DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Elnök Úr! A magyar törvényhozás elsõ ízben tûzi napirendjére a feketegazdaság vagy más néven rejtett gazdaság problematikáját, az ahhoz kapcsolódó kormányzati feladatokat.
A kormány nevében messzemenõen üdvözlöm a politikai vitanap kezdeményezését, külön szeretném kifejezni köszönetemet a kezdeményezésért Zwack Péter úrnak, aki nem elõször lép fel a nyilvánosság elõtt a feketegazdaság elleni küzdelem szószólójaként.
Mit várhatunk, tisztelt képviselõtársaim, ettõl a mai politikai vitanaptól? A kormány nagy reményekkel tekint a vita elé. Bízunk abban, hogy az eszmecsere feltárja a jelenség összetett voltát, képet ad az okokról, a forrásokról, amelyekbõl a feketegazdaság valójában táplálkozik.
Várakozásaink szerint ez a vita jó alkalmat teremt arra is, hogy eloszlasson bizonyos egyoldalúságokat. Hiszen nem lehet a fekete- vagy rejtett gazdaságot, annak a jelenségét a társadalomban leegyszerûsíteni. Mindazt, ami ezen a téren történik, nem lehet pusztán bûnüldözési feladatnak tekinteni.
Bízom abban, hogy a vita eredményeként megerõsödik a társadalom önvédelmi reflexe is és erõsödhet a társadalmi szolidaritás érzése is. A kormány számára ez a vita azért teremt jó alkalmat, mert ismételten kifejezhetem, hogy a kormány elkötelezett, és elszánt arra, hogy minden törvényes eszközzel fellépjen a feketegazdasággal szemben. Ezt azonban nem kampánynak tekintjük. Bár a közvélemény igen gyakran és határozottan fogalmaz meg kritikát a kormányzati tevékenységgel kapcsolatban, határozottan ki kell jelentenem, hogy ezen a téren semmiféle politikai nyomásgyakorlásnak nincs helye, a feketegazdaság elleni harc is csak törvényes eszközökkel folytatható, és csak a legalitás keretei között léphetünk fel ezen jelenséggel szemben is.
Melyek a feketegazdaság megnyilvánulásának legfontosabb jegyei, miként határozhatjuk meg ezt a társadalmi jelenséget? Hazánk legutóbbi gazdasági- társadalmi átalakulásának egyik negatív kísérõjegyeként határozhatjuk meg a fekete- vagy rejtett gazdaság megerõsödését. Természetesen mindez nem elõzmény nélküli és nemcsak kizárólagosan az átmenet jellemzõi. A gyökerei megtalálhatók a 10-15 évvel ezelõtti társadalmi-gazdasági helyzetben is. Kiteljesedése azonban felgyorsult és új alakokat vett fel a gazdasági átalakulás nyomán.
Mindezek ellenére nem találunk átfogó és egyértelmû közgazdasági, jogi definíciót a feketegazdaság fogalmára. A gazdaságpolitikai publicisztikában általában a feketegazdaságot úgy határozzák meg, hogy az a társadalmilag szervezett gazdaság nem regisztrált teljesítményét, valamint a nem társadalmilag szervezett gazdaság teljesítményét foglalja magában.
A rejtett gazdaság kategóriája ettõl némiképpen eltérõ, szélesebb, magában foglalja a büntetõjogi eszközökkel, büntetõjogi módon üldözendõ javak létrejöttét, szolgáltatások létrehozását, forgalmazását, a korrupciós jelenségeket, a hatalmi összefonódásokat. Tehát úgy hiszem, hogy mindarról, amirõl ma vitatkozunk, amirõl ma vitatkozni fogunk, inkább a rejtett gazdaság fogalomköréhez tartozik.
A fogalom meghatározása nem egyszerûen elméleti kérdés vagy elméletieskedés. Azért van szükség relatíve pontos definícióra, mert ez alapján tudjuk meghatározni pontosan és reálisan a feketegazdaság elleni teendõinket.
