PAPP PÁL (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A számítógépek és az adatátviteli rendszerek fejlõdése napjainkra teljesen átalakította a világ üzleti életét, és azt, ahogy egymással kommunikálunk. Ennek a változásnak elsõsorban a szoftveripar volt a hajtóereje; az a szoftveripar, amely 120 milliárd dolláros forgalma mellett évente mintegy 25 milliárd dollárt veszít a szoftverkalózkodás, vagyis a számítógépes programok jogosulatlan használata és másolása következtében.
Ma Magyarországon körülbelül 475 ezer darab számítógép van, ezek többsége intézmények és gazdálkodószervezetek használatában. Amíg a számítógépeket nagy valószínûséggel megvásárolják, addig a szoftverek túlnyomó részéért egyáltalán nem fizetnek, vagy ha fizetnek is, a valós értéknél kevesebbet, és nem annak, aki arra jogosult lenne. Az illegális szoftverek kisebb részben kereskedelmi forgalomba kerülnek, nagyobb részüket a felhasználók saját maguk részére másolják. Nemcsak a külföldi gyártókat, hanem a magyar fejlesztõket is kár éri, de rosszul jár az importõr, a tisztességes kiskereskedõ és az állam is. Becslések szerint önmagában az elmaradt forgalmiadó-bevételek évente 5-10 milliárd forintra tehetõk, a társadalom egészét érõ veszteség azonban ennél magasabb, hiszen vállalkozások megszûnése, a foglalkoztatási lehetõségek szûkülése az eredmény.
A probléma jellegzetessége az, hogy az illegális szoftverhasználat Magyarországon elsõsorban a versenyszférában terjedt el. Amíg a falusi cipész villanyszerelésért cserébe megtalpalja a szomszéd cipõjét, addig e mûvelet, bár feketegazdasági aktus, de mégis inkább a mindennapos túlélési ügyeskedések közé tartozik. Erkölcsileg is jóval elmarasztalhatóbb, amikor tõkeerõs cégek tesznek szert gazdasági elõnyre úgy, hogy az igénybe vett szolgáltatásért, a felhasznált eszközért nem fizetnek. Nemcsak arról van azonban szó, hogy egyes "szegény" intézmények, vállalkozások úgy takarékoskodnak, hogy nem adnak pénzt azért, amit könnyûszerrel meg tudnak szerezni. Sokan tudatosan eleve nem tervezik vagy alultervezik szoftverekkel kapcsolatos kiadásaikat, miközben számítógépes parkjuk általában gyönyörûen dokumentált.
A szoftverkalózkodás persze nem magyar sajátosság. Az 1993 óta Magyarországon is mûködõ Business Software Alliance - rövidítve BSA -, a szoftverek illegális terjesztésének visszaszorítására alakult nemzetközi szervezet felmérése szerint 1995-ben a magyarországi számítógépeken futtatott programok 80 százaléka volt illegális másolat, az európai átlag 50 százalék, az egyesült államokbeli 35 százalék körül van.
(14.10)
Vannak ugyanakkor olyan országok is, ahol legfeljebb mutatóba akad jogtiszta program. Magyarország viszonylag elõkelõ helyezése ebben a statisztikában - a már említett károkon túl - az ország nemzetközi megítélését is rontja, és a késõbbiekben nehezítheti az újabb fejlesztésû programok magyar nyelvre történõ honosítását, sõt más európai szabványok és normák átvételét is.
Mi hát a teendõ? A feketegazdaság és benne a szoftverkalózkodás elleni hatékony fellépés jogszabályi háttere, törvényi garanciái adottak. A siker azon múlik, hogyan él lehetõségeivel a rendõrség és az adóhivatal, megakadályozzák-e a vámszervek, hogy olyan kevéssé vám- és áfatisztelõ hardverimportõrök mûködjenek, akikrõl eleve naivitás lenne feltételezni, hogy legális szoftverrel árulják a fekete hardvert.
A nemzetközi összefüggések miatt is fontos, hogy a nevezett szervek erõteljesen lépjenek fel, ugyanakkor meggyõzõdésem, hogy a szankcionálás csak szükséges, de nem elégséges feltétel. A probléma általános megoldásához azon a felhasználói magatartáson keresztül vezet az út, amely eleve igényli a jogtiszta szoftverek részletes felhasználó dokumentációit, garantált vírusmentességét, elismeri a fejlesztõk és a gyártók jogait, a vásárlással hozzájárul a további fejlesztésekhez és ezen keresztül olcsóbbá teszi a programokat.
Az illegális programok felderítése nemcsak a gyártók, a forgalmazók és az állam érdeke. Jelentõs presztízsveszteséggel, az ügyfélkör bizalmának megrendülésével járhat, ha például egy bank vagy biztosító akár a jóhiszemûen szerzett illegális programjai miatt keveredne - úgymond - kabátlopási ügybe.
Nem a reklám helye, de pozitív lépéseket tett a közelmúltban maga a kormány is ebben az ügyben, amikor is az összes minisztériumban és kormányhivatalban megteremtette a kizárólagosan jogtiszta szoftverhasználat feltételeit. Az ÁPV Rt.-hez tartozó többségi állami tulajdonú vállalatok pedig ez év július 1-jéig fogják rendezni számítógépes ügyeiket. Persze ezek a példák akkor igazán jók, ha követõre találnak.
Tisztelt Képviselõtársaim! A feketegazdaság ügyében sem lehet csupán megszorító intézkedésekkel sikert elérni. Ha nem hasznosítjuk és ösztönözzük a képzett magyar munkaerõt és szürkeállományt, ha nem segítjük elõ kreatív kibontakozását többek között az értékes szellemi termékek, így a szoftverek megfelelõ elismerésével, akkor saját magunkat fosztjuk meg a felemelkedés legfontosabb hajtóerejétõl. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.)