HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A '80-as évek vége óta sok százezer egykori bérlakást vásároltak meg a benne lakók, így nyugodtan mondhatjuk, hogy a társasházak ügye több millió embert érint Magyarországon, beleértve természetesen azokat is, akik eleve társasházi formában és javarészt saját erõbõl oldották meg lakásgondjukat. Ehhez képest komoly gondot okoz, hogy a társasházakkal kapcsolatos jogi szabályozásra utoljára 1977-ben, törvényerejû rendelet formájában került sor. Sok ezer jogvita bizonyítja - gondolom, képviselõtársaim fogadóórákon gyakran találkoztak ilyen problémákkal -, hogy ez a szabályozás nem felel meg a megváltozott társadalmi körülményeknek. Az idõ rövidségére való tekintettel csak néhány példát idézek.
Az egyhangú döntést helyesebb lenne minõségi döntéssel felváltani, hiszen így egyetlen renitens lakó miatt esetenként több tíz, több tucat lakó sem tud értelmes döntést hozni.
Újra kellene szabályozni a közös képviselõ, illetve a közgyûlés jogait és kötelességeit, hiszen lassan 20 év telt el a szabályozás óta.
Sokak szerint a hitelhez jutást, mármint a társasházi közösség hitelhez jutását segítené, ha a társasházi közösség önálló jogi személyként is felléphetne.
A felújítással kapcsolatos jogi és hitelezési feltételeket is újra kellene szabályozni. Elég itt talán arra utalni, hogy a panelházak esetében nemcsak a pénzhiány, hanem a szabályozásnak a megfelelõ volta is nehezíti az erre a célra rendelkezésre álló költségeknek a felhasználását. Tudom, hogy készül valamifajta szabályozási elv, vagy van valamifajta szabályozási elképzelés a minisztériumban, de talán miniszter úr se haragszik meg, ha azt mondom, a kormány ellenfelei sem állíthatják, hogy elkapkodja a társasházakkal kapcsolatos jogi szabályozást.
Ezért szeretném kérdezni nagy tisztelettel, nem elõször, hogy hogyan halad a társasházi törvény elõkészítése. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a bal oldalon.)