MATUSKA SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! A feketegazdaság területén tapasztalható jelenségek, az ott megszerezhetõ anyagi javak mennyisége joggal háborítja fel a nehéz körülmények között is becsületesen élõ állampolgárokat, különösen a bérbõl és fizetésbõl élõket, a nyugdíjasokat.
A feketegazdaság jelenségei annál kártékonyabbak, minél jobban a mindennapok részévé, élményévé válnak. Errõl szeretnék egy-két példát elmondani.
Itt van például a mindennapi kenyerünk ügye. A naponta kiszolgált, elfogyasztott kenyér és pékáru 30-40 százaléka számlázás nélkül kerül a kiskereskedelembe és onnan a fogyasztóhoz. Érdemes volna kiszámolni, hogy mennyi adóbevételtõl esik el csak e miatt az ország.
Mit jelent ez a versenyegyenlõség szempontjából vizsgálva? A piaci versenyben nem az gyõz, aki szebb, jobb, olcsóbban megtermelt áruval lép a fogyasztó elé, hanem az, aki csak feleannyi termékrõl ad számlát, mint amennyit kiszállít. A számla nélküli kenyérhez természetesen számla nélkül beszerzett liszt is kell és más anyagok.
Szakszerû ellenõrzéssel és persze a mainál keményebb bírságolással lényegesen csökkenthetõ lenne az így elõálló veszteség. Más esetben az elõrelátóbb, egyszerûbb, a mainál igazságosabbnak tûnõ adóztatás csökkentené az adókikerülõk számát. Jó példa erre a földbérleti díjak adóztatási rendszere, ami évek óta rossz, bonyolult. A végeredmény az, hogy a potenciális adóalanyok 30-40 százaléka nem fizet semmit.
Ma a fizetendõ adó nagysága, bevallása, befizetése attól függ, ki adja bérbe a földet, hogyan szerezte a földet a bérbeadó, kinek adja bérbe a földjét. Egy szerényebb mértékû egységes adókulcs szigorú alkalmazása több adóbevételt és kisebb terhet eredményezne a költségviselõnél; a gazdálkodóknál pedig versenysemlegességet jelentene, hiszen ma jószerével csak azok fizetnek adót a földbérleti díj után, akik társas vállalkozásoknak, szövetkezeteknek adták bérbe a földjüket.
Végül még egy példát engedjenek meg arra, hogy a helytelen állami intézkedés miként feszegeti, nyittatja fel az illegális kereskedelmi csatornákat. 1996 elsõ félévére teljes tilalom van érvényben a búzaliszt kivitelére. Tény, hogy vannak felesleges készletek az országban. Az is tény, hogy jelenleg támogatás nélkül is exportképes a liszt - a folyamatos jelenlét fontosságáról a piacon most nem is szólok -, még sincs egy minimális mértékû engedély sem a legális csatornák fenntartása érdekében. Marad a kiskapu. Kinek jó ez? - kérdezem.
Tisztelt Képviselõtársaim! Végül azt javasolom, kevesebb energiát fordítsunk a feketegazdaság, a szürkegazdaság, az árnyékgazdaság definiálására és többet a meglevõ jó törvények betartására és betartatására. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)