DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szégyellem magam, hogy egy olyan Országgyûlésnek vagyok a tagja (Dr. Torgyán József: Ezzel egyetértek.), ahol ilyen szavak elhangozhatnak, ahol országgyûlési képviselõ, frakcióvezetõ így viselkedhet. Méghozzá egy olyan ünnep után, amelyet ebben az országban és mindenütt, ahol magyarok éltek, három rendezvény kivételével mindenütt - itthon és a határokon túl is - a nemzeti összetartozás, a közös nemzettudat jellemezte. Ez a három rendezvény Torgyán Józsefé, Csurka Istváné és Szabó Alberté. (Zaj az ellenzék padsoraiban. - Fekete György: És Demszky Gáboré. - Dr. Kövér László: Az a negyedik.) Mind a három rendezvényen a politikai felelõtlenség, a gyûlöletkeltés, az uszítás és a kirekesztés volt az uralkodó.
Azt hiszem, hogy ez nem méltó az ünnephez. Nem is hiszem, hogy parlamenti vitában lezárhatók és kiiktathatók a magyar politikai történetbõl ezek a rendezvények. Egy válasz van rájuk, hogy az ország népe, az emberek hogyan gondolkoznak, egyetértenek-e ezekkel a gondolatokkal, eszmékkel vagy sem. Én hiszek benne, hogy nem. S úgy gondolom, hogy március 14-én Torgyán József nem a kormányt búcsúztatta, hanem immár véglegesen õ mondott búcsút a politikai, a parlamenti demokráciának. Leleplezõdött Torgyán József, mert beszédében a halál és a börtön voltak a kulcsszavak. Aki nem hiszi, olvassa el az újságokban, nézze meg a tévéfelvételt, amelyet közvetítettek. (Zaj. - Dr. Homoki János: Az nem igaz. A videót tessék visszanézni!) Csak az hiányzott, hogy aki mindezzel nem ért egyet, az felkoncoltatik. Nem akarunk egy ilyen országban élni. Remélem, nem egyedül vagyunk, hanem nagyon sokan vannak velünk együtt.
Végül: a parlamenti demokráciákban van egy szokás. Tudomásul veszik a választást, tudomásul veszik, hogy valaki parlamenti képviselõ lett. De a hivatalos érintkezésen túl nem állnak szóba az illetõvel. Én ezt fogom tenni. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)