DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Miután Baráth Etele képviselõtársam említette azt a kérdést, amivel én is foglalkozom, szeretném elmondani a véleményemet a megyei területfejlesztési tanács összetételével kapcsolatban pontosan arról a kérdésrõl, hogy a megyei munkaügyi tanács munkavállalói és munkaadói oldalának egy-egy képviselõje, mint ahogy a benyújtott törvénytervezetben van vagy pedig a munkaügyi tanácsnak egy képviselõje vegyen részt a területfejlesztési tanács munkájában.
Egyszer már szóltam róla, most újra elmondanám, hogy körülbelül mit is csinál a megyében, milyen szerepe van a munkaügyi tanácsnak. Most nem a hivatalos szerepérõl beszélnék.
Szeretném elmondani, hogy ezek a munkaügyi tanácsok rendelkeznek a legátfogóbb és leginkább rendszerezett ismerettel a megye egésze, a kistérségek és a települések munkaerõpiaci helyzetérõl és ezzel összefüggésben a munkaadók foglalkoztatási, fejlesztési és gazdálkodási elképzeléseirõl.
(20.20)
Ezek nagyon szorosan összefüggõ ismeretek, amelyek a munkaügyi tanács munkájához feltétlenül kellenek. Ezen túl az önkormányzatok foglalkoztatási magatartásáról, ezzel kapcsolatos erõforrásairól is és az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseirõl, amelyek éppen összefüggenek a foglalkoztatással.
Éppen ez az ismeret és gyakorlat alakította ki a munkaügyi tanácsokban azt az elképzelést vagy azt a megfogalmazást, hogy az õ munkájuk és a most már decentralizált Munkaerõpiaci Alapnak a hatékony, megalapozott felhasználása csak a kistérségi programok alapján és egyfajta megyei területfejlesztési program alapján lehetséges.
Ez nagyon hamar megfogalmazódott a munkaügyi tanácsokban, és eléggé nyilvánvalóvá vált, hogy az õ munkájukat valamiféleképpen egy szélesebb körû területfejlesztési tevékenységbe kell integrálni, nem egy kényszerintegráció alapján, hanem egy együttmûködéssel megvalósuló integráció alapján.
Én azt állítom tapasztalataim alapján, hogy mindaz a tudás és ismeret, amivel a munkaügyi tanácsok szereplõi rendelkeznek, mint személyes tudás és ismeret jelennek meg. Tehát nehéz azt mondani, hogy most engem a munkavállalói képviselõt, vagy engem a munkaadó képviselõt, kettõnket közösen egy harmadik személy képviseljen, aki pillanatok alatt egy folyó vitában mindazt az ismeretet mozgósítani tudja magában, ami az én személyes ismeretem egy megyérõl.
Hadd mondjam el, hogy éppen a munkavállalói képviselet az, amelyiknek a legszélesebb körû kapcsolatrendszere van egy adott megyében. Nyilvánvaló, hogy vannak mások is, de éppen a most szóba jöhetõ szereplõk közül õ az, aki a legszélesebb körû kapcsolattal rendelkezik. A területfejlesztési tanács döntéseiben olyan információkkal rendelkeznek ezek a szereplõk - a munkaadói érdekképviselet, a munkavállalói érdekképviselet -, amelyek feltétlenül megalapozottabbá teszik a döntéseket. Õk nem úgy képviselnek érdeket, mint ahogy az Érdekegyeztetõ Tanácsban, nem úgy képviselik a saját, mögöttük álló szervezeteik közvetlen, direkt érdekeit. Õk ilyen módon valahol egy terület közös jövõjének a megtervezésében, tehát nem érdekütközésben, hanem érdekegyesítésben vesznek részt. Ez egészen más dolog.
Én azt hiszem, hogy Európában a munkavállalói érdekképviseletek konszolidációját ez a fajta együttmûködés, participáció és a legkülönbözõbb tripartid szervezetekben való együttmûködés tette olyanná, amit mi úgy hívunk, hogy jellemzõen szociális piacgazdaság. Tudniillik a szociális piacgazdaság nemcsak azt jelenti, hogy szociális olajcseppekkel enyhíti a lemaradottak kínjait, hanem egy olyan szociális infrastruktúra jön létre, ahol a szociális partnerek meg tudnak egyezni azoknak a problémáknak a kezelésében, megoldásában, amelyek a társadalom lemaradt rétegeit érintik.
Nagyon szeretném még azt is hangsúlyozni, hogy jelenleg a munkaügyi tanácsok jelentkeznek a megyében a legnagyobb alappal, ez a decentralizált Munkaerõpiaci Alap, ami az átképzéstõl, a szakképzéstõl kezdve a munkahelyteremtõ beruházásig számtalan olyan célra fordítható keretet tartalmaz, ami nagyon jól integrálható a területfejlesztési tanács elképzeléseibe. Oda tehát önként integrálódhat ez a pénz, ha a szereplõk valóban együtt tudnak mûködni, együtt végig tudják gondolni, végig tudják vitatni a fejlesztési elképzeléseket. Ha egy olyan fajta közös képviselõ van, aki mintegy szakértõként képviseli a megyei munkaügyi tanácsot, mindez nem valósulhat meg ilyen mértékben és ilyen formában.
Köszönöm szépen.