AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Önök elõtt fekszik az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosításáról szóló javaslat.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak meghonosítása Magyarországon a társadalombiztosítás reformjának szerves részét képezi.
A pénztártörvény '93. december 6-i elfogadásával Magyarországon kezdetét vette a szociális ellátórendszerek reformja. A pénztárak szolgáltatási rendszere a társadalombiztosítási ellátásokat egészíti ki.
Az intézmény létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Magyarországon az elmúlt két esztendõben több mint 200 pénztár alakult, amelyek jelenleg 190 ezer fõt meghaladó taglétszámmal és közel 7 milliárd forintos vagyonnal rendelkeznek.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló '93. évi említett törvény megalkotása óta több mint két esztendõ telt el. Ez idõ alatt számos olyan tapasztalat halmozódott fel, amely indokolttá teszi, hogy néhány témakörben a kormány akadályelhárító, a pénztárak mûködését, a pénztárszféra fejlõdését segítõ szándékkal javaslatot tegyen az Országgyûlés számára a törvény módosítására.
A kormány által elõterjesztett törvényjavaslat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek megelõznék a nagy ellátórendszerekkel kapcsolatos késõbbi reformlépéseket.
A javaslat nyitott a társadalombiztosítás rendszerének a közeljövõben megvalósuló, annak átalakulását célzó reformlépései felé. A szükséges koncepcionális jellegû változtatások pénztártörvényben történõ átvezetésére azonban csak a pénztárak mûködésére ható konkrét jogszabályi környezet megváltoztatása után, egy késõbbi idõpontban kerülhet sor.
Tisztelt Ház! A pénztártörvény módosításának célja az, hogy fenntartva az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak a kötelezõ társadalombiztosítás szolgáltatásaira épülõ kiegészítõ jellegét, elhárítsa a pénztárak minél gyorsabb elterjedését jelenleg akadályozó törvényi elõírásokat és egyszerûsítse az eljárásokat.
A tárgyi javaslat elfogadása esetén egyszerûbbé válik az engedélyezési eljárás, csökkennek a pénztárak adminisztrációs terhei. Kedvezõbb feltételek mellett alakulhatnak és mûködhetnek az egészség- s az önsegélyezõ feladatokat ellátó kiegészítõ pénztárak. E pénztáraknál a szolidaritási elv fenntartása mellett lehetõség nyílik az egyéni számlás elszámolási rendszerre történõ áttérésre.
Pontosabbá válik a pénztártörvény fogalomhasználata. A kedvezõbb szabályozási környezet megkönnyíti, olcsóbbá, változatosabbá teheti a már megalakult önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak mûködését, szolgáltatásait.
A törvénymódosítás ösztönzõleg hathat új pénztárak alakulására, segítheti az állampolgárok öngondoskodása ezen intézményesült formájának mind szélesebb körben történõ elterjedését. Reményeink szerint Magyarország az ezredfordulóra a hárommillió pénztártag országává válik.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár - különös tekintettel a nyugdíjpénztár hosszú távú megtakarításokat allokáló képességére, szociális frunkción túlmenõen a magyar gazdaságot a pénz- és tõkepiacon keresztül olyan többlet pénzforráshoz juttatja, amely már a gazdaság középtávú folyamataiban jelentõs fellendülést okozhat.
Tisztelt Ház! Végezetül szeretném önöknek megköszönni, hogy a törvényjavaslat kivételes és sürgõs tárgyalásával megteremtették annak lehetõségét, hogy a pénztárak március-április hónapban esedékes rendes közgyûléseiken alapszabályukat a törvénymódosításnak megfelelõen formálják, s e segítõ jellegû változtatások már az idén éreztethessék kedvezõ hatásukat.
Kérem, hogy a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot támogatni szívekedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)