DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselõtársaim! Ugyanahhoz a részhez szeretnék hozzászólni, amelyhez Balsay kollégám már hozzászólt, s azt gondolom, hogy ebben az esetben különös fontosságú, bár halk vitára kell hogy sor kerüljön, tekintettel arra, hogy egy eddig nem létezõ törvény fogalmainak a meghatározásáról van szó, és ebben olyan fogalmakról is, mint például a régió, amely - bár valóban régóta használatos, de - nem kodifikált a magyar jogrendszerben. Én tulajdonképpen nem szeretnék mást, mint a nagyon sok módosító indítvány összefoglalását logikailag hangsúlyozni, hiszen ezt tettük meg a környezetvédelmi bizottság általam elõkészített módosító indítványának a szövegezésekor is.
A dolog lényege az - amit az eredeti törvénytervezet is tartalmazott -, hogy alapvetõen a térség fogalma határozza meg a törvény logikáját. Ez felsorolja a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség kategóriáit. Innen felfelé haladva a kistérség az, amely települések között közvetlen létrejövõ egységet jelent. Efölött már egy másik kategória jelenik meg, ez pedig a régió kategóriája.
A régió kategóriáját a törvény értelmezésében minimálisan kétféleképpen szeretnénk alkalmazni. Az egyik egy olyan tervezési, statisztikai régió, amely régió gyakorlatilag több megyére kiterjedõen megyeközi funkciókat kellene hogy ellásson, olyan programok elõkészítését kell hogy szolgálja, amelyek több megyére terjednek ki, de nagyon lényeges dolog, hogy közigazgatással határolt, visszakereshetõ statisztikai és adminisztratív rendszert jelent egyúttal. Ez az a régió, amelyik nagyobb távlatokban - közép-európai és európai léptékben is - megfelel az európai statisztikai rendszerekben úgynevezett NUTS II-nek titulált és ott alkalmazott régiófogalomnak.
Rendkívül fontos az az új kategória, amit szeretnénk ebben bevezetni, de megint csak hangsúlyozom, hogy nem a neve a fontos ennek. Fejlesztési régióként fogalmazódott meg az utolsó módosító indítványban, amelyik összefoglalja gyakorlatilag az együtt élõ településhalmazok egységét, méghozzá olyan nagyságrendû halmazokét, amelyek megyei jelentõséggel is bírnak. Ilyen például a Balaton térsége és a budapesti agglomeráció térsége. Ez azt jelenti, hogy ezekben a térségekben regionális méretekben már településközi együttmûködési kényszer van, és fizikailag is annyira együtt élnek ezek a települések, hogy elengedhetetlen, hogy területrendezési terv is készüljön ezekre a térségekre.
Meg kívánom jegyezni, hogy az elmúlt évtizedekben ezekre a területekre Magyarországon már kialakult egy tervezési gyakorlat, míg a Balatonra vonatkozólag egy irányítási intézményi rendszer is kialakult, amely különbözõ mutációkon keresztül, nagyon reméljük, most már véglegesen el fogja nyerni a formáját.
Egészen más kérdés - és nem szabad ebbe belekavarni - a kiemelt térségek kategóriája, tudniillik pontosan a "kiemelt" fogalommal emelõdik ki általában a térségek közül, mégpedig azért emelõdik ki, mert ott olyan jelentõségû fejlesztéseket kell végrehajtani, ami gyakorlatilag már kormányzati kategóriát, kormányzati beavatkozást is igényel. Ezért nagyon fontos, hogy ebben ennél kisebb léptékû belsõ területekre vonatkozó parkok, logisztikai központok ebben az egységben ne szerepeljenek, hanem ez kifejezetten térségi kategóriaként jelenjen meg és kormányzati felelõsséget tükrözzön. Ezért tehát azt gondolom, hogy az a fogalomrendszer, ami most - reméljük - most már végül is aránylag kikristályosodott, nagymértékben tudja majd szolgálni a törvény hosszú távú érvényesülését.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)