DR. HÁZAS JÓZSEF, a Magyar Szocialista Párt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Az 1995. évi LIII., a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény megalkotásával Országgyûlésünk elkezdte a környezetre irányuló szabályozások összefüggõ rendszerének a kialakítását.
Határozatban rögzítettük a kapcsolódó törvények és jogszabályok tárgyalásának idõrendjét. A határozat alapján kerül most a parlament elé a természet védelmérõl, a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról és az erdõ védelmérõl szóló törvénytervezet.
A természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, amelyeknek állapota a környezet egészének állapotát is befolyásolja. A környezet megfelelõ állapota viszont meghatározója az élõvilág fennmaradásának, életfeltételei biztosításának.
Úgy gondolom, hogy akit egy kicsit is foglalkoztat a társadalom sorsa, ezzel egyetért. Egyetértünk abban is, hogy az eddigi rendeleti szabályozás helyett a megváltozott társadalmi és tulajdviszonyok, valamint az újabb tudományos eredmények ismeretében a meglevõknél korszerûbb, új törvényi szintû jogszabály megalkotása szükséges.
Az MSZP frakciója a benyújtott törvénytervezetet olyannak tartja, amely hozzájárul az egészséges természeti és mesterséges környezethez való alkotmányos alapjog gyakorlásának a biztosításához. A törvény szélesebb alapra kívánja helyezni a hagyományos természetvédelmet. A biológiai sokféleség megõrzése, a természeti erõforrásokkal való ésszerû gazdálkodás, valamint a kiemelten értékes természeti területek és értékek, élõhelyek, fajok védelmének szintézisére épülõ szabályozás megfelelõ alap egy új szemléletû természetvédelem eszköztárában.
Fontosnak tartom a törvényben új elemként szereplõ, a természet alkotóelemeire vonatkozó védelmi minimum elvét, amely az új szemléletmódot tükrözi. Ezáltal lényegesen átfogóbb értelmezést nyer a természetvédelem, és nemcsak a minõsített természetvédelmi területek jelentik a megóvandó értéket. Egyetértünk az elõterjesztõvel abban is, hogy a kiemelt védelem alatt álló értékek az általános védelmi elveknél szigorúbb szabályozás körébe kerüljenek.
Tisztelt Képviselõtársaim! A bizottsági tárgyalások és az eddig megismert vélemények alapján már körvonalazódni látszik, hogy az alapvetõ egyetértés mellett melyek azok a kérdések, amelyek körül megjelennek a módosító indítványok. Az egyik ilyen témakör a védett természeti területen levõ erdõk mûvelése. Az erdõgazdálkodók szigorúnak tartják a védett terület erdõiben végezhetõ fakitermelés szabályozását. Ilyen mértékû korlátozását csak a fokozottan védett erdõkben látnák indokoltnak. Gazdasági érdekeik súlyos sérelmét vélik a törvény létrejöttével. Az országban levõ védett erdõterületek arányát nemzetközi összehasonlításban magasnak találják.
Másik vitatott téma a kártérítés rendszere, ebbõl is a védett állatfaj egyedei által okozott kár vállalása. A riasztási költségek állandó növekedése miatt aggódnak, ami nincs arányban a nemzeti vagyon részét képezõ védett állat által okozott kár elviselhetõ mértékû tûrésével. A tervezetben nem egyértelmû az érintett tulajdonos kárveszély-viselése mellett az állami költségvetés kárviselési feladata.
Harmadik a tervezett intézkedések általános gazdasági hatásainak következtében szükségessé váló anyagi eszközök biztosítása. Véleményünk szerint a törvény nagyon helyesen a társadalom széles rétegeinek érdekét szolgáló intézkedéseket rendel el, de a tulajdon és a gazdaság szempontjából korlátozó jellegû hatásait elemezni kell. Az elemzés alapján meg kell tervezni a lehetõségek szerinti legnagyobb közelítési költségeket. Személyes véleményem szerint a törvény hatálybalépését követõ átmeneti idõszakban az elemzés alapján kell nagyobb támogatásban részesíteni a védelmi rendeltetésû erdõk kezelõinek gazdálkodását, hogy fokozatosan tudjanak felkészülni a veszteségek pótlására. Mivel ezek a költségek még becslés szintjén sem szerepelnek a javaslatban és az indokolásban, ezért sürgetõ a hatásvizsgálat elvégzése.
A fentiek figyelembevétele mellett is támogatja frakciónk az elõterjesztõ azon szándékát, hogy a gazdasági érdekekkel szemben prioritást biztosít a természetvédelem értékeinek.
A nemzetközi tapasztalatokat, különösen az Európai Unió természetvédelemmel kapcsolatos irányelveit figyelembe veszi a javaslat. A vizes élõhelyek védelmérõl szóló egyezmény, valamint a vadon élõ állatfajok és azok élõhelyeinek védelmérõl szóló berni egyezmény, a növény- és állatfajok természetes élõhelyeinek védelmérõl szóló direktíva - amelyet az Európai Unió adott ki az egységes európai élõhelyek láncolatának kialakításának céljából -, mértékül szolgálnak a törvény szövegezõinek. Nemes célokat fogalmaznak meg ezek a dokumentok, amelyeket az Unió tagországai kötelezettségként fogadnak el.
Természetvédelmi törvénytervezetünk igyekszik megfelelni az említett ajánlásoknak, mégha tisztában is vagyunk mindannyian azzal a ténnyel, hogy a közép-kelet-európai térségben - a piacgazdaságra való áttérés problémái miatt - hosszú folyamat eredménye lesz, hogy megfeleljünk az összes elvárásnak.
Oktalanság lenne egy be nem tartható kívánságlista alapján olyan törvényt hozni, amely figyelmen kívül hagyja a térségi sajátságokat. Ennek a felismerésnek az alapján ötvözõdnek a gyakorlati tapasztalatok és a tradicionális szabályozás elemei a nemzetközi elvárásokkal. Megjelenik a törvénytervezetben a ma még beláthatatlan lehetõségeket hordozó biotechnológia természetvédelmi célú korlátozása a vadon élõ szervezetek genetikai úton történõ megváltoztatásával kapcsolatban. Reális veszély, hogy az ember az épített környezetben vagy a tájban okozott károkon túl még a flórában és a faunában véghez vitt mesterséges beavatkozásokkal is károkat okozhat. Nem ismételhetõ ezért elégszer a mezõ-, erdõ-, vad- és halgazdálkodók jó együttmûködése a természetvédelemmel és a kutatókkal.
Tisztelt Országgyûlés! Az eddigi megbeszélések során többször szóba került a természetvédelmi õrök jogállásának tisztázása, és igényként fogalmazódott meg a másik két idevonatkozó törvény bizottsági tárgyalásain is a szakszemélyzet jogosítványainak a kérdése. Szükséges, hogy a fegyveres polgári õrök jogállását szabályozó rendelet a most tárgyalt törvényekkel egyidejûleg kerüljön megalkotásra, illetve a hatálybalépésükig kerüljön kihirdetésre.
A soha nem látott mértékû falopások, a veszélyesen elharapózott orvvadászat, orvhalászat, a védett értékek pusztítása, eltulajdonítása mindenki elõtt ismert. Baja miniszter úr a minap kért segítséget a védett madarak érdekében itt, a Házban. Jelenleg a szakszemélyzet nem kapja meg azt a védelmet, amely a rájuk bízott nemzeti kincs megóvását megfelelõ módon lehetõvé tenné.
Pozitív elem a törvénytervezetben a természetvédelmi célú társadalmi szervezeteknek a környezetvédelmi törvényben szabályozottakhoz hasonló lehetõsége az államigazgatási eljárás megindítására, illetve keresetindításra. Kívánatos a társadalmi mozgalmak és az egyének erõteljesebb bevonása a természet védelmébe, további jogszabályokba foglalt feltételek biztosításával.
(18.20)
Az úgynevezett szövetségesi oldal határozottabb megjelenítésével még hatékonyabbá tehetõ ez a nagyon fontos tevékenység.
A törvény szerkesztésével kapcsolatos megjegyzésem, hogy a fogalommeghatározások több helyen szerepelnek az elõterjesztett szövegben. Nem érzem a súlyát annak, hogy ha az adott szakaszban megjelenik a fogalom, akkor az érthetõbbé válik vagy kezelhetõbb.
Tisztelt Képviselõtársaim! A természet védelmérõl szóló törvényben sok olyan fontos dolog van, amelynek elemzésével nem foglalkoztam. A frakciómból hozzászóló társaim el fogják mondani véleményüket ezekrõl, illetve a törvény javítását szolgáló javaslataikat is ismertetik.
Az Országgyûlésnek a törvény elfogadását ajánlom; az elhangzottak szerint a még meglévõ kisebb hiányosságok módosító javaslatokkal megszüntethetõk. A két másik törvénnyel való harmonizálását pedig az illetékes bizottságok együttmûködésével megoldhatónak látom.
Köszönöm türelmüket. (Taps.)