DR. KISS RÓBERT, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselõcsoportjának vezérszónoka: Elnöknõ! Tisztelt Országgyûlés! Hozzászólásomat tulajdonképpen három részre osztva mondanám el, és ez a három rész is még két részre osztható: az elsõ rész a törvénnyel kapcsolatos elõzményekrõl, a második rész magáról a törvényrõl szól.
Az elõzényekkel kapcsolatosan csak annyit szeretnék mondani, hogy hogyan alakult egyáltalán "a természet védelme" kifejezés, hogyan alakult ki a természetvédelemmel kapcsolatos jogalkotás Magyarországon és a világban. Ami a törvényeket illeti, tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy bizonyos mértékig jubileumot is ünnepelhetünk, nevezetesen az elsõ természetvédelemmel kapcsolatos törvény jubileumát amelyet 1871-72-ben alkottak az Amerikai Egyesült Államokban. Ezt nem sokkal késõbb, alig néhány évvel lemaradva Magyarország is követte: 1879-ben megszületett az elsõ természetvédelemmel kapcsolatos törvény, amelyben még maga a "természetvédelem" kifejezés nem szerepelt. Ez a szó néhány évtizeddel késõbb, 1935-ben vált használatossá a IV. törvénycikk megalkotásával, amely az erdõk és a természet védelmérõl szólott. Ezt követte 1961-ben az elsõ önálló természetvédelmi törvény megalkotása, és így tulajdonképpen Magyarországon is megkezdõdött a kifejezetten természetvédelmi jogalkotás. A jelenlegi törvényjavaslatot megelõzõ törvény az 1982. évi 4. törvényerejû rendelet volt. Ez jelenleg is hatályban van, ez a hatályos törvény.
A másik dolog, ami az elõzményekhez tartozik, a nemzetközi szerzõdésekkel és egyezményekkel kapcsolatos kérdés. Mindössze azokról a nemzetközi egyezményekrõl kívánok néhány szót mondani, amelyek, azt hiszem, nagyon fontosak a természet védelme szempontjából, és amelyek bizonyos mértékû fejlõdést is jelentettek, jelentenek ebben a kérdésben.
Itt is jubileumról beszélhetünk bizonyos fokig, hiszen véleményem szerint az elsõ, legfontosabb ilyen nemzetközi egyezmény az 1971-ben megszületett ramsari egyezmény volt, amely a vizes élõhelyek védelmérõl, - tehát már eleve a természetvédelemrõl - rendelkezett. Ezt követte gyors egymásutánban néhány törvény, így a párizsi nemzetközi szerzõdés, amely a világ kulturális és természeti örökségének, azaz a világörökségnek a védelmérõl szóló nemzetközi szerzõdés volt. Majd 1973-ban megszületett az úgynevezett washingtoni egyezmény, amely azt hiszem, mérföldkõ a mai napig is és az elkövetkiezõkben is nagy hatással lesz a természet védelmére. Ez a vadon élõ állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozza. Errõl még csak annyit, hogy itt már kis lemaradás volt, hiszen Magyarország ehhez az egyezményhez csak 1985-ben csatlakozott. 1979-ben született a vándorló vadon élõ állatfajok védelmérõl szóló nemzetközi egyezmény, valamint ugyanebben az évben született még az európai vadon élõ növények, állatok és természetes élõhelyeik védelmérõl szóló egyezmény.
Azt hiszem, a legfontosabb mérföldkõ az 1992. évi úgynevezett riói egyezmény volt, amely tulajdonképpen a jelenlegi törvénynek is alapja, a jelenlegi törvény kialakulásában a legfontosabb volt. Ez a biológiai sokféleségrõl, a biológiai források védelmérõl rendelkezik. A legfontosabb vonása ennek - és ez bizonyos mértékig megjelenik a törvényben is -, hogy bevezette a fenntartható hasznosítás és a fenntartható fejlõdés fogalmát, illetve javasolta az országok számára, hogy az ágazati politikákba is próbálják beépíteni a környezet és természet védelmét, valamint az egyezményben részt vevõ vagy ahhoz csatlakozó országok számára javasolják a megõrzési technológiák cseréjét is.
