GYIMÓTHY GÉZA, a mezõgazdasági bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselõtársak! Ahogy a többségi vélemény ismertetésében is elhangzott, egy kimerítõ, kétnapos szakmai tanácskozás után született meg az a 15:4 arányú, általános vitára alkalmasság; természetesen a kormánypárti képviselõk általános vitára alkalmasnak tartották, négyen, ellenzéki képