SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! 1995-ben Magyarországon az energiaágazat két jelentõs területe - az úgynevezett gáz- és elektromos energiaforrások - privatizáción esett át. Ezzel egy idõben a fõvárosban is jelentõs privatizációs folyamatok zajlanak a legnagyobb energia- és közszolgáltató vállalatok területén.
Az ország lakossága pontosan tisztában van azzal, hogy a szolgáltatások díjának emelésétõl, vagyis a lakosság továbbterhelésének mértékétõl függ az adott vállalat eladhatósága. Az is nyilvánvaló, hogy minden piaci területnek van egy felvevõképessége, van egy terhelhetõségi határa. Aki ezt túllépve magasabb árat kíván érvényesíteni az adott piacon, az kudarcot vall. Az ilyen esetben az adott terület összeomlásának veszélye fölerõsödik.
A Budapesti Erõmû Rt. elsõ sikertelen eladási próbálkozása és az energiahivatal, a hõpiac által ajánlott ár duplájára emelésének szándéka azt mutatják, hogy a magyar energetikában koncepciótlanság és végiggondolatlan privatizációs akciók általi kényszerhelyzetek alakítják a kormány cselekvését.
Ezekbõl következõen kérdezem a tisztelt miniszter urat: hogyan kívánják megakadályozni, hogy a privatizált energiaágazatok korlátlan áremelésének sokszorozódó, többszörözõdõ hatására összeomoljon a magyar energiapiac, és kiegyenlítetlen tartozásokat halmozzon fel a már egyébként is túlterhelt lakosság? A kérdés fölvetése különösen indokolt a fõvárosban, ahol az ÁPV Rt. és Demszky Gábor privatizációs tevékenysége összehangolatlanul folyik, ennek hatására pedig visszafordíthatatlan és többszörösen leszakadó kisrégiók alakulnak ki a város testében.
Kérdezem: vállalja-e a kormány az önkormányzatoknak átadott részvények szervezett értékesítését, illetve történt-e ezzel kapcsolatban megállapodás?
Továbbá: mikor adja ki számukra a 30 milliárdnyi vagyont?
Tisztelettel várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.)