DR. KOLESZÁR LAJOS, a szociális és egészségügyi bizottság elõadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A szociális és egészségügyi bizottság február 28-ai ülésén megtárgyalta a T/2060. szám alatt a parlamentnek benyújtott, egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat egy része, mely a szociális törvény módosítására épült, nem volt ismeretlen elõttünk, hiszen ennek nagy része a tavalyi parlamenti idõszakban a tisztelt Házban már a részletes vitát is túlélte.
Tisztelt Képviselõtársak! Mint az valamennyiünk elõtt ismert, a szociális ellátórendszerek gazdasági stabilizáció szerinti átalakítása csak részben valósult meg, mint ahogy azt miniszter úr mondta, mivel az Alkotmánybíróság több rendelkezést alkotmányellenesnek minõsített. Ennek folytán a szóban forgó rendelkezések nem léptek hatályba.
A családi támogatások rendszerének törvényi újraszabályozása mellett részben a gazdasági stabilizáció és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi szociális törvény összhangjának megteremtése, illetve a szociális törvény gyakorlati végrehajtása során szerzett tapasztalatok indokolják a szociális ellátások április 15-tõl érvényes, a benyújtott törvényjavaslatban megfogalmazott módosításának bevezetését, mellyel a bizottságunk többsége egyetértett. Ez érinti a családtámogatások újraszabályozásában szereplõ öt ellátást: a várandóssági pótlékot felváltó egyösszegû anyagi támogatást, mely a jövedelemtõl függetlenül minden szülõnõt megillet a jövõben, a gyermekgondozási díjat, mely a jövõben megszûnik, illetve az Alkotmánybíróság döntésének megfelelõen kerül átalakításra az arra jogosultak számára, a táppénzszabályokhoz igazodóan megállapított, változatlanul 24 hetet jelentõ terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási segélyt, mely esetében eltörlésre kerül az elõzetes biztosítási idõre vonatkozó feltétel, illetve a családi pótlékhoz hasonlóan a rászorultsági elv alapján az igénybevételt jövedelmi helyzethez köti, valamint a gyermeknevelési támogatást, melynek esetében szintén eltörlésre kerül az elõzetes 180 napos biztosítási idõ.
Bizottságunk elfogadta és támogatja, hogy a fent említett támogatási rendszerek április 15-e után több éven keresztül párhuzamosan fognak mûködni, illetve értékeli, hogy az elõzetes számítások alapján valószínûleg 30 ezer olyan család kerülhet be a rendszerbe, melyek az eddigi szabályozások szerint nem részesülhettek a felsorolt támogatásokból, illetve 120 ezer család esetében 2000 forinttal több támogatás adható majd a jelenlegi 7500-7600 forintnál.
Úgy ítéljük meg, hogy a törvénytervezetnek e része, mely a családi pótlékon kívüli támogatások új konstrukcióját foglalja magába és a kormány által vállalt nagyon fontos kiterjesztõ rendelkezéseket is tartalmaz, a legmesszebbmenõkig figyelembe veszi az Alkotmánybíróság döntéseit és az alkotmányos rendelkezéseket is.
Kiemelendõ: a törvénytervezet lehetõvé teszi az átmeneti idõszakban a jogosultak számára, hogy a támogatásokat a számukra kedvezõbb feltételek szerint vegyék igénybe.
Ellenzéki képviselõtársaim a bizottsági ülésen nehezményezték a rászorultsági elv alkalmazását. Bizottságunk tagjai kedvezõ változásként értékelték a biztosítási jogviszony eltörlését a támogatások igénybevételénél. Ugyanakkor tisztázandónak tartjuk, mivel a késõbbiekben ez gondot okozhat, különösen az elhúzódó átmeneti idõszakra esõ juttatások esetében, hogy mi számítható be a szolgálati viszonyba.
A munkanélküliek jövedelempótló támogatásáról, illetve annak határozott idejûvé tételérõl bizottságunk támogatólag vélekedett, az ellátás folyósításának szüneteltetésére vonatkozó szabályok megalkotását indokoltnak tartja.
A törvénytervezet nagyon fontos részét alkotják a gyógyszerellátáshoz és a gyógyszertámogatáshoz illeszkedõ közgyógyellátást módosító paragrafusok. Kiemeljük, hogy a törvényjavaslatban olyan kiterjesztõ javaslat került megfogalmazásra, mely szerint a jelenlegi ellátottak számának megduplázódása esetén is biztosítható az ez irányú ellátás. Ez akár egymillió embert is érinthet.
Megjegyezni kívánjuk, hogy a közgyógyellátásban jelenleg észlelhetõ anomáliák kiküszöbölésére a nem rendeltetésszerû gyógyszerfelhasználás esetén mindkét felet, orvost, beteget egyaránt érintõ szankcionálást indokoltnak tartjuk. Ehhez azonban a jelenleginél átláthatóbb, ellenõrizhetõbb rendszer szükségeltetik. A közgyógyellátással kapcsolatos ellenõrzések rendszeresen történjenek meg, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a gyógyszert felíró orvost és az õt kiszolgáló patikákat rendszeresen ellenõrizze.
Tisztelt Ház! Bizottságunk 14 fõ igen szavazattal, 2 ellenszavazattal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)