Horn Gyula Tartalom Elõzõ Következõ

HORN GYULA miniszterelnök: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Alig egy hónappal ezelõtt, február 5-én Torgyán József képviselõtársam átadta a Kisgazdapárt kétkötetes programját. Akkor azt kérte, hogy reagáljak erre, amit meg is ígértem, azzal, hogyha egy-két gondolatot találok ebben a programban, akkor mindenképpen reagálni fogok.

Azóta is kisgazda képviselõtársaim unszolnak arra, hogy mondjak errõl a programról véleményt. Nos, én úgy ítélem meg, hogy mivel a parlamenti ciklus félidejében megjelenõ átfogó ellenzéki anyagról van szó, szükségesnek tartom elmondani a véleményemet, hiszen '94 nyarán megígértem, megígértük, hogy nyitottak vagyunk minden ellenzéki javaslat iránt.

Elöljáróban azt szeretném leszögezni, hogy ez a dolgozat összességében alátámasztja a kormányzati célok és utak helyességét. (Derültség a kormánykoalíció padsoraiban.) A kisgazda program hangzatos jelszavakkal egy más utat jelöl ki, de anélkül, hogy ennek az útnak egyetlen állomását is pontosan megjelölné.

Most nem a Kisgazdapárt miatt, hanem a tisztánlátás érdekében szólok: ennek a programnak az elsõ kötete a "Hazánk holnap" címet viseli, és Torgyán József jegyzi. Mûfaja egyfajta politikai pamflet, vagy - másképpen fogalmazva is - nem más, mint Torgyán doktor napirend elõtti felszólalásainak folytatásos változata. (Derültség a bal oldalon.)

Nos, ez a dokumentum ígéri azt, hogy meg fogják váltani a világot és ezen belül Magyarországot. Nos, nemes egyszerûséggel szuperprofesszionista kormányt ígér az anyag. Az anyagból kiderül, hogy szerzõje látnoki képességekkel is rendelkezik, hiszen megfogalmazza, hogy '95. fordulóján, '95. végén, '96. elején a kormánykoalíció fölbomlik.

Az ország problémáira sajátos válaszai vannak Torgyán doktornak. Néhányat hadd idézzek ezekbõl: "egy gazdaságilag erõs és mindenképpen kívánatos Magyarország megvalósítása olyan egyszerû, mint a gordiuszi csomó megoldása" - nem a kettévágása, mert az bizonyára túl sok energiába kerül. (Derültség az MSZP padsoraiban.)

Ez az anyag ugyancsak megállapítja, hogy igazi rendszer- és generációváltásra van szükség. Nos, óhatatlanul fölmerül az emberben a kérdés: akkor mi történt az elmúlt nyolc év, vagy szûkebben '94 és '95 között - tehát a demokratikus jogállam, a piacgazdaság stb. építése terén.

De ezen túlmenõen ez az anyag, amelyet Torgyán József képviselõtársam neve fémjelez, egy sor gyöngyszemet is fölcsillant. Engedjék meg, hogy csak néhányat idézzek:

(15.10)

"Évtizedekkel le vagyunk maradva..." - mondja a szerzõ - "... a világ legfejlettebb részeitõl, ezért nemzeti jövõképünk részévé kell válnia az utolérési, majd elhagyási effektusnak." (Derültség balról.)

Nos, erre nemcsak a magyar történelemben, az ötvenes években, hanem az egykori Szovjetunió történelmében is találunk példát.

Vagy egy másik: Torgyán József képviselõtársam félti a magyarságot és a magyar nyelvet. Nos, ilyeneket ír: "Elindítottunk tehát egy olyan hólabdát, amely hitünk szerint elemi lavinává növi ki magát, csakhogy nem lefelé gördül..." - nem ám! - ".., hanem felfelé, soha nem látott magasságokba." (Derültség.) Igaza van - ilyet még senki sem látott. (Derültség. - Taps a bal oldalról.) Talán jobb lett volna léggömbnek nevezni, képviselõtársam! (Derültség.) Azt minden bizonnyal könnyebb lett volna kiszúrni...

Nem semmi az sem, amikor megállapítja az anyag: "Minden túlzás nélkül állítható, hogy az elképzelések szerint megmaradó tíz állami egyetem..." - nem tudom, hogy miért pont ennyi - "... megfelelne tíz olyan vörös csepelnek,..." - a "csepel", a "cs" kisbetûvel, úgy, mint A Pál utcai fiúkban a "nemecsek" (Derültség.) - "... amely tíz olyan agyaglábú óriást jelent, amely szörnyû gólemi vigyorával õrködne a liberális szülõk gyermekeinek továbbtanulási privilégiumán." (Közbeszólás balról: Még egyszer!) Ezt olvasván, képviselõtársam, fel sem tudtam ocsúdni! (Derültség. - Közbeszólás a jobb oldalról: Látszik!)

