POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Ez elõtt a kérdés elõtt röviden kitérnék egy pontra, amelyben valóban elismerés illeti a munkaügyi tárca munkáját. Elismerésünket kell, hogy kifejezzük azért, hogy a munkaügyi közvetítõ és döntõbírói szolgálat létrehozásáról megállapodtak a szociális partnerekkel. Üdítõ kívételként ezt konszenzussal fogadta el az Érdekegyeztetõ Tanácsnak mind a munkaadói, mind a munkavállalói, mind pedig a kormányzati oldala. Ez egy modern, a piacgazdaságban jól ismert és nálunk régóta hiányzó, régóta követelt intézmény, amely reméljük, képes lesz enyhíteni azokat a konfliktusokat, amelyek bizony számosak manapság a munkahelyeken.
Sajnos kevés ilyen okot szolgáltatott a munkaügyi tárca, hogy dicsérhessük õt napirend elõtti hozzászólásokban, így tehát félek, hogy hagyományteremtésrõl még nem beszélhetünk.
A munkaügyi tárca érdekegyeztetésben tanúsított magatartása az elõzõvel ellentétben komoly aggodalomra ad okot. Errõl szeretnék szólni. Nem elõször, de remélem, talán valamikor azt is elmondhatjuk, hogy utoljára. Nem elõször szólunk itt errõl, hiszen utalni kell a társadalmi-gazdasági megállapodás kudarcára, arra, hogy mit tett, illetve mit nem tett a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer megõrzése érdekében a tárca, de a kormány által kierõszakolt Munkaerõpiaci Tanács azóta sem tudott létrejönni, mióta errõl döntöttek. Nem kell hosszasan ecsetelni a kivonulásokkal tarkított, gyakran botrányos ÉT- ülések napirendjét.
Kósáné Kovács Magda lemondott munkaügyi miniszter utódja, Kiss Péter miniszter úr azt ígérte, hogy megújítja az érdekegyeztetés rendszerét. Úgy tûnik, a választott technikákban elõdje nyomában jár, és ez elég nagy baj. Hiszen régi eszközökrõl, régi technikákról van szó, a külön alkuk, háttérmegállapodások, az "Oszd meg és uralkodj!" elvének alkalmazásáról. E stílust Kósáné Kovács Magda és Bokros Lajos miniszterek honosították meg a szociális párbeszéd gyakorlatában. Ám a miniszter úr és munkatársai új elemekkel gazdagítják az érdekegyeztetés eddig tapasztalt eszköztárát.
Történt pedig a múlt héten, hogy a munkaügyi miniszter, annak politikai államtitkára és a kormány érdekegyeztetési titkára bizalmas beszélgetésre hívta meg néhány érdekvédelmi szervezet vezetõ munkatársát. A hírek szerint az MSZOSZ, a Szakszervezetek Együttmûködési Fóruma: a SZEF és az Autonóm Szakszervezetek mellett a Magyar Munkaadók Szövetsége, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége vezetõi voltak jelen, s valamelyik, pontosabban megnevezett agrár érdekvédelmi szervezet.
A téma az érdekegyeztetés megújítása volt. Mint arról valamennyien értesülhettünk az újságokból, a kirekesztettek, köztük valamennyi, a rendszerváltással létrejött új demokratikus érdekképviselet tiltakozott ez ellen a diszkriminatív eljárás ellen. A találkozó éles vitát váltott ki az Érdekegyeztetõ Tanács múlt pénteki plenáris ülésén is.
Az államtitkár úr egy régrõl ismert érveléssel magyarázta a kormány bizonyítványát, mely szerint õk nem egyes kiválasztott szervezetek képviselõivel találkoznak titokban, hanem "az érdekegyeztetésben tekintéllyel bíró személyiségekkel". Nyilván írói munkásságuk részeként mondtak véleményt Kiss Péter megújítási törekvéseirõl. Egyébként pedig nem magánemberként az a hobbijuk, hogy az Érdekegyeztetõ Tanácsban jelen lévõ érdekképviseletek vezetõ munkatársai.
Erre csak bosszankodva legyinthetnénk, mondván, hogy ügyes. Ám sajnos errõl jóval többrõl van szó, hiszen maga a miniszter tekinti követendõ példának ezt az eljárást, egy címlapon közölt interjújában így fogalmazva: "Ezek a konzultációk alkalmasak arra, hogy nagyobb megállapodások nélkül lépéseket tegyünk az érdekegyeztetés megújítása felé."
(9.50)
Új érdekegyeztetési módszernek tekinti tehát a történteket. "Hatékonyabb, ha elõbb szûk körben tisztázódnak a kérdések, s csak akkor kerül a nagyobb plénum elé", stb., stb.
El kell dönteni, mirõl van itt szó: tekintélyes magánemberek teázásáról vagy új érdekegyeztetési módszerrõl. Miféle megújítási szándék vezette a miniszter kezében a tollat, amikor aláírta az Országos Szakképzési Tanács tagjainak megbízását, amikor a szakszervezetek által elõterjesztett hat névbõl úgy választott ki négyet, hogy csak a rendszerváltással létrejött Liga és a Munkástanácsok képviselõit zárta ki a testület munkájából?
Nem rögtönzésrõl van itt szó, én attól félek, hanem tudatos politikáról, bárminek is álcázzuk azt, akár az érdekegyeztetés megújításának; az afféle egyoldalú, a rendszerváltás szervezeteit kirekesztõ politika elfogadhatatlan a Fidesz számára.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)