DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Itt két külön, nagyon lényeges dologról van szó. Az egyik a megyei önkormányzat területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenysége, amire gyakorlatilag az Ötv. nem is utal, valamint a területrendezésre vonatkozó tevékenysége.
Férfiasan be kell vallani, hogy a törvény tervezetének, a hozzá kapcsolódó módosító indítványoknak az egyik legkritikusabb eleme ez a megyei önkormányzati felelõsségi kör. Hosszú-hosszú vita után, és nagyon bölcs bizottsági társaink - tehát például az alkotmányügyi bizottság - véleményének meghallgatása után is úgy néz ki, hogy az eredetileg benyújtott törvényjavaslattal szemben két olyan módosító indítvány tudja megállni a helyét, amelyek közül az egyik a fejlesztésre, a másik a rendezésre vonatkozik, és a következõképpen szól:
A megyei önkormányzat a megyei fejlesztési koncepció elfogadása elõtt véleményt nyilvánít arról - ez semmiképpen nem sérti az Ötv.-t, hogy valamirõl véleményt nyilvánít -, a véleményét átadja a megyei területfejlesztési tanácsnak, majd a területfejlesztési tanács döntését követõen a saját magára vonatkozó részt - tehát helyesen a szövegezés, hogy "az önkormányzatra vonatkozó részt" - jóváhagyja, elfogadja. Ez semminek nem mond igazán ellent. Az eredeti módosító indítványban voltak megkérdõjelezhetõ részek, de ezzel tulajdonképpen a fejlesztési feladatait logikusan látja el, amennyiben ilyen jellegû feladata ebben a mûfajban egyáltalán van vagy lesz neki.
A megyei rendezési terv sokkal érzékenyebb kérdéskör. Egy biztos, hogy nem lehet térségi rendezési tervek nélkül az országban létezni.
Az utolsó módosító indítvány - a módosító-módosító módosító indítvány - tulajdonképpen azt tartalmazza, hogy visszahivatkozva az országos területrendezési tervre - amelyet tudniillik a parlament hagy jóvá -, annak az elemeinek a figyelembevételével készül el a megyei rendezési terv. Utána itt kétfajta lépés lehetséges: vagy az, hogy az egyes települési önkormányzatok egyenként elfogadják ezt a rendezési tervet - majd csak ezen elfogadást követõen foglal állást a megyei önkormányzat, ami gyakorlatilag egy végeláthatatlan procedúrát jelent, gondoljunk adott esetben egy több száz településsel rendelkezõ megyére -, vagy pedig olyan elemeket tartalmaz ez a megyei rendezési terv, amely levezethetõ az országos tervbõl, ezáltal tehát a parlament döntésébõl, azt pontosítja a megye területére, és az egyes települések véleményét veszi figyelembe ennél a jóváhagyásnál.
Teljes mértékben osztom Balsay képviselõtársam aggodalmát, ami ezt az egész ügyet illeti, ez mindenféleképpen egy érzékeny pontja lesz ennek a törvénynek. A magam részérõl azt gondolom, hogy ezt a tervet mindenféleképpen el kell fogadni, méghozzá az elfogadásának a lehetõségét az adja, hogy a település léptékû, tehát a településrendezési tervek más méretarányban, más részletezettségben születnek meg, mint a megyei vagy az országos tervek.
(20.00)
Ez azt jelenti, hogy mivel az egyikben gyakorlatilag zónákról, olyan nyomvonalakról van szó, amelyeknek a pontosítása egyszerûen nem is ábrázolható egész konkrétan a kisebb léptékû tervekben, ezért természetes az, hogy az egyes helyi önkormányzatok, települési önkormányzatok, amikor a saját településrendezési terveiket készítik, ezeket a nyomvonalakat pontosítják, és a pontosítás lesz az, ami a kisajátítási eljárások vagy a fölvásárlási eljárások, egyáltalán egyes beruházások megindulását jelentheti. De itt mindig nyomvonalakról beszélünk ilyenkor. Tudni kell, hogy ezek a rendezési tervek övezeteket határolhatnak le, adott esetben környezetvédelmi, természetvédelmi, valamilyen másfajta védelmi területeket, és ezek esetében is azt gondolom, közösségi érdek az, hogy egy megyei szintû rendezési terv ezeket a területeket meghatározza. Egyébként mindenfajta más törvény az ezt követõ eljárásokat már nagyon pontosan szabályozza.
Azt gondolom tehát, hogy errõl valóban érdemes részletes vitát folytatni. A pillanatnyilag elfogadott - legalábbis az elõterjesztõ által is elfogadott - módosító indítványok megítélésem szerint megnyugtatóan rendezik ezt a kérdést, és ezzel tiszta lelkiismerettel a parlament elé lehet jönni szavazásra. Köszönöm szépen.