POZSGAI BALÁZS, az önkormányzati és rendõrségi bizottság elõadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottság a múlt hét szerdai ülésén tárgyalta a T/2098. számú törvényjavaslatot, amely a természet védelmérõl kíván törvényt alkotni. Megítélésünk szerint egy szakmai törvénytervezet fekszik elõttünk, amely törvénytervezetnek már több mint száz évvel ezelõtti hagyományai vannak - mármint a szavazásra gondolok. Az 1870-es évektõl kezdõdõn foglalkoztak különbözõ törvényi keretekben - ha még nem is kimondottan a természet védelmével, de erdõtörvényekkel és egyebekkel kapcsolatban - azokkal a kérdésekkel, amelyekkel ma konkrétan foglalkozunk.
1961 óta hordoznak magukban a törvényi szabályozások olyan elemeket, amelyek már a valóságban utalnak arra a törvényi feladatra, melyet az asztalunkon fekvõ törvény ilyen értelemben szándékozik meghatározni. Az, hogy szükség van erre a törvénytervezetre, erre a törvényre, nem vitatható, hiszen az eltelt idõszakban felgyorsult a potenciális erõtartalékokat rejtõ természeti elemek, értékek pusztulása. Ugyanakkor az is tény, hogy a világ természetvédelmi stratégiája is megváltozott. Ezt jelezte a biológiai sokféleségek védelmérõl szóló riói egyezmény, majd a maastrichti egyezmény is.
Magyarországon az eltelt idõszakban is jelentõs változások történtek - alapvetõen a tulajdonosváltás következményeként -, és olyan nemkívánatos folyamatok is felütötték a fejüket, amelyek mindenképpen azt indukálják, hogy szigorú kézben tartás nélkül komoly károsodások érhetik az országot hosszabb távon. Emellett az sem vitatható, hogy felerõsödtek azok a természeti jelenségek, amelyek alapvetõen az emberek által ellenõrizhetetlenek, illetõleg kontrollálhatatlanok - olyanok, mint a száraz periódusok megnyúlása és az ezzel kapcsolatos problémák, amelyek alapvetõen a Kárpát-medencére jelentenek óriási negatívumokat, hiszen itt jellemzõek a lápos, szikes területek, és az azzal kapcsolatos élõvilág jelen pillanatban komoly veszélynek van kitéve.
Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a jelenlegi nedves idõjárás egy picit pozitívnak tûnik, de nincs garancia, hogy ez egy hosszan tartó folyamat lenne. Bízunk benne.
A bizottsági ülésen megállapítást nyert, hogy a törvény harmonizál az Európai Unióhoz való csatlakozás természetvédelmi megfogalmazásaival kapcsolatos követelményekkel. Megállapítást nyert, hogy a törvény nem sérti a hatályos önkormányzati törvény alapelveit. Lehetõvé teszi az eljárási szabályozás során a társadalom szélesebb körének bevonását a természetvédelem érdemi alkalmazásába is.
A bizottsági vita során egypár kérdés megfogalmazódott. Felvetõdött az is, hogy tulajdonosi oldalról a korlátozások anyagi ellentételezésének konkrétumai hiányoznak, s hogy ezt nem kormányrendeletben, hanem a törvényben kellene szabályozni. A véleményalkotók határozottabb és szigorúbb felelõsségi szabályokat kívánnak megfogalmazni annak érdekében, hogy a Kárpát-medence természeti jövõjének megóvása, megõrzése hosszú távon megmaradjon.
A bizottsági vitában tisztázódott, hogy e törvény harmonizál a benyújtott erdõ- és vadászati-vadgazdálkodási törvénnyel, és harmonizál a rövidesen benyújtásra kerülõ, az állatok védelmével foglalkozó, valamint a halászati törvénnyel is.
Összességében: a törvény rendezni kívánja az ember és a természet viszonyát. A törvényben fellelhetõ hiányosságok a tárgyalás során különbözõ módosító indítványokkal helyrehozhatók, a törvény ilyen értelemben javítható. Az általános vitára való alkalmasságról való szavazásánál az önkormányzati és rendészeti bizottság egyhangúlag döntött arról, hogy e törvénytervezetet a tisztelt parlament tárgyalja. Köszönöm szépen. (Taps.)