KISS PÉTER munkaügyi miniszter: Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szabályozási szemléletét és módszereit illetõen a köztisztviselõk jogállását szabályozó törvény és a munka törvénykönyve között helyezkedik el.
A törvény sajátos helyzete, amely számos kompromisszumos, jogilag néha ki nem tisztázott megoldást kényszerített ki, hatálybalépése óta eltelt közel négy év alatt jó néhány értelmezési nehézséget okozott és jogalkalmazásbéli problémákat is felszínre hozott.
A jelenlegi közepes terjedelmû, de tartalmát tekintve jelentõs intézményeket átformáló módosítás célja kettõs.
A javaslat egyrészrõl igyekszik megszüntetni azokat az értelmezési nehézségeket, jogalkalmazási problémákat, amelyek az elmúlt idõszak gyakorlati tapasztalatai alapján érzékelhetõk, és néhány jogintézmény tartalmának módosítása által méltányosabb megoldási módokat dolgozott ki, másrészrõl felülvizsgálatra szorul maga a közalkalmazotti elõmeneteli és illetényrendszer is.
Ebben az évben átmenetileg új közalkalmazotti bértáblázat kerül bevezetésre, és ennek megfelelõen módosulnak, illetve egyértelmûvé válnak a közalkalmazottak besorolási feltételei, valamint változnak az illetményrendszer egyéb elemei.
Tisztelt Ház! A kormány az elmúlt idõszak tapasztalatai, jelzései alapján megvizsgálta a törvény egyes rendelkezéseit, és módosító javaslatot nyújtott be, amely magában foglalja a következõket.
1. Az érdekegyeztetés mechanizmusára és a kollektív szerzõdés alanyi körére vonatkozó szabályozás pontosítását.
2. A magasabb vezetõ, illetve vezetõ beosztású közalkalmazottak jogállását érintõ rendelkezések átalakítását.
3. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos normák változtatását.
4. A végkielégítésre vonatkozó értelmezési lehetõségek megszüntetését.
5. A fegyelmi eljárás egyszerûsítését.
Az érdekegyeztetésnek a munka világát érintõ szabályozás körében különös a jelentõsége, amely alól nem kivétel a közalkalmazottakra vonatkozó jogalkotási mechanizmus sem. Ennek fontosságát felismerve a javaslat egyrészt fenntartja a hatályos törvénynek a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztetõ Tanácsára vonatkozó rendelkezéseit, másrészt az érdekegyeztetés egész rendszere intézményesítésének érdekében ágazati, területi és települési szinten is érdekegyeztetõ tanácsok létrehozásáról rendelkezik.
Abból kiindulva, hogy a kollektív szerzõdés intézményének szabályozó szerepe a közalkalmazotti szférában is jelentõs, a javaslat - a munka törvénykönyve szabályozásával azonos módon - megteremti a tágabb hatályú, tehát a több munkáltató vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet és a szakszervezet közötti kollektív szerzõdés megkötésének lehetõségét is.
(12.30)
Tisztelt Ház! A gyakorlati tapasztalatok szerint a közalkalmazott magasabb vezetõ, illetve vezetõ beosztással történõ megbízásának szabályozása számos értelmezési problémát vetett fel, illetve néhány esetben indokolatlan feszültségek forrásává vált. Így például nem egységesen szabályozza a határozatlan és határozott idõre szóló magasabb vezetõ, illetve vezetõ beosztás visszavonásának módját, az elõbbit igen, az utóbbit nem kell indokolni a megbízónak. A törvény ugyan rögzíti a határozott idõre szóló megbízás visszavonása indoklásának tartalmi követelményeit, azonban hallgat a megbízás esetleges jogellenes visszavonásának jogkövetkezményeirõl.
A tapasztalatok szerint továbbá több esetben elõfordul, hogy a vezetõ beosztással megbízott közalkalmazott kívánja megszüntetni ezt a pozíciót, azaz nem óhajt tovább a jelzett beosztásban tevékenykedni. A hatályos törvény azonban nem szól a megbízásról való lemondás intézményérõl sem.
Ebbõl következõen a javaslat egyértelmûen rögzíti, hogy a megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni, amelybõl következik, hogy a megbízás hatályosulásához szükséges az érintett közalkalmazott elfogadó nyilatkozata. Ez viszont azt is jelenti, hogy lehetõsége van a megbízásról való lemondásra.
A javaslat szeretné elkerülni, hogy a közalkalmazotti jogviszonyhoz szervesen kötõdõ magasabb vezetõi, illetve vezetõi megbízás visszavonása, illetve a határozott idejû megbízás esetén a határozott idõ letelte után a közalkalmazott bizonytalan helyzetben maradjon. Ezért az eredeti munkakör hiányában nem a közalkalmazott képesítésének és végzettségének megfelelõ munkakörben való továbbfoglalkoztatás kötelezettségét, hanem az ilyen munkakör kötelezõ felajánlását írja elõ. Elfogadás esetén ez a kinevezés módosítását jelenti, amennyiben pedig a közalkalmazott a felajánlott munkakört nem fogadja el, e tényállás jogviszony-felmentéssel történõ megszüntetését eredményezi.