Ha a rejtett gazdaság értelmezését tekintjük kiindulópontnak, az tartalmazza, magában foglalja az úgynevezett szürkegazdaság apróbb szabálytalanságait, a tudatos törvényszegés egyes formáit és a legszélsõségesebb pontján a bûnözést, a gazdasági bûnözést, sõt a szervezett nemzetközi bûnözést is.
Milyen formában jelenik meg a társadalomban a rejtett gazdaság? Legegyszerûbben ide soroljuk az üzleti könyvekben nem megjelenõ gazdasági teljesítmények létrehozását. A feketekereskedelmet, ami rendkívül széles fogalom, széles kategória. A feketemunkát, a feketefoglalkoztatást, a fiktív támogatási igényeket, az adó visszaigénylések, adókikerülések különbözõ törvényellenes formáit, a korrupciót és a hatalmi összefonódást.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Fontos jelenség és fontos elem az egész kérdés komplexitásában annak kiemelése, hogy a feketegazdaság nem kizárólagosan kelet-közép-európai jelenség, nem kizárólagosan az átmenet sajátossága. Az Egyesült Államokban és Kanadában, a fejlett piacgazdaságokkal rendelkezõ országokban is jelen van, a gazdasági kutatók mintegy 10-12 százalékra teszik az arányát. A dél-európai fejlett piacgazdasággal rendelkezõ országokban ennél magasabban, mintegy 20 százalék fölött határozzák meg a jelenlétét a nemzeti össztermékhez viszonyítottan. Természetesen vannak olyan országok, mint Svájc, ahol mindössze 6-7 százalékra teszik a feketegazdaság arányát. A közép-európai régióban az általános közgazdasági becslések és adatok szerint 25-30 százalékot is elérhet az aránya a gazdasági elemzések alapján.
(9.10)
Magyarországon az elmúlt idõszakban elindult egy erõteljes növekedés. Elsõsorban '92-'94-re teszik ezt a gazdasági elemzõk. Hasonlóképpen ugyanezen elemzõk álláspontja szerint 1995-ben ez a növekedési ütem megtorpant, és egy közel 30 százalékos aránynál stabilizálódott. Természetesen és nyilvánvalóan ez igen magas százalék és Magyarország igen elõkelõ helyen szerepel ebben a nem túl örvendetes rangsorban.
Szólnunk kell, tisztelt képviselõtársaim, a kiváltó okokról, amelyek meggyõzõdésem szerint - az általános közgazdasági elemzéssel egybevágóan - elsõsorban közgazgasági, gazdasági természetûek. Olyan okokról van szó, mint az infláció, a privatizáció kapcsán megnyilvánuló negatív kísérõ jelenségek, az adóterhek növekedése, a munkanélküliség. Ezért kell ezeket a közgazdasági okokat alaposan elemeznünk, és ha ezeket vesszük alapul, akkor világosan láthatjuk, hogy milyen nehéz visszaszorítani a feketegazdaságot. Itt és ez esetben nem elegendõ pusztán a politikai szándék kifejezése. Csak olyan feltételek, olyan változások hathatnak kedvezõen a feketegazdaság egészének jelentõs visszaszorítására, amelyek pozitív hatást gyakorolnak az ország gazdaságának egészére, ilyen az adóterhek csökkentése, amely az állami kiadások mérséklése útján következhet be. Ez egy nagyon ellentmondásos helyzet. Mondhatnám úgy is, hogy ez a magyar gazdaság egy sajátos csapdája, amibõl rendkívül nehéz lesz a következõ évek során kitörni.
Mindebbõl, tisztelt képviselõtársaim, azt a következtetést kell levonnunk, hogy a feketegazdaságot nem lehet rendeleti úton megszüntetni, bármennyire egyszerûnek és bármennyire szimpatikusnak tûnne egy ilyen megközelítés. Bizonyos arányaiban kísérõje a fejlett piacgazdaságnak, és úgy hiszem, sokáig kísérõje lesz a magyar gazdaságnak is. Az azonban nem mindegy - és erre nyomatékkal szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez nem egy defetista álláspont -, hogy ez milyen arányban van jelen, milyen arányt képvisel a megtermelt nemzeti össztermékhez képest, hogy milyen arányban vonják ki a gazdasági teljesítményeket az állami ellenõrzés alól.
