BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Más képviselõtársaim jelezték, hogy számukra az Országos Tanács, az országos szervek és intézmények meghatározása az egyik legfontosabb része a törvénynek. Úgy gondolom, hogy számomra és a települési önkormányzatok képviselõi számára a törvénynek ez a része is legalább olyan fontos.
Elnök úrnak szeretném a figyelmét felhívni - amire elnöklõ elnöknõtársa már igenlõ választ adott -, hogy az önkormányzati törvényt érintõ kérdésekben az elõkészítést végzõ hivatal külön fel fogja hívni a figyelmet arra, amiben a parlament módosítani kívánja az önkormányzati törvény kétharmados módosítást igénylõ részeit.
Úgy gondolom, hogy az önkormányzati törvény 1994. szeptember 30-án "elkövetett" módosításain túlmenõen csak a kétharmados döntést igénylõ módon lehet e törvényhez hozzányúlni. Ezért külön ki szeretném emelni elnök úr számára is - aki érzékeny az önkormányzatok alapjogait tekintve -, hogy a helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozhatja, illetõleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket - döntését az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság, és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül -, valamint azt is, hogy a megyei és a települési önkormányzat között nincs függõségi viszony, kölcsönös érdekek alapján együttmûködnek.
Minden olyan szabályozás, amely a megyei önkormányzat közgyûlésének ennél nagyobb jogokat biztosít, az számomra egy hierarchikus önkormányzati rendszer felé vezetõ komolyabb lépést, visszatérést jelentene. Így a területrendezési terveknek a megyei önkormányzat közgyûlése által történõ elfogadása, sõt e területrendezési tervben a területfelhasználási fejezeteknek más törvényeknél szigorúbb elõírásai azt jelentik, hogy itt egy teljesen egyenrangú testület hozna olyan döntést, amelyet már korábban - a városok esetében - a rendezési tervekben, a helyi szabályozásban, a helyi szabályrendeletekben a képviselõ- testületek meghoztak, és a kettõ között ütközés esetén csak a bíróság, illetve az Alkotmánybíróság tehet igazságot, ott lehet megtámadni.
Ezért tehát azon javaslaton túlmenõen, ami a megyei önkormányzat szerepét a rendezési tervek tekintetében csak összehangoló szerepre engedélyezi, ezen szerepen túlmenõen nem javaslom a tisztelt Háznak, miniszter úrnak, hogy más szerepet, más lehetõséget - a megyei önkormányzat feladatai között - e törvényben meghatározzon.