A javaslat végezetül egyértelmûen rendelkezik a megbízás jogellenes visszavonásának jogkövetkezményeirõl, különbséget téve a határozott és a határozatlan idõre szóló megbízás között.
Tisztelt Országgyûlés! A közalkalmazotti jogviszony stabilitására jelentõs mértékben kihat a jogviszony megszüntetését érintõ szabályozás. A hatályos közalkalmazotti törvény rendelkezései néhány ponton nem tükrözik a jogalkotó eredeti szándékát. A javaslatból egy területet emelek ki a mondottak illusztrálására.
A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok körében számos értelmezési problémát jelentett a határozott idõre szóló közalkalmazotti jogviszony megszüntetése. A hatályos rendelkezés szerint a közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató meghatározott felmentési jogcímek alapján a határozott idõ elõtt is megszüntetheti, a közalkalmazott azonban a határozott idõbõl még hátralévõ idõre jutó átlagkeresetére jogosult. Az ehhez kapcsolódó további rendelkezés szerint a felmentési idõ ebben az esetben nem terjedhet túl azon az idõponton, amikor a közalkalmazotti jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszûnt volna.
A végkielégítésre vonatkozó rendelkezések körében ugyanakkor erre az esetre kizáró szabály nem szerepel. Emiatt végkielégítések kifizetésére is sor kerül.
Mindezeket a módosítás megoldja, és akként rendelkezik, hogy a határozott idõre létesített közalkalmazotti jogviszonynak a határozott idõ lejárta elõtti megszüntetése esetén a munkáltató egy évig, illetve, ha a határozott idõbõl még hátralévõ idõ egy évnél rövidebb, a hátralévõ idõre járó átlagkeresetét köteles megfizetni.
Tisztelt Országgyûlés! A hatályos közalkalmazotti törvény tekintélyes hányadát alkotja a fegyelmi felelõsségre vonásra vonatkozó szakasz. A gyakorlati tapasztalatok szerint a fegyelmi eljárás szabályainak alkalmazása az önkormányzati fenntartású intézmények magasabb vezetõ beosztású közalkalmazottainak fegyelmi ügyében jelent problémát.
A javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a fegyelmi eljárást a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezetõ, vezetõ beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. A javaslat több más ponton is lehetõvé teszi a fegyelmi eljárás egyszerûsítését, továbbá néhány garanciális szabályt is beiktat.
A benyújtott módosító javaslat második része a közalkalmazottak elõmeneteli és illetményrendszerét szabályozza. A Munkaügyi Minisztérium a szociális partnerekkel történõ folyamatos egyeztetés során elkészítette a közalkalmazotti illetmények új, differenciált rendszerét. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy már ebben az évben átmeneti jelleggel szükség van új közalkalmazotti bértáblázat és az ennek megfelelõ új besorolási rendszer bevezetésére. A költségvetési intézmények érdekegyeztetõ tanácsával megtartott egyeztetések során megegyezés született arról, hogy ebben az évben két lépcsõben olyan illetménytábla kerül bevezetésre, amelyek értelmében a fizetési osztályok egy osztállyal bõvülnek, továbbá megszûnik a munkaadó lehetõsége, hogy méltányossági szempontok alapján az F fizetési osztályba sorolják a közalkalmazottat.
Végezetül: az összes fizetési fokozatban forintösszegben meghatározott illetménytételek alkalmazásával lehetõvé válik, hogy a különbözõ közalkalmazotti csoportok egymáshoz viszonyított illetményminimumai a szociális partnerekkel történt megállapodás szerint alakuljanak. A javaslat mellékletében lévõ I. jelû illetménytáblázat a jelenlegihez képest átlagosan 10 százalékkal, majd szeptember 1-jétõl a II. jelû illetménytáblázat további 5 százalékkal növeli a garantált illetményminimumokat. Hangsúlyozni szeretném, hogy az illetménytáblázatokban szereplõ A 1. fokozat garantált bérként 14 500 forintot ír elõ, azaz a legalacsonyabb garantált bér a közalkalmazotti szférában sem lehet kevesebb az országos általános minimálbérnél.
Tisztelt Országgyûlés! A javaslat a most felsoroltakon kívül tartalmaz még néhány olyan új elemet, amely a gyakorlatban jelentkezõ jogértelmezési problémákat felszámolja. Így például egyértelmûen rendelkezik a tizenharmadik havi illetmény jogosultságához szükséges idõ beszámításáról, az egészségkárosító kockázatnak kitett munkahelyeken, illetve munkakörben foglalkoztatottak pótlékáról.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló '92. évi XXXIII. törvényhez most benyújtott törvényjavaslat, annak ellenére, hogy nem jelenti a törvény generális, átfogó módosítását, alapvetõ intézményeit korrigálja, megszüntet számos jogértelmezési nehézséget, továbbá elõrelépést jelent a szociális partnerekkel történõ megállapodás alapján egy differenciáltabb és méltányosabb elõremeneteli és illetményrendszer irányába. A fentiekre való tekintettel kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítására irányuló javaslatot fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)