinek már nem abban kell gondolkozni, hogy lakástulajdonhoz jusson, hanem egy lehetõség is megjelenik számára, hogy olyan lakást béreljen magának, ami a jövedelméhez képest megfelelõ. Hogyha olyan bérlakások épülnek, amelyek piaci vagy félpiaci áron juttatnak lakhatáshoz embereket, akkor azt gondolom, hogy bizonyos téren a lakásszerkezet is megváltozik Magyarországon, és végre egy harmonikusabb együttmûködés jön létre a gazdasági és politikai szereplõk között akár a kormány rendeletei, akár a hitelkedvezmények nyomán, akár pedig a vállalkozóknak nyújtott hiteleken keresztül azon polgárokkal, akik ilyen lakást szeretnének bérelni.
Egy kitérõvel hadd emlékeztessek arra, hogy a jelzálog, illetve a kézizálog intézménye, a hitelekkel és a hitelben szereplõ kamatok törlesztésével való kapcsolata olyan számokat kell hogy mondasson velem, amelyek tulajdonképpen elrémítik az embereket, hogy lakást építsenek vagy lakásépítéshez fogjanak hozzá. Már többször elmondtam a tisztelt Házban, de ismételten meg kell tegyem, tisztelt hölgyeim és uraim: hogyha egy lakásépítésre valaki másfél millió forintot szeretne kölcsönként tízéves törlesztéssel felvenni, akkor annak a havi törlesztése 34 170 forint. Ennek vállalásához, tehát hogy valaki ilyen hitelt vehessen fel - ez a Pénzügyminisztérium válaszában érkezett meg, az általam még annak idején levélben feltett kérdésre -, legalább 103 ezer forintos nettó jövedelem szükséges. Itt olyanfajta jövedelmi viszonyokról kell beszélni, amit azt gondolom, az átlag magyar családokra nem mondható jellemzõnek.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Végezetül szeretném abban összegezni a Fidesz-Magyar Polgári Párt véleményét ebben az ügyben, hogy ezt a törvényjavaslatot nagyrészt támogatni tudjuk. A "nagyrészt" azt jelenti, hogy módosító indítványokat kívánunk benyújtani, hiszen ez a módosítás intézményes biztosítékokat jelent a hitelezõk számára, aminek segítségével talán - talán, teszem hozzá - megélénkül a hitelpiac, talán - teszem hozzá - ha csökken az infláció, akkor csökkenni fognak a kamatterhek és a kamatok is, ez a fajta lehetõség viszont abba az irányba vezeti a polgárokat, hogy tudják majd racionalizálni lakásuk mûködését, hogy tudnak a vállalkozók olyan hitelekhez jutni, aminek a segítségével bõvíthetik majd tevékenységüket, és a tevékenységük bõvítése során a hitelezõk számára egyfajta biztosíték ez az intézményrendszer, amelyik létrejön ezután.
Az adósok számára - vagy a jövendõ adósok számára - pedig e törvényjavaslatban szereplõ intézmény tisztább játékszabályokat ír le, új lehetõségeket biztosít, azonban nem tudok elvonatkoztatni e törvényjavaslat tárgyalása során sem - ha már új lehetõségekrõl beszélek - a mai magyar valóságtól, amely üdvözölheti ezen jogintézmény meglétét, viszont nem segíti kellõképpen azt, hogy a fiatal családok lakáshoz jussanak. Köszönöm szépen megtisztelõ figyelmüket. (Szórványos taps.)