Tehát ha azt mondom, hogy a gazdaság kísérõje, akkor egyben azt is mondom, hogy ebbe az arányba viszont nem lehet beletörõdni sem a kormányzatnak, sem a társadalomnak.
Olyan vállalkozói és gazdálkodási környezetet kell kialakítani, amely elõnyeivel igyekszik a feketegazdaságot átterelni a szürkegazdaságba, a szürkét pedig az úgynevezett legális gazdaság folyamataiba. A feketegazdaság szereplõi döntéseiket egy nagyon racionális költséghaszon-mérlegelés alapján hozzák meg. Ha kicsi a kockázat a feketegazdaságban és nagy a jövedelemszerzés lehetõsége, akkor természetesen nem viszik át tevékenységüket a legális gazdaság keretei közé. Ha nagy a kockázat, és megemeljük a feketegazdaságban a kockázat mértékét, akkor természetesen át fog terelõdni a legális fehérgazdaságba a gazdasági tevékenység. Tehát fokozottabb ellenõrzésekkel, büntetõjogi eszközökkel, a gazdálkodás kedvezõbb körülményeinek kialakításával párhuzamosan lehet terelni a feketegazdaságot a szürke- és a fehérgazdaság felé.
Ebben a témakörben végezetül szeretnék szólni azokról a legjellemzõbb negatív hatásokról, amelyek a feketegazdaság egészét és a társadalom viszonyát jellemzik. Ezek közül elsõként említem, tisztelt képviselõtársaim, azt a negatív hatást, amelyet az egyenlõtlen közteherviselés idéz elõ és vált ki a társadalomban, ami természetesen az adó- és járulékkifizetések, -kiesések következtében azt eredményezi, hogy a bérbõl és fizetésbõl élõk terhei növekednek elsõsorban.
A feketegazdaság, másodszor, erõteljes vagyoni differenciálódást is eredményez, ami önmagában nem jelent problémát, önmagában nem negatív jelenség. Az viszont igen, hogy ezeknek a mintáknak a hatására mindenki "optimalizálni" szeretné terheit, és ennek következményeképpen egyre szûkebb az a réteg, amely a társadalom közös költségeit évrõl évre viseli.
Hasonlóan negatív jelenség az egyenlõtlen versenyhelyzet kialakulása a piacon. Hiszen a feketegazdaság a piacon kis költségekkel jelenik meg, ezzel rontja a verseny feltételeit a gazdaság valamennyi szereplõje számára. A feketegazdaság negatív jelensége, hogy itt nincs jogorvoslat. Nincs jogorvoslat, mert jog sincs. Itt tulajdonképpen az érdekérvényesítés és a viták rendezésének módja jogon kívüli, ez pedig a különbözõ behajtások, elszámolások, leszámolások formájában erõteljesen növeli a bûnözést, a kriminalizálódást.
A feketegazdaságban nincs munkaidõ, nincs szabadidõ, nincs munkabér. Minden a társadalom által elfogadott szabályokon kívül történik. Ennek lehet, hogy rövid távon adódik pozitív hatása a szereplõk számára, hosszú távon azonban mindenképpen negatív jelenséget jelent.
Õszintén kell szólni arról is, tisztelt képviselõtársaim, hogy a feketegazdaságnak bizonyos rövid távú, pozitív hatásai is lehetnek. A létmiminum alatt élõk számára biztosított jövedelemszerzési lehetõségek, az olcsó árukkal történõ kereskedés mérsékelheti az elszegényedést, és a munkanélküliség terheinek viselésében is segíthet. Összességében azonban ez a pozitív hatás nem mérhetõ, és ezzel nem ellensúlyozható az a társadalmi kár, amit a feketegazdaság és annak legszélsõségesebb formái jelentenek.
Különbözõképpen és különbözõ módokban van jelen a társadalom, a gazdaság különbözõ ágazataiban a feketegazdaság. Ismét közgazdászok elemzéseire kell utalnom, miszerint elsõsorban a szolgáltatási szférában van jelen legkiterjedtebb formájában, ezen belül is az idegenforgalomban.
