ASZÓDI ILONA KATALIN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az imént dr. Torgyán Józsefné felszólalásában részletesen végigvette a családvédelem eszközeit, amit igen nagy érdeklõdéssel hallgattam. Az elõzõ kétpercesemben szóltam arról, hogy Pusztai Erzsébetnél pontosan azt hiányoltam, hogy a megoldási módoknál nem mondta el, hogy õ hogyan gondolja, csupán a pénzrõl beszélt.
Ebben a felszólalásban nem éreztem ezt a hiányosságot, azonban engedjék meg, hogy vitatkozzak a felszólalás néhány pontjával. Elsõsorban is azzal, amit Torgyánné képviselõ asszony említett, hogy a kormány családpolitikája megszorító. Igen, ebben igaza van.
Számtalan kényszerû lépést vagyunk kénytelenek tenni, azonban el kell mondanom azt is - és ki kell jelentenünk itt, a parlamentben, a nyilvánosság elõtt -, hogy a kormány arra törekszik, hogy elsõsorban a magas jövedelmûektõl vegye el a pénzt, ha az ön szavaival élnék: "a magas jövedelmûeket szorítsa meg" ezen a téren.
Számtalan ismerõsöm közül, akik viszonylag nagy összeget keresnek, õk maguk mondták el, hogy indokolatlannak tartják, hogy kettõ vagy három gyerekük után az ország, a kormányzat számukra családi pótlékot biztosít. Azt gondolom, hogy két gyerek esetén, egy átlagos kétgyerekes családban körülbelül 140 ezer forintos bruttó összjövedelem fölött nem jár a családi pótlék. Nem gondolom, hogy ez az összeg méltánytalan lenne.
Azt hiszem, hogy abban a helyzetben, amiben most vagyunk, ebben a nehéz gazdasági helyzetben, ha a kormányzat e fölött már elvonja kényszerûségbõl a családi pótlékot, ez megbocsátható és elnézhetõ. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)