Továbbá a szerzõ kijelenti: "Nem akartunk egy lehetséges kormányprogramba indulati elemeket beépíteni." Ez igaz is. Csak néhányszor nevezi analfabétának az országgyûlési képviselõket, kóklereknek a szakértõket, és csak egyszer szól a budapesti kávéházakban üldögélõ forgatókönyvíró papírmagyarokról. Nagyon ritkán szítja a rossz emlékû Budapest-vidék ellentétet, mondván: "A fõváros a társadalom szellemi csúcsára való feljutást liberális érdekkörbe utalja, a nemzeti érzelmû szülõk gyermekét pedig a továbbtanulás lehetõségébõl kizárja."

Csodálattal kell adóznunk más meghökkentõ megállapításoknak is. "Az MSZMP..." - tehát a Magyar Szocialista Munkáspárt, mondja a szerzõ - "... tehát elérte a célját: önmaga három részre osztásával a politikai váltógazdaság képletét szimulálja. Hol mint MDF..." - Magyar Demokrata Fórum - ".., hol mint MSZP, hol mint SZDSZ jelenik meg. A liberális kistestvér, a Fidesz pedig az MSZMP KISZ-bizottsága." (Derültség.) Õ írja!

Torgyán József zsenialitása a gazdasági gondok megoldásában villan fel igazán. Ilyenek vannak írva ebben a programban: "Nagy ütemû lakásépítésbe kell kezdeni. Ahol van föld, víz, fa, kõ és munkáskéz, ott botorság elmaradni a lakásépítés terén."

Vagy: "Magyarország nem lehet a munkanélküliek országa, mert Magyarország Mária országa." stb.

"Ezentúl minden valamirevaló város kapjon egy egyetemet."

Vagy: "A Kisgazdapárt azonnal elvetné a külkereskedelemben a rossz cserearányt..." - írja - "... s egyidejûleg csökkentené a közterheket."

Amit pedig ez az anyag, ez a dolgozat a külsõ környezetünkrõl és a jövõnkrõl ír, nem más, mint aknatelepítés. Márpedig erre a mezõre tévednünk nem szabad!

Ennyit szeretnék az elsõ kötetrõl szólni, annak szellemiségérõl. Úgy ítélem meg, hogy ez a dolgozat kísértetiesen emlékeztet azokra, akiket minden jóérzésû ember el akar felejteni.

Röviden a második kötetrõl, az alternatív gazdaságpolitikáról:

Ez már tartalmaz szakmailag is értékelhetõ elemeket; például bizonyos célok, törekvések egybeesnek a kormányzatéval is. Ilyenek: a gazdaság stabilitása, a fizetési mérleg javítása, a mûködõtõke behozatala, a feketegazdaság visszaszorítása. Nos, ezek szerepelnek tehát a kormányzati célok között is; csak azt nem értem, tisztelt képviselõtársam, hogy amikor ezen célok érdekében tesz a kormány lépéseket, akkor miért tiltakozik olyan hevesen Torgyán József képviselõtársam.

Az anyagban olyan feladatok is támogathatók, mint például a minõség javítása, a gazdasági hatékonyság növelése, a szolgáltatási export bõvítése és így tovább. De mi a gond ezekkel az anyagrészekkel? Szinte sehol nem szól az eszközökrõl, a feltételrendszerrõl, a forrásokról; tehát azokról, amelyek ezeknek a céloknak az eléréséhez nélkülözhetetlenek.

Olyan ígéretek, kívánalmak, követelmények jelennek meg az anyagban, tehát a második kötetben, amelyek teljesen ellentmondanak egymásnak, sõt az egyik a másikat kizárja. Például az anyag azt mondja, hogy "a fizetési mérleget javítani kell, a költségvetést ki kell egyensúlyozni úgy, hogy a GDP belsõ felhasználása..." stb. "... nem csökkenhet." Meg kell mondanom: nincs semmi ennek megoldási módszerérõl az anyagban.

Azonnali és jelentõs adó- és járulékfizetési könnyítéseket követel az anyag. Ugyanakkor további kedvezményeket, juttatásokat ígér az egyes ágazatoknak. Hazai és nem külföldi forrásokból akarja biztosítani az energetika, az útépítés, a mezõgazdaság, a bankok fejlesztését, nem jelölve meg azt, hogy mindezeket mibõl. Bevallom, tisztelt kisgazda képviselõk, bennünket is érdekelne, hogy mibõl gondolják ezeknek a fejlesztéseknek a forrásait elõteremteni.

Nincs válasz arra sem az anyagban, csak igény, hogy rendezni kell a vasutat, a vállalkozásokat sokoldalúan kell segíteni - és így tovább. Igaz, az anyag sok olyan kitételt tartalmaz, mint "más, testre szabott eszközök" - de nem mondja meg, hogy milyen eszközök. "Erre majd részletes koncepciót kell kidolgozni" - mondja. "Az egészségügyet más alapokra kell helyezni." - természetesen itt sincs egy szó sem arról, hogy milyen alapokra.

Meg kell mondanom, összefoglalva, hogy ez a kisgazda-program, mind a két kötete, annak stílusa és tartalma a tévedhetetlenséget sugallja. Azt hiszem, történelmi igazság, hogy a tévedhetetlenek okozzák a legnagyobb, mondhatni: jóvátehetetlen károkat.

Köszönöm szépen. (Nagy taps a kormánypártok padsoraiban.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage