DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Nehezen tudnék válaszolni a vitában elhangzottakra, hiszen kaptam elég kritikát azért, hogy mintegy egyórás expozét tartottam a törvényhez kötõdõen, igaz, egy késõi órán, és mivel 350 módosító indítvány érkezett ehhez a törvényhez, nyilvánvaló, hogy lényegét tekintve tudok csak reagálni ezen módosító indítványok egy-egy ügy csoportjára.
Amit a legfontosabbnak tartok, az az, hogy lényegét tekintve a beterjesztett törvényjavaslat szerkezete, alapelvei nem változtak. Ezt azért tartom rendkívül fontosnak elmondani, mert mintegy kétéves elõkészítõ munka után, rendkívül széles körû társadalmi párbeszéd keretében, több száz szakmai fórumon formálódott ki ennek a törvénynek a szerkezete. Ebbõl a ténybõl következik az, hogy annak ellenére, hogy - még egyszer mondom - több mint 350 módosító javaslat érkezett, elmondhatom azt, hogy a zárószavazás elõtt lényegét tekintve a törvény szerkezete nem változott.
Nem változott azért, mert az a kompromisszumrendszer, amely az elõkészítõ szakaszban kialakult, itt a parlamentben is ugyanúgy mûködött, mint a magyar társadalomban lefolytatott vitában. Természetesnek tartom azt, hogy azok az érdekcsoportok, településszintû csoportok, amelyek keresik ebben a törvényben a saját érték- és érdekrendszerüket, azok a parlamentben is megkeresték a támogató képviselõket, a támogató pártokat. Errõl szól a demokrácia, és úgy gondolom, igazán fontos az, hogy a képviselõk magukénak érezték ezt a törvényt, magukénak érezték ennek a törvénynek a jelentõségét. Magukénak érezték azt, hogy a magyar parlament ezzel a törvénnyel az elsõ regionális törvényt alkotja Magyarországon, és ebben az értelemben a területfejlesztés európai gyakorlatához alkalmazkodik. Mert igenis, Magyarország az Európai Unió tagja lesz, igenis, az Európai Unióban a strukturális alapok az egyik legfontosabb forrásai lehetnek annak, hogy a csatlakozás után Magyarország területi politikájában jelentõs finanszírozási lehetõséget teremtsenek az ország számára.
Ahhoz azonban, hogy ezekkel a lehetõségekkel élni tudjunk, meg kell teremtenünk a feltételeket. Ezen feltételekhez tartozik bizonyos intézmények létrehozása. A magyar parlament e törvény elfogadásával egy ilyen intézményrendszert hoz létre azért, hogy az elkövetkezendõ években ki tudjuk alakítani azt a partneri finanszírozási rendszert, amely az Európai Unió sajátja, és amely lehetõséget ad Magyarország régiói számára, Magyarország területei számára, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után azon országok közé kerüljön, amelyek élni tudnak az Európai Unió adta pozitív lehetõségekkel. Ebben az értelemben ez a törvény valódi lehetõség arra, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás pozitív igényeit fölerõsítsük, és azokat az esetleges negatívumokat, amelyek létre fognak jönni, háttérbe szorítsuk.
Eléggé világos az, hogy Magyarország területi politikájában a tervezés az elmúlt idõszakban háttérbe szorult. Ezért tartom fontosnak azt, hogy - bár vita volt errõl a Házban, de - együtt tudjuk elfogadni a területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló törvényt azért, mert a területrendezés feladata szintén rendkívüli fontosságú ahhoz, hogy rendet teremtsünk ebben az országban abban az értelemben, hogy tervezett területi folyamatok keretében egy hosszú és középtávú fejlesztés feltételei Magyarországon megteremtõdjenek.
Rendkívül fontosnak tartom azt, hogy a viták során sok egyéni képviselõi indítványt elfogadtunk, elfogadott az elõterjesztõ. Azt is fontosnak tartom, hogy - ígéretemhez híven - ezen indítványok között vannak kormánypárti indítványok, amelyeket elfogadtunk, és vannak ellenzéki indítványok, amelyeket szintén elfogadtunk. Úgy gondolom, hogy ma már a parlament számára is világos, hogy ez a törvény egyértelmûen segíti a kistérségek fejlõdését, kistérségbarát ez a törvény, és ebben az értelemben csatlakozik ahhoz a folyamathoz, amelynek lényege az, hogy Magyarországon nem lehet újra önkormányzatokat összevonni, nem is szabad ilyesmin gondolkodni, rendkívül fontos az önkormányzati autonómia, de ugyanakkor a kormányzat és a parlament felelõssége az, hogy olyan törvényeket és jogszabályokat alkosson, amelyek ösztönzik ezen önkormányzatok önkéntes társulását, mert ezen önkéntes társulások lehetnek igazán a civil társadalom mûködtetésének alapjai.
(Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyûlés alelnöke foglalja el.)
Ez a törvény az egyik elsõ olyan jogszabály, amelyik ilyen önkormányzati társulások ösztönzését végrehajthatja az elkövetkezendõ idõszakban.
Szeretném elmondani képviselõtársaimnak azt, hogy a parlamenti vita során folyamatosan konzultáltunk az önkormányzati szövetségekkel, szakmai fórumokat tartottunk, és elmondhatom azt, hogy várja a magyar társadalom, várják a magyar önkormányzatok ezt a törvényt, amelyet a mai vita után létrehoz a magyar parlament.
(18.10)
Nemcsak azért várják ezt a jogszabályt, mert források köthetõk hozzá, hanem azért is, mert alapvetõ igény, hogy a magyar területi politika átlátható, világos, törvény által rendezett legyen, a kormány és a társadalom szakmai párbeszédének olyan intézményesülése legyen, amelyet ez a jogszabály is létrehoz.
Tisztelt Képviselõtársaim! Szeretném valamennyiüknek megköszönni azt a munkát, amellyel hozzásegítettek ahhoz bennünket, hogy a betervezettnél jobb, korszerûbb törvényt hozhat meg ma a parlament. Természetesnek tartom azt, hogy ebben a vitában nagyon sokszor nagyon sokféle álláspont ütközött. Magam arra igyekeztem koncentrálni, hogy a döntéshozó testület mindig a teljes információ birtokában legyen. Ezért tartom fontosnak azt, hogy a kormány a beterjesztés elõtt két alkalommal vitatta meg a törvényt, de egyébként a módosító indítványokról is állást foglalt azért, hogy õrizzük a törvény koherenciáját.
Szintén rendkívüli fontosságúnak tartom azt, hogy az alkotmányügyi bizottság kiemelten figyelte a törvény megszületését, és a módosító javaslatokról is egyértelmûen állást foglalt - amit köszönök.
Úgy gondolom, ennek a törvénynek az elfogadása a magyar regionális politika új fejezetét nyitja meg abban az értelemben is, hogy megteremti középszinten az önkormányzatok, a vállalkozók, a kamarák kapcsolatrendszerét. Nem olyan régen voltam egy kamarai közgyûlésen, ahol elmondták a kamarai tagok, hogy példaértékûnek tartják a kezdeményezést, és elõre köszönték a parlamentnek, hogy valóban komolyan vette azt, hogy a kamarákkal érdemben együtt óhajt mûködni. Ez egy olyan törvény, amely alanyi jogosultságot ad a területi kamarák számára, megteremtve egy olyan intézményt, amelyben az önkormányzat, a vállalkozás, a civil szféra együtt döntheti el egy régió sorsát az elkövetkezendõ idõszakban.
Még egyszer szeretném megköszönni önöknek javaslataikat; kérem önöket, hogy támogassák a törvényt, annál is inkább, mert az elkövetkezendõ idõszakban ezzel a törvényi elfogadással nemcsak egy munka zárul le, hanem ezen kívül nagyon sok munka elindul és elkezdõdik. Elkezdõdik azért, hogy ez az intézményi rendszer felálljon és egy valódi, érdemi területfejlesztés és - rendezés valósuljon meg Magyarországon. Köszönöm támogató szavazataikat, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)