A szakértõi elemzések szerint elsõdlegesen a hazai tõkéhez kötõdik, kevésbé van jelen ott, ahol a külföldi tõke vagy külföldi tulajdonosok irányítják a gazdaság adott szféráját.
Második részként, tisztelt képviselõtársaim, arról kívánok szólni, mi történt az elmúlt idõszakban a fekete- vagy rejtett gazdaság jelenségei elleni küzdelem terén. A kormány mindezekbõl a negatív hatásokból kiindulva, ezeket felismerve - miután ezek hátrányosan befolyásolják a gazdaság stabilitását, az állampolgári fegyelmet és elõidézik az állampolgárok bizalmának megrendülését - 1994 óta folyamatosan számos szervezeti és egyéb intézkedést, számos jogalkotási programot kezdeményezett.
A szervezeti intézkedések sorában elsõként kell említenem az államkincstár, valamint a közbeszerzési törvény alapján a Közbeszerzési Tanács megalakulását, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelet és a Kereskedelmi Minõségellenõrzõ Intézet összevonását, a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat mûködését, az APEH állományának megerõsítését mintegy 350 fõvel, a rendõrség létszámának megemelését mintegy 250 fõvel, ami 3 és fél milliárd forintos költségvetési támogatást jelentett. Javult és - a szervezeti intézkedések hatására - elõnyösen változott a különbözõ hatósági szervezetek közötti koordináció központi és területi szinten egyaránt, és ebben a folyamatban igen fontos szerepet játszik a Miniszterelnöki Hivatalon belül mûködõ gazdaságvédelmi koordinációs bizottság. Létrejött egy tárcaközi kodifikációs bizottság az igazságügy-miniszter vezetésével, és mintegy 40 elembõl álló jogalkotási programot fogadott el a kormány 1995. szeptember 27-én, amelynek már számos eleme az eddigiekben is megvalósult.
A jogalkotási teendõk sorában a szervezeti intézkedések mellett a valódi piacgazdaság feltételeinek megteremtését célzó törvényjavaslatok elfogadásával egyszersmind a feketegazdaság esélyei is csökkentek. Bõvültek ezek eredményeként az adóhatóság jogosítványai, szigorodtak a vámbefizetéssel kapcsolatos eljárások. Javult a cégbejegyzési kérelmek szakmai színvonala.
(9.20)
1995. április végén fejezték be munkájukat a kormány által létrehozott tényfeltáró bizottságok, amelyek a '92 és '94 közötti idõszakban a közpénzek felhasználását és a privatizációs tevékenységet vizsgálták. A tapasztalatok beépültek az új privatizációs törvénybe. A bizottság által megvizsgált ügyekbõl, 43 megvizsgált ügybõl a mai napig 12-ben indult el büntetõeljárás. Néhány esetben polgári eljárás is elindult, aminek eredményeként például az Autóker több milliárdos vagyona néhány hónap alatt ismét visszakerült állami kézbe.
A bírósági és hatósági eljárások gyorsítására irányuló törvényjavaslatok hatására 1995. második félévben nõtt a befejezett büntetõügyek száma. 1995. szeptember hónapban a januártól augusztusig terjedõ idõszak 7063-as havi befejezésével szemben '95 szeptemberében 17 ezer ügyet fejeztek be a büntetõbíróságok és 9000 körül, mintegy 2000-rel magasabb befejezési szinten alakult ki az év második felének havi befejezési átlaga.
Rendeletben szabályozta a kormány a vásárokon és piacokon forgalomba nem hozható áruk körét, a vásár- és piactartás feltételeit. A deviza-, az élelmiszer-, a biztosítási, a közbeszerzési és a nemzetbiztonsági törvény egyes rendelkezései közvetlenül vagy közvetve szintén a feketegazdaság elleni fellépés eszközrendszerének erõsítését szolgálták.
Nyilvánvaló, tisztelt képviselõtársaim, hogy a kormány és a közvélemény sem lehet maximálisan elégedett mindazzal, ami történt. De ezen intézkedéseknek, ezen jogalkotási programoknak az eredményeként bõvült az állami ellenõrzés és felügyelet, valamint a bûnüldözõ szervek eszközrendszere, és csökkentek bizonyos területeken a rejtett gazdaság lehetõségei.
A konkrét intézkedések és eredmények felsorolására természetesen nem vállalkozhatom, hiszen nagyon szûkre szabott az idõ. Ezzel kapcsolatban önök kaptak egy rövid, négyoldalas tájékoztatót, ebbõl néhány, elsõsorban a közvélemény érdeklõdésére is számot tartó adatot, tényt szeretnék a kormány elõterjesztésében itt az Országgyûlés nyilvánossága elõtt is ismertetni.
Az elmúlt három esztendõben 440 kõolajtermékkel és -származékkal összefüggõ jogsértésre derült fény. Közel 600 fõt vontak felelõsségre, a büntetõeljárások során 30 milliárd forint elkövetési értéket bizonyítottak és 14 esetben született jogerõs ítélet.
A Vám- és Pénzügyõrség szervei 1995-ben közel 20 ezer esetben, 33,2 milliárd forint értékben derítettek fel jogsértõ cselekményeket. A jövedéki ellenõrzésrõl szóló törvény alapján 200 büntetõleljárás indult a nagy botrányt és port vert paprikahamisítási ügy kapcsán, az elõállítókkal és a kereskedõkkel szemben.
Hasonlóképpen több összehangolt akcióra került sor a Vám- és Pénzügyõrség, az APEH, az Országos Rendõr-fõkapitányság, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség együttmûködése alapján. Ennek keretében 3,7 milliárd forintnyi jövedéki bírság kiszabására és 2,8 milliárd forint értékû vámáru elkobzására került sor, a büntetõ- és a szabálysértési eljárások kezdeményezése mellett.
Igen hatékonyan léptek fel a hatóságok a tiltott szerencsejátékot folytatók felderítése érdekében, ennek során 4600 pénznyerõ automatát foglaltak le, ebbõl 1200-at elkoboztak és 85 millió forint bírságot szabtak ki. Úgy tûnik, hogy a szerencsejáték- és a pénznyerõ automaták alkalmazása, használata körében a korábbi kaotikus állapot megszûnt, és úgy tûnik, hogy ez egy eredményes területe volt a feketegazdaság visszaszorításának.
Sikerült visszaszorítani az illegális munkavállalást, amely szoros összefüggésben van a migrációs folyamatokkal is. Az év elsõ tíz hónapjában, mármint '95-rõl van szó, 200 fõvel szemben kezdeményeztek eljárást a szervezett embercsempészés miatt.
Az APEH által ellenõrzött adózók száma több mint két és félszeresére, közel 185 ezerre emelkedett, a kiszabható bírság pedig 4,3 milliárd forint összeget tett ki. Több mint tíz és félmilliárd forint jogtalan forgalmiadó- visszaigénylést hiúsítottak meg az APEH szervei ellenõrzési tevékenységük során.
Az adó-, vám-, pénzügyi szervek együttes fellépésének hatására, ezen szervek javuló teljesítményét is kifejezve mondhatom, említhetem meg azt az ismert tényt, hogy 1995-ben a pótköltségvetésben elõirányzott adó- és vámbevételek a tervezettnél magasabb szinten realizálódtak. Ez alapozza meg azt a mértéktartó közgazdász körökbõl származó általános megítélést, hogy 1995-ben a feketegazdaság növekedésének üteme megtorpant és lelassult. Elmondhatjuk, hogy a legalizálás és a visszaszorítására tett kormányzati intézkedések lefékezték a nem kívánatos folyamatokat, de nem eredményezhettek még fordulatot a feketegazdaság megfékezésében. Különösen irritálják a közvéleményt azok az esetek, amikor egyesek rövid idõ alatt illegális tevékenységgel hatalmas vagyonra tesznek szert.
A feketegazdaság elleni fellépés fõirányainak, teendõinek meghatározásában éppen ezért a körülmények összetettsége folytán is olyan közös szándékra van szükség, amely valamennyi politikai tényezõ részvételével, széles társadalmi konszenzust teremtve biztosítja azt, hogy sikeresebben tudjunk fellépni a fekete- vagy rejtett gazdasággal szemben.
Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Ház! Végezetül arról szeretnék szólni, hogy az elkövetkezendõ rövidebb idõszakon belül a kormány mit kíván tenni ennek a munkának a folytatása érdekében. Elsõsorban azokról az intézkedésekrõl, jogalkotási programokról kívánok szólni, amelyek rövid idõszakon belül megvalósíthatók, figyelemmel kísérhetõk akár a törvényhozás, de a közvélemény által is. Nem légvárakra van szükség, tisztelt képviselõtársaim, hanem reálisan véghezvihetõ, hatékony lépésekre.
Elsõként ebben a körben a fogyasztók, vásárlók védelmére vonatkozó törvényi szabályozást kívánom kiemelni, amelyet 1996 második félévére kívánunk a Ház elé terjeszteni. Ebben meghatározásra kerülnek a fogyasztók alapvetõ jogai, kiszélesedik a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség feladat- és hatásköre. Nagyobb szerepet kapnak a területi gazdasági kamarák és az önkormányzatok.
1996 áprilisáig felülvizsgáljuk a belkereskedelmi törvényt, és deregulációs szempontból áttekintjük az egész belkereskedelmet érintõ joganyagot. Az új védjegytörvényben hatékony eszközöket biztosítunk a kalózkodás és hamisítás révén elõállított termékek forgalmazásának korlátozása érdekében. Ez a törvényjavaslat, illetõleg ennek a koncepciója ez év áprilisában kerül a kormány elé.
Másodszor: tovább folytatja a kormány a vállalkozások készpénzforgalmára vonatkozó joganyag korszerûsítését a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. A banktitok részbeni feloldása hatékony eszköz lehet a feketegazdasággal szemben, mivel módot ad arra, hogy az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenõrzésével összefüggésben az illetékes hatóságok hozzájuthassanak a szükséges adatokhoz. Ezt a módosítást, amely egyébként összhangban van a nemzetközi követelményekkel is, tegnap az Országgyûlés elfogadta.
Harmadszor: a feketemunka visszaszorítása érdekében a kormány szükségesnek tartja a munkaügyi ellenõrzés rendszerének felülvizsgálatát és a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló törvény kidolgozását, amely már igen elõrehaladott stádiumban van, és folyik a törvény egyeztetése. A törvény tervezete szerint mintegy hárommillió forintig terjedõ munkaügyi bírság kiszabása válik lehetõvé abban az esetben, ha munkaügyi jogszabályok megsértése több munkavállalót érint. A törvényjavaslat ez év tavaszán kerül a tisztelt Ház elé.
Negyedszer: a vállalkozások legális mûködése szempontjából nagy a jelentõsége a különbözõ nyilvántartási rendszereknek és a nyilvántartási rendszerek összehangolt mûködésének. Most legsürgõsebb feladatnak a kataszter- és a telekkönyvi nyilvántartás technikai és szabályozási korszerûsítését tartjuk. Ebben az évben szeretnénk megindítani a bíróságok informatikai fejlesztését polgári, büntetõ és gazdasági ügyszakokon, a PHARE-program keretében.
Ötödször: az elmúlt esztendõben többször módosításra került a büntetõ törvénykönyv gazdasági fejezete, gazdasági bûncselekményekkel foglalkozó XVII. fejezete. Jelenleg, összesen az elmúlt idõszakban, 37 új bûncselekményt határozott meg a törvényalkotó vagy alakított át büntetõ törvénykönyvi tényállássá.
(9.30)
Jelenleg a Ház elõtt szerepel egy új módosító javaslat, amely elsõsorban a piramisjáték szervezésére és a jogosulatlan biztosítási tevékenység szabályozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza többek között, de többrõl és másról is szó van a törvényjavaslatban. Április végére kerül kidolgozásra a pénz- és tõkepiaccal, az értékpapír-forgalmazással, valamint az adózással kapcsolatos tényállások büntetõ törvénykönyvi áttekintése.
