NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Négy megjegyzésem lenne az elõttünk levõ magyar-szlovén kisebbségvédelmi megállapodás kihirdetéséhez.
Az egyik az, hogy Magyarországnak keresni kell az együttmûködés lehetõségeit a szomszédos országokkal, különösen azoknak a relációknak az esetében, ahol erre van mód. Ez a megállapodás rokona az ukrán megállapodásnak, a horvát megállapodásnak, és egyértelmûen bizonyítja azt, hogy Magyarországon hatpárti támogatást élvez minden olyan kétoldalú nemzetközi szerzõdés, amely bizonyos elvárásoknak és bizonyos kritériumoknak megfelel.
Ugyanis - s ez már a második megjegyzés - megegyezés és megegyezés, szerzõdés és szerzõdés között alapvetõ különbségek lehetnek. Ez a szlovén kisebbségvédelmi megállapodás arra nagyon jó példa, hogy lehetséges Magyarországnak egyik szomszédjával olyan megállapodást kötni, amikor mindkét felet azonos politikai akarat fûti, és az a célja a dokumentumnak, ami ott le van írva. Sajnos az elmúlt idõszakban Magyarország kötött olyan megállapodást, amire ezek az elvek nem állnak.
Harmadszor: azt szeretném aláhúzni, hogy ez a megállapodás valóban az európai normák fölött határozza meg a kisebbségek védelmének a lehetõségeit. S nekünk akkor, amikor még gyerekcipõben jár az európai kisebbségi jogvédelem, erre nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni, hiszen mi magunk teremtünk precedenst arra, hogy milyen irányba mozoghat az európai kisebbségvédelem. Itt az, amit Szigethy István képviselõtársam említett arra vonatkozóan, hogy ez a megállapodás tartalmazza a közösségi jogokat, egy példa, több mást is lehetne fölhozni erre. És nem szabad magunkat abban a hitben ringatni, hogy elegendõ az európai normák zászlóra tûzése, és máris itt van a Kánaán a közép-kelet- európai kisebbségvédelem vonatkozásában.
Negyedszer pedig az lenne a megjegyzésem, hogy ez a dokumentum elõirányozza a kisebbségi vegyesbizottság intézményét. Való igaz, ez a kisebbségi vegyesbizottság nyomaiban fölfedezhetõ a magyar-szlovák alapszerzõdésben is, de ne feledjük el azt, hogy a kisebbségi vegyesbizottságba a szlovák fél nem hajlandó beengedni a kisebbségi szervezetek legitim képviselõit, míg ebben a vegyesbizottságban van helye a kisebbségek képviselõinek. Nem véletlen, hogy a román fél épp ezen a ponton nem akart továbblépni az alapszerzõdés tárgyalásai során, hiszen a kisebbségek legitim képviselõinek a szerephez juttatása a kétoldalú kapcsolatrendszerben az õ számukra egyfajta veszélyként érzékelõdik, a kisebbségvédelemben pedig élenjáró államok számára ez egy megkerülhetetlen lépcsõfok.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)