BAJOR TIBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kicsit részletesebben kívánok szólni a vállalkozási övezetekrõl és az ipari parkokról.
A vállalkozási övezet - ami most elég nagy reklámot kap az országban - tulajdonképpen 1949-tõl az írországi Shannon-övezet kialakításától különbözõ formában egész Nyugat-Európában elterjedt és beépült területfejlesztési eljárás. Angolul: Special Enterprise Zona vagy Free Enterprise Zona - szabad vállalkozási övezet. Semmiképpen nem szabad ezt összekeverni a Free Economic Zona-nal, a szabad gazdasági övezettel - természetesen én most Európáról beszélek és nem az ázsiai fogalmakról.
A szabad gazdasági övezet Európában a kereskedelemfejlesztés eszköze elsõsorban, míg a vállalkozási övezet területfejlesztési eszköz. A római szerzõdés alapján a vállalkozási övezet létesítését feltételhez kötik, hiszen az övezetben tevékenykedõk gazdasági feltételrendszere eltér az országos általánostól, vagyis különleges.
A vállalkozói övezet létesítésének a feltétele többek között, hogy a munkanélküliség jelentõs mértékben meghaladja az országos átlagot; a problémás térség kezeléséhez a hagyományos infrastruktúra-fejlesztés mára már ne legyen elégséges - Szabolcs megyében például hiába építettek gázhálózatot, telefonhálózatot, a munkanélküliség mégis folyamatosan nõ -; a térség jövedelemtermelõ és adófizetési képessége messze az országos átlag alatti legyen; az övezet létesítése ne csak egy kistérségre, hanem a régióra és az egész országra pozitív hatással legyen.
A vállalkozások nem pénzügyi támogatásokat kapnak, hanem mûködési feltételeik az átlagosnál kedvezõbbek. A visszaélések elkerülése érdekében viszont sokkal szigorúbb az ellenõrzés, mint általában.
A vállalkozási övezet létesítése azonban nemcsak a gazdasági egységek letelepítésébõl áll, hiszen akkor ez csak iparfejlesztés és nem területfejlesztés. Területfejlesztéssé attól válik, hogy a vállalkozásokkal összhangban át kell alakítani az övezet területén belül többek között az oktatás szerkezetét a szakoktatástól a felsõfokú oktatásig; az infrastruktúra- fejlesztést alá kell rendelni a termelés érdekeinek; azt kell fejleszteni és olyan mértékben, amire fizetõképes kereslet van; át kell alakítani az övezeten belül a szociálpolitika szerkezetét és a szemléletrendszerét. Itt mindennek és mindenkinek azt kell szolgálnia, hogy elinduljon egy folyamatos, öngerjesztõ, úgynevezett fenntartható fejlõdés. Ennek gazdasági alapja egyrészt az államtól kapott kedvezmények, másrészt a betelepült társaságoktól beszedett - és csak azokra a kistérségekre, amelyek területén az övezet mûködik, fordítható - területfejlesztési járulék. Ez lehetõvé teszi, hogy ne a dunántúli régiók terhére segélyezzék a fél országot.
Ezt a folyamatot természetesen szabályozni kell. Létre kell hozni azokat az egységeket, melyek az eredményes mûködés érdekében a vállalatokat, az államot és a helyi szervezeteket képviselik. Meg kell erõsíteni - mint mondtam - az ellenõrzést minden területen, hiszen nem a feketekereskedelem növelése a cél. A három részvevõnek - gazdaság, állam, helyi szervezetek - egységes programot kell kidolgozni, melyben minden mindennel összhangban van. Ma Magyarországon sajnos hat-nyolc vállalkozási övezet létesítését engedik meg az európai jogszabályok.
Az ipari parkok nemcsak egyszerûen a vállalkozási övezetek kistestvérei, hanem olyan területfejlesztési megoldást jelentenek, amely teljes egészében az önkormányzatok aktivitására épül. Bár azt is meg kell jegyeznem, hogy ipari parkot csak ott lehet eredményesen mûködtetni, ahol még lehet saját erõbõl elmozdulni, az országos infrastruktúrára lehet építeni, a képzett munkaerõ rendelkezésre áll - vagy minimális átképzéssel ez megoldható -, a gazdasági kedvezményeket a helyi önkormányzat és nem az állami költségvetés biztosítja helyi adókedvezmény vagy mentesség formájában. Döntõ, hogy az ipari park kialakításánál azok a vállalatok, amelyek majd ott tevékenykedni fognak, az elsõ pillanattól kezdve részt vegyenek a megvalósításban, különben fantomváros épül.
Nagyon fontos mindkét esetben, hogy a létesítés jogszabályi feltételei egyértelmûek legyenek - alapításkor kormányrendeletben, majd a tapasztalatok megszerzését és összegzését követõen törvényben. A mûködési feltételeket törvényekben, kormányrendeletben és önkormányzati rendeletben kell meghatározni. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a kelet-európai jogrendszer ezt a kétfajta területfejlesztési megoldást jelenleg nem ismeri. És nagyon büszkén jegyzem meg, hogy a magyar parlament az 1996-ra vonatkozó társasági adótörvényben Kelet-Európában elsõként hozott olyan törvényt, amelyben ez a fogalom megtalálható.
Köszönöm. (Taps.)