Hatodszor: szeretném kiemelni, tisztelt Ház, azt a kötelezettséget, azt a fontos feladatot, hogy a jogszabály-elõkészítés során nélkülözhetetlen követelmény a jogrendszer belsõ koherenciájának megteremtése és megtartása. A közeljövõ alapvetõ gazdasági törvényeinek megalkotása, illetõleg felülvizsgálata során különös hangsúlyt kell helyezni arra a követelményre, hogy az egyes jogszabályok tartalmukat tekintve összhangban legyenek a feketegazdaság elleni küzdelem követelményeivel és kívánalmaival. Ugyanez vonatkozik a már meglévõ joganyag folyamatos revíziójára is.
Hetedszer: a gazdasági bûncselekmények terjedése, a szervezett bûnözés térhódítása önkéntelenül felveti: vajon a bûnüldözés szervezeti rendszere nem igényel-e jelentõsebb változtatásokat. A rendõrségen az elmúlt idõszakban létrejött egy specializáció és koncentráció. Úgy véljük, hogy az ügyek jobb megalapozása és érdemi megítélése szempontjából nagy jelentõsége lenne annak, ha az ügyészségen belül is hasonló specializáció és koncentráció jönne létre, aminek feltételeit, személyi feltételeit az 1997-es költségvetés elõkészítése során kell mérlegelni. A kormány megvizsgálja a pénz- és tõkepiaci felügyelet integrációjának további lehetõségét.
Nyolcadszor: nem kerülhetõ meg, tisztelt Ház, a feketegazdaság elemzése során a korrupció kérdése sem. Közhelyszerûnek hangzik, de a korrupció megelõzését mindenekelõtt az olyan szabályozás biztosítja, amely a közpénzek felhasználásának áttekinthetõségét, nyomonkövethetõségét garantálja. Meggyõzõdésem, hogy a közbeszerzési törvény, illetõleg az összeférhetetlenségi törvény jövõbeli elfogadása ezen a téren jelentõs elõrelépést jelenthet, és hasonló hatást várhatunk az új privatizációs törvény alapján kialakuló gyakorlattól is.
A korrupció elleni fellépés azonban nem mellõzheti a szervezeteken belüli belsõ ellenõrzés erõsítését, hiszen a belsõ ellenõrzés jelentheti gátját a hivatali korrupciónak, ami igen gyakran elõfeltételét jelenti a gazdasági vesztegetésnek.
Kilencedszer: nem nélkülözhetjük, tisztelt képviselõtársaim, a fekete- vagy rejtett gazdasággal szemben a társadalmi összefogást, a köztestületek, a civil szervezetek, a gazdasági kamarák hatékony együttmûködését. Fel kell ébresztenünk az emberek önvédelmi reflexeit, hiszen a hiszékenység a zavarosban halászók legjobb segítõje.
A gazdasági kamarákról szóló törvény módosításakor a feketegazdaság visszaszorítására irányuló intézkedések körében felülvizsgáljuk az egyéni vállalkozók nyilvántartási és engedélyezési rendszerét. Bõvíteni kívánjuk ezeken a területeken a kamarák jogosítványait. Növelhetõ a kamarák szerepe az igazolások kiadásában, a nyilvántartások vezetésében. A törvény módosítására 1996 áprilisában kerül sor.
Új lehetõséget teremtenek a termék minõségének védelmében, a visszaélések felfedezésében az újonnan megalakult hegyközségek, amelyekre jobban kell támaszkodnunk a feketegazdaság ellen.
Végezetül: tizedszer, tisztelt Ház, szólnom kell azokról a feltételekrõl, azokról a körülményekrõl, amelyek talán a legfontosabbak az egész jelenséggel szembeni fellépés érdekében, az ország gazdasági helyzetének lehetséges változásáról, amely a legjobb és a legnagyobb hatást gyakorolhatja a rejtett vagy feketegazdaság jelenlétére. Ha a gazdaságpolitika eredményeként kiegyensúlyozottabbá válhatnak az adóterhek, ha az infláció növekedési üteme megmarad a tervezett mértékben, ha a gazdaság növekedése mérsékli a munkanélküliséget, akkor a feketegazdaság létezésének alapvetõ forrásai szûkülnek majd. Ez a kormány gazdaságpolitikájának elsõdleges célja, ez teheti hatékonyabbá a nem közgazdasági eszközök és intézkedések alkalmazását is. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)