DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Amint az ismeretes, az alkotmány- és igazságügyi bizottság olyan értelmû állásfoglalást hozott, miszerint házszabályszerû a Magyar Demokrata Néppárt országgyûlési képviselõcsoportjának megalakulása.
A Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõcsoportjának kialakult megítélése szerint azonban ez az alkotmányügyi bizottsági megállapítás téves, az szöges ellentétben áll a Házszabály rendelkezéseivel.
Mire alapítja a kisgazda képviselõcsoport ezt a megállapítását? Amint az ismeretes, a Házszabály 9. §-a foglalkozik a képviselõcsoportok bejelentésével, 14. és 15. §-ai foglalkoznak a képviselõcsoportok megalakulásával, a 16. §-a foglalkozik a frakciók gazdálkodásával, a 17. §-a pedig a frakció megszûnésével foglalkozik. A Házszabály 15. §-ának (2) bekezdése a kilépés, illetõleg a kizárás fogalmait határozza meg, és azt a szankciót fûzi ehhez, hogy a kilépett vagy kizárt országgyûlési képviselõ hat hónapig független képviselõként kell hogy tevékenykedjen, ezt követõen pedig bármelyik, már meglévõ képviselõcsoportba beléphet.
(16.10)
Tehát a Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõcsoportjának állásfoglalása szerint olyan jog, amelyre a Magyar Demokrata Néppárt országgyûlési képviselõcsoportja hivatkozik - tehát hogy õk nem kiléptek, hanem kiváltak a Demokrata Fórumból -; a Házszabály szerint ilyen fogalomrendszer nem létezik. Mint ahogy nem létezik az a megoldás sem, amelyet ugyancsak a Demokrata Néppárt országgyûlési képviselõcsoportjaként mûködni kívánó 15 képviselõ hangoztat, hogy párt alakítása esetén az új frakció létrehozásának házszabályi akadálya nincsen.
Én ugyanakkor a kisgazda frakció nevében felhívom az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvénynek a 8. §-át, annak (5) bekezdését, amely az 5 százalékos küszöböt állította szembe az Országgyûlés atomizálódásának veszélyével. Ugyanis ha igaz lenne a Magyar Demokrata Néppárt frakciójának álláspontja - hogy bárki, aki pártot alapít, az egyben frakciót is alakíthat -, ebben az esetben a választási eredményt teljesen figyelmen kívül lehetne hagyni, és a jelenlegi hatpárti parlament helyett egyik pillanatról a másikra létre lehetne hozni 25 pártfrakciót.
Márpedig 25 párt frakciója nemcsak anyagilag tenné tönkre az Országgyûlést és a költségvetést, hiszen az Országgyûlésnek megállapított költségvetési keret sokszorosát emésztené fel, hanem itt látni kell azt is, hogy ellehetetlenülne az Országyûlés munkája, hiszen csak a napirend elõtti felszólalások... (Derültség.)... - az 5 perceket és a 2 perces válaszokat figyelembe véve, ha egy kormánytag és egy bizottsági elnök megszólalását is ideszámítom - több mint 24 órát, 24 óra 15 percet emésztenének fel. Aligha kell tehát bizonygatnom, hogy ilyen megoldásra a Házszabály semmiképpen sem gondol.
Az alkotmányügyi bizottság vitájában - amint az errõl kapott tájékoztatásból tudom - arra történt hivatkozás, többek között Fodor Gábor képviselõ úr részérõl, hogy a Házszabály 9. §-a teszi lehetõvé azt, hogy az alakuló ülést követõen is bármikor frakció alakulhasson; ezért tehát helytelen a Kisgazdapárt jogi érvrendszere, miszerint a választási eredménytõl eltérõ párt- és frakcióstruktúra az Országgyûlésben nem alakítható ki.
Ugyanakkor felhívom igen tisztelt képviselõtársaim figyelmét arra a tényre, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének ez a most felhívott érve téves, hiszen a Házszabály 9. §-a az alakuló ülés elõtti frakcióalakítás bejelentésére vonatkozik. A kivétel ez alól - hogy az alakuló ülést követõen is be lehet jelenteni frakció megalakulását - csupán arra az esetre vonatkozik, ha valamelyik, a parlamentbe bejuttatott parlamenti párt valamilyen ok miatt - a rengeteg teendõ miatt - nem tudott volna idõt keríteni arra, hogy az Országgyûlés alakulása elõtt a frakcióját is megalakítsa, megválassza tisztségviselõit, és azt bejelentse a Ház elnökének. Tehát itt csupán errõl van szó a 9. § esetében, ezért is vette ezt külön a törvényalkotó.
Itt hívnám fel képviselõtársaim figyelmét arra, hogy a Házszabály sok vonatkozásban hatpárti konszenzussal került elõterjesztésre. Sok vonatkozásban nem, de ebben a kérdéskörben egyértelmûek a pártálláspontok. A házszabály- elõkészítõ munkabizottság jegyzõkönyveibõl egyértelmûen megállapítható: a 9. § csak egy olyan lehetõséget ad, hogy ha valamely parlamenti párt a frakcióját az alakuló ülésig nem alakította meg, nehogy úgy kelljen az egész ciklust végigvinnie, hogy frakciója nem lehet. De az országgyûlési képviselõ- választásokon megválasztott pártokon kívül országgyûlési képviselõcsoportok létre nem hozhatók.
Ennek van még egy rendkívül fontos érvrendszere. Ugyanis a választói akaratot nem lehet utólag, egyoldalúan, parlamenti praktikákkal megváltoztatni. Az országgyûlési képviselõ-választások alkalmával a Házba hat parlamenti pártot juttattak be. Képviselõtársaim az elõbb lehettek tanúi annak, hogy milyen nehezen viselik el egyesek még a Független Kisgazdapártot is, mint a hat parlamenti párt egyikét... (Közbeszólások.)..., de kénytelenek tudomásul venni, hogy ez a választói akarat, és ennek következtében a hatpárti parlamentnek mûködnie kell. De hetedik, nyolcadik, tizedik, tizenötödik, huszonötödik frakciót létrehozni nyilvánvalóan nem lehet.
Ne vegyék rossz néven, nem akarok övön aluli ütést mérni az MSZP-re, de egyértelmû, hogy a hajósi csoportnak és a különbözõ munkacsoportoknak nevezett külön frakciók létrehozása utal az MSZP belátható idõn belül való szakadására. (Derültség, közbeszólások. - Dr. Szabó Zoltán: Éhes disznó makkal álmodik!) Ugyanezeket a jeleket észleljük mi az SZDSZ esetében is, és úgy gondoljuk, hogy a hetedik frakció megalakításának lehetõségét ennek következtében politikai okokból határozták el, nem pedig szakmai okokból... (Közbeszólások.)..., hiszen a szakmai okok egyértelmûen nem teszik lehetõvé az ilyen frakcióalakítást.
Mondok erre még egy példát. Miután az elõbb eszembe jutottak a MIÉP-pel kapcsolatos bizonyos tények - hiszen itt láttam a páholyban az elnöküket, Csurka Istvánt -, megemlíthetném, hogy a MIÉP nem jutott be az Országgyûlésbe 85 737 szavazattal, ugyanakkor a Magyar Demokrata Néppárt alakuló ülésén a tévé képernyõje szerint jó ha 15 - na, fölfelé tupírozva 25 - személy vehetett részt. Ezért vagyok kénytelen itt felhívni a figyelmet arra, hogy elfogadhatatlan konstrukciót hozna létre az Országgyûlésben, ha az egyik parlamenten kívüli párt nem juthatna be az Országgyûlésbe 85 737 szavazattal, a másik viszont bejuthatna 15 - nem szavazattal! - országgyûlési képviselõvel.
A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy a választói akarattal létrehozott parlamenti struktúrát megváltoztatni nem lehet, a választói akarat meghamisítása a mi fogalomrendszerünk szerint bûntett, ezért a választói akarattal létrehozott Országgyûléshez hozzányúlni nem lehet. A Fidesz maga nemegyszer arra utalt, hogy éppen ezért álláspontja szerint a képviselõket nem lehet visszahívni, nem lehet az Országgyûlést a ciklus letelte elõtt feloszlatni.
Ha ennyi tilalom van, akkor nem értem, hogy a sok tilalom mellett miért tesszük lehetõvé az Országgyûlés mûködésének ellehetetlenülését. Mert ha itt korlátlanul lehetne alakítani frakciókat, ez a választói akarat semmibevételét jelentené, ami a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az egész alkotmányos rend megkérdõjelezése is egyben.
(16.20)
Hiszen a Házszabály kétharmados törvény, és mi úgy gondoljuk, hogy a kétharmados törvénnyel megalkotott Házszabályon túli rendelkezésekkel sem lehet senki számára ilyen különleges jogokat biztosítani, mert ez egyben diszkriminálná azokat az országgyûlési képviselõket, akik korábban kiléptek a frakciójukból vagy akiket kizártak és akik függetlenként ülnek. Tehát elfogadhatatlan, hogy az egyik országgyûlési képviselõnek hat hónapig a függetlenek között kelljen ülnie, a másik országgyûlési képviselõnek pedig rögtön joga legyen frakcióba ülnie, frakciót létrehoznia.
Ezért a Független Kisgazdapárt tisztelettel kéri a Házat, hogy szíveskedjék, éppen az Országgyûlés mûködõképességének fenntartása és az alkotmányos rend tisztelete miatt - az alkotmányos rend tiszteletével kapcsolatban ismételten felhívom a figyelmet a választójogi törvény 8. §-ának (5) bekezdésében felállított 5 százalékos küszöbre - az Országgyûlés alkotmányügyi és igazságügyi bizottságának 1996. március 13-án hozott döntését, amely azt mondta ki, hogy a Magyar Demokrata Néppárt országgyûlési képviselõcsoportjának megalakulása házszabályszerû, megváltoztatni és ezt az alkotmányügyi döntést elutasítani. Köszönöm elnök úr, köszönöm képviselõtársaim. (Taps a Kisgazdapárt padsoraiban.)