DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Engedjék meg nekem, hogy tegyek még egy utolsó kísérletet lelkiismeretem megnyugtatása végett a részletes vitának ebben a szakaszában.
Itt két indítvány szerepel. Az egyik az én indítványom, a másik az alkotmányügyi bizottság indítványa, és mind a kettõ ugyanarra a helyre vonatkozik: a Btk. 212. §-a helyébe lépõ egyesülési joggal való visszaélés tényállásaira vonatkoznak. Az én javaslatom lényege az, hogy a törvényjavaslat ebben a körben ne tegyen semmiféle érdemi változást, maradjon a büntetõ törvénykönyv jelenleg hatályos 212. §-a. Az alkotmányügyi bizottság javaslata kiküszöböli nagyrészt azokat a hibákat - és talán még alkotmányellenességet is -, amely a törvényjavaslat eredeti szövegében volt. Tehát ha úgy tetszik, akkor azt is mondhatnám, hogy fél gyõzelem, mert végül is az alkotmányügyi bizottságnak sikerült egy többé-kevésbé elfogadható szöveget javasolnia. Mégis arra kell hogy kérjem önöket még egyszer - és most már utoljára -, hogy az én javaslatomat támogassák az alkotmányügyi bizottság javaslata helyett. Ennek a rövid indokai pedig a következõk:
Az, ami az alkotmányügyi bizottság - egyébként most már valamilyen módon fogyasztható - javaslatában le van írva, nem ide való, nem ide illik. A Btk.- nak ez a XV. fejezete az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bûncselekményeket tartalmazza, és azon belül is a "Rendészeti bûncselekmények" címen belül foglal helyet. Itt alapvetõen úgynevezett engedetlenségi tényállások vannak, tehát amikor van egy meghatározott döntés, egy meghatározott határozat, bírói döntés adott esetben, és ennek valaki nem tesz eleget. Ez ennek a címnek az alaptípusa. Ehhez képest ez a javaslat itt megfogalmaz tulajdonképpen egy bûnszövetséget, egy büntetendõ bûnszövetséget, és ezt a büntetendõ bûnszövetséget, nem tudom, hogy milyen indok alapján, de társadalmi szervezetnek nevezi.
Az a szervezet, amelyik bûncselekményt követ el, amelyik lop, rabol, gyilkol, az nem társadalmi szervezet, tisztelt képviselõtársaim! Azt lehet mondani bûnbandának, lehet mondani a szervezett bûnözés egy formájának - de nem illendõ társadalmi szervezetnek nevezni.
Én elmondtam már a vita korábbi szakaszában is, hogy nem ismeretlen a világ büntetõ törvénykönyveiben egy olyanfajta megoldás, hogy már magát a szervezetet is büntessék - mármint a szervezet tagjait, mert jogi személy büntethetõsége a magyar jogban nem ismeretes -, de akkor ezt nem itt és nem így kellene megfogalmazni. Így, ebben a megfogalmazásban egy rossz helyre rossz szabályozás alapján kerülõ bûncselekmény lenne megfogalmazva.
Ezért én tényleg utolsó kérésként nagyon röviden - lehet, hogy a rövid kérésnek nagyobb a hatása és a nyomatéka - azt kérem a kormánytól, hogy fontolja meg még egyszer a javaslatomat. Kérem, hogy fogadja el, ne az alkotmányügyi bizottság indítványát támogassa; és a feketegazdaság, a szervezett bûnözés ellen és mindenféle harc jegyében gondoljuk végig, hogy a Btk.-nak mely fejezetében, hol és hogyan lehetne esetleg a bûnszövetséget mint olyat önmagában is büntetni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)