Még néhány szót magáról a törvényrõl. Már tulajdonképpen 1990 óta napirenden szerepelt, hogy valamilyen módon szükség lenne - tekintettel a tulajdonviszonyok megváltozására és az azóta elindult természetvédelemmel kapcsolatos javaslatokra is - egy új törvény létrehozására. E törvény nagyon jó pontja, hogy másik két, illetve három törvénnyel együtt került elõterjesztésre. Ezek: a vadakról szóló törvény, illetve az erdõgazdálkodásról és az erdõkrõl szóló törvény. A negyedik törvény lenne, amelyet sokan hiányolnak is ebbõl a csoportból, az állatvédelemrõl szóló törvény. Ez nem jelent meg, de véleményem szerint van egy törvényjavaslat, amely kiegészíti ezeket a törvényeket és javaslatokat, nevezetesen a büntetõ törvénykönyv módosítása, amely a büntetõjogi szankciókat tartalmazza ezekben az kérdésekben.
Még egy fontos, talán a legfontosabb dolog, amely a törvényben szerepel és annak egész koncepcióját áthatja, hogy már nemcsak az egyes védett területeken lévõ növények és állatok védelmével, illetve egyes védett növények és állatok védelmével foglalkozik, hanem az egész természetnek, a természet összességének védelmével, és ez utóbbin belül egy kisebb csoportban foglalkozik ezeknek a védett területeknek, állatoknak és növényeknek a védelmével.
Fontos része még a törvényjavaslatnak az, hogy egy rövid részben ugyan, de megemlíti az oktatás és a tudatformálás problematikáját és szükségessé teszi azt, hogy a nemzeti alaptantervben is szerepeljen a környezetvédelem, illetve a természetvédelem kérdése.
Azt hiszem, fontos rész még és új elem ebben a törvényben a társadalmi részvétel bevezetése, habár azzal kapcsolatosan is hosszas viták voltak, hogy ez a társadalmi részvétel milyen mértékû legyen és hogyan történjék. A legnagyobb probléma volt a társadalmi szervezetek részvétele a területek kezelésében.
Már korábban is téma volt: ahhoz, hogy a törvény érvényesülni tudjon, szükség van a természetvédelmi õrszolgálatnak, magának a természetvédelmi szervezetnek a megerõsítésére, amely ugyan már évtizedekkel ezelõtt létrejött, de igazán a természetvédelmi jogszabályok érvényesülése nem történt meg. Ezért, azt hiszem, mindenképpen szükséges és nagyon fontos, hogy ez az õrszolgálat létrejöjjön, és olyan szervezet alakuljon ki, amely képes ezeket a jogszabályokat betartani, illetve betartatni.
Még egy újdonság van a törvényben. Az elmúlt évtizedekben sokszor megjelent a Magyarországra érkezõ, más országokban védett, de Magyarországról már kihalt állatok problémája. Ezeket az állatokat ugyanis tulajdonképpen védekezésként, de valamilyen módon elpusztították. A jelenlegi jogszabály azonban már úgy nyilatkozik, hogy a szomszédos országokban védett élõlények, védett állatok Magyarországra kerülésekor is a védettségre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(18.00)
Egy dolog még, ami nem tartozik szorosan ehhez a törvényjavaslathoz, de én azt hiszem, hogy ennek a törvénynek az érvényesüléséhez szükséges lesz. Azt hiszem, úgy kellene ennek a törvénynek az elkövetkezendõkben érvényesülnie, hogy valóban ez a törvény legyen az, ami a természet védelmérõl rendelkezik, és ne olyan helye legyen, vagy úgy érvényesüljön, mint néhány országgyûlési határozat, amely az elmúlt évek során megszületett, és különbözõ védett területekrõl rendelkezik, különbözõ védett területeknek, védettségi szinteknek a létrehozásáról - de ezek a védett területek még a mai napig nem jöttek létre. Szeretném, hogyha nem úgy történne ez a védettség és ennek a törvénynek az érvényesülése, mint ahogy Magyarországon történt 60 évvel ezelõtt, amikor a harmincas években döntöttek arról, hogy Magyarországon létre kell hozni egy medverezervátumot, és amikorra ez a medverezervátum megvalósult volna, akkorra a medvék Magyarországról kipusztultak. Köszönöm szépen. (Taps.)