DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselõtársaim! Az elõterjesztõ által elõadottakat szeretném két részre bontani, és csak nagyon röviden szeretnék szólni arról a kérdésrõl, ami legitimációs kérdés. Valóban hosszú évek óta foglalkoztat minket az a kérdés, hogy alakíthat-e frakciót egy olyan párt, amelyik a választáson még meg sem született, a választáson megvolt, megmérettetett, de könnyûnek találtatott, és utána egy hét múlva, egy hónap múlva az Országgyûlésben létrehoz tisztességes vagy bármilyen eszközzel egy olyan közjogi alakulatot, amire néhány héttel ezelõtt azt mondta egy országos általános választás, hogy nem kerülhet a parlamentbe. Bizony ez egy legitimációs kérdés. Mert én elfogadom azt, hogy adhat felhatalmazást egy választás. Azt is tudom támogatni, hogy az Országgyûlés többsége egy többségi szavazással adhat legitimációt. Eggyel viszont nagyon nehezen tudok egyetérteni, hogy egy gomba módjára belenõ a Magyar Országgyûlésbe egy olyan közjogi alakulat, ami egy héttel ezelõtt még nem is létezett.
Ez egy nagyon komoly probléma volt akkor is, amikor a MIÉP-frakció bejelentette a megalakulását. Probléma azért, mert ez nem tartozik közvetlenül a Házszabályhoz, és én ebben egyetértek Hack Péter képviselõ úrral, hogy ez a kérdéskör meghaladja a Házszabályt. Azonban amikor a MIÉP megalakult, akkor a Házszabálynak nem volt olyan rendelkezése sem, hogy hathónapos moratórium vár azokra a képviselõkre, akik kilépnek.
Engedjék meg, hogy hivatkozzam Vastagh Pálra, aki akkor az alkotmány- és ügyrendi bizottságnak tagja volt, és nagyon komoly vitákat folytattunk arról a legitimációs kérdésrõl, amit ma olyan könnyen akarnak képviselõtársaim az asztalról lesöpörni. Idézem Vastagh Pál képviselõ urat engedelmével:
"Ha összevetjük az alkotmány, a párttörvény és a választójogi törvény rendelkezéseit, akkor az a helyzet, hogy politikai párt úgy alakítson parlamenten belül frakciót a választásokat követõen, hogy maga nem mérettetett meg, ez a jelenlegi közjogi szabályainkkal meglehetõsen ellentmondásos helyzetet teremt. A választójogi törvény rendelkezéseibõl kiindulva teljesen világos, hogy a választójogi törvény, és ez egybekapcsolódik a párttörvénnyel is, az alkotmánnyal, annak konstatálását jelenti, hogy párt valóban a közakarat kinyilvánításában vegyen részt, ennek megmérésére egzakt módszereket alkalmaz. És ez tulajdonképpen az egész szûrõrendszer, amely beindult a választójogunk rendszerében, ezt támasztja alá, ha egy számsort meghallgatnak." Itt akkor képviselõ úr elmondta, hogy '90-ben 65 párt regisztráltatta magát, a 65 pártból mindössze 28 jutott el odáig, hogy jelölteket állítson, további 19 lett csak alkalmas arra, hogy területi listát állítson, és mindössze 12 jutott arra, hogy országos listát tudjon állítani, és itt jött az akkori 4 százalékos küszöb.
Összegezve: ha ezeket a rendelkezéseket egybevetjük, akkor nyilvánvalóan ez a közjogi szabály-, intézményrendszer tulajdonképpen arra az álláspontra késztet bennünket, hogy ezt megkerülve nyilvánvalóan a többi párt számára sem lehetne egyenlõ elbánás és azonos megítélés, ha az ilyen jellegû törekvéseket jogilag támogatnánk. Akkor is teljes egészében egyetértettem ezzel az állásponttal. Én akkor a MIÉP megalakítását is elleneztem.
(16.50)
Hack Péter képviselõ úr két dologra hivatkozott, amire szeretnék reagálni. Az egyik, hogy a Magyar Demokrata Fórum kettészakadt. Tisztelt Képviselõtársaim! A Magyar Demokrata Fórum nem szakadt ketté. Van a párttörvény alapján pártszétválás - itt nem errõl volt szó. A Magyar Demokrata Fórum az utolsó országos gyûlését úgy fejezte be, hogy határozatképesen befejezte. Ott a párttörvény alapján senki nem kezdeményezte a pártszétválást.
A Magyar Demokrata Fórum képviselõcsoportja pedig nem tud kettészakadni. Nem tud kettészakadni azért, mert a Házszabály nem ismer kiválást, kiszállást, kettészakadást, sokfelé szakadást és egyéb jogi terminusokat. A Házszabály azt ismeri, hogy a képviselõ vagy független, vagy képviselõcsoporthoz tartozik. A képviselõcsoportból úgy tud a képviselõ elmenni, hogy jószántából, ha kilép és a többség akaratából, ha kizárják.
Ha a képviselõ úr arra hivatkozott, hogy a korábbi hatpárti egyeztetéseken és elõzetes megállapodásokon erre irányuló szándék volt, akkor nagyon szomorú, hogy ez a szándék írott szövegben nem került bele a Házszabályba, de ami ma a Házszabályban írott szövegként szerepel, az csak azt tartalmazhatja, hogy a képviselõcsoportból kilépni lehet és valakit a képviselõcsoportból kizárni lehet - természetesen az alkotmányban megfogalmazott egyéb mandátummegszûnés és egyéb eseteket leszámítva.
A Házszabály értelmezése az alkotmányügyi bizottságnak egyedüli és kizárólagos feladata. Az alkotmányügyi bizottság készít egy Házszabály- értelmezést, amellyel elõsegíti képviselõtársaimnak a döntéshozatali munkában a mérlegeléseket.
Kedves Képviselõtársaim! Az a papír, amelyet a hétvégi postában megkaptunk... (Felmutatja.)... és három-négy sorban annyira méltatja a képviselõket és minket, hogy leírja: házszabályszerû - sem érvelés, sem hivatkozás, a Házszabálynak egyetlen szakaszára történõ hivatkozás nincs ebben -, ez, kérem szépen, megalázása azoknak a képviselõknek, akik elé elõterjesztünk egy anyagot, hogy mérlegeljenek. Mert mi alapján tudnak mérlegelni? Hogy az állásfoglaláshoz kikérik a jegyzõkönyvet.
Ez nem az elsõ alkalom, mert az utolsó Házszabály-értelmezésnél már kértem a Házat, hogy sokkal bõvebben és valóban mérlegelésre alapot szolgáló, legalább néhány soros indokolással történjék - vagy nem indokolással, de akkor az álláspont részletesebb kifejtésével -, mert talán ha tételesen belementünk volna, akkor kiderülne, hogy bizony, a Házszabály írott szövege nem értelmezhetõ úgy, mint ahogy ezt a bizottság többségi szavazással, négy- ötszavas megállapításában megfogalmazta.
Az értelmezésnek az lenne a lényege, hogy a Házszabály nem mindenkinek egyértelmû. Vannak vitás pontjai. E vitás pontoknak az egyértelmûvé tételére kellene az alkotmányügyi bizottságnak rámutatnia és a megfelelõ szabályokra hivatkozni.
Az imént az alelnök asszony egy érvelést elmondott, amit szeretnék a magam részérõl is kiegészíteni. A Házszabály kétféle frakcióalakítást ismer. Az elsõ a 9. § (1) bekezdésében foglalt, amikor a megalakulással egybekötött. A 9. § (4) bekezdése lehetõvé teszi, hogy késõbb is megalakuljon egy képviselõcsoport. Hiszen ha a függetlenek között 14 olyan képviselõ van a Vállalkozók Pártjából például, aki egy képviselõ híján nem tudott frakciót alakítani, nyilván egy fél év múlva, ha 1 képviselõ csatlakozik hozzájuk, lehetõséget kell biztosítani a frakcióalakításra.
De a 9. § (4) bekezdése nyomatékkal felhívja a figyelmet arra, hogy a késõbb megalakult képviselõcsoportoknál is alkalmazni kell a 15. §-t. A 15. § pedig két részbõl áll. Az elsõ része a senki által nem vitatott 15 fõ létszámhoz köti és ahhoz, hogy egy képviselõ csak egy képviselõcsoportban vehet részt.
Azonban ott van a (2) bekezdés. És az a (2) bekezdés pontosan azt az esetet szabályozza, ha nem a függetlenek közül kerül ki az a 15 képviselõ, aki frakciót alakít, hanem máshonnan. Mert azok, akik a múlt héten frakciót alakítottak, valamilyen módon el kellett hogy hagyják a Magyar Demokrata Fórum képviselõcsoportját. És erre nem ad választ az alkotmányügyi bizottságban még a vita sem, mert kétféleképpen hagyhatják el: kizárással vagy kilépéssel. S miután önként hagyták el a Magyar Demokrata Fórum 1994-ben bejelentett képviselõcsoportját, nem tekinthetjük másnak õket a 15. § (2) bekezdése alapján, mint kilépetteknek. S így kell a Házszabály alapján függetlennek tekinteni. Nem azt mondja, hogy õk függetlenek, mert lehetnek párthoz tartozó személyek, de a Ház értelmezésében függetlennek kell õket tekinteni.
Miután kifejezetten olyan szabály született, hogy rájuk alkalmazni kell a 15. §-t, ezért nem értelmezhetõ számunkra az, hogy ha nem alkalmazza a Ház, ez alapján házszabályszerû lenne az õ megalakulásuk.
Nagyon szomorú voltam, amikor a '94-es tárgyalások során ez a hathónapos moratórium szóba került. Mi, ellenzéki képviselõk, akik akkor ott ültünk, nem támogattuk jó szívvel ezt a megoldást. Ez az SZDSZ-nek és az MSZP képviselõinek volt a kérése. S hogy mennyire nem úgy volt, ahogy elnök úr az elõbb elmondta, hogy a többség támogatta: az SZDSZ két képviselõje is ellentétes álláspontot képviselt akkor, hogy ez a hathónapos moratórium mikor és hogyan vonatkozzék a képviselõkre.
Sajnos, az idõm lejárt. Amennyiben tisztelt képviselõtársaim nagyvonalúságot kérnek tõlünk, én nagyon szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy a Házszabály 140. §-a alapján akár Házszabálytól eltérést is megvalósítsunk; támogatjuk azt is, hogy ha utóbb a többség meggondolta a hathónapos moratóriumot, egy Házszabály-módosítással éljünk. De hogy a Házszabály írott szövegével ellentétes állásfoglalást elfogadjunk, azt nem tudom támogatni. Ezért a Magyar Demokrata Fórum képviselõcsoportja tartózkodni fog ettõl a szavazástól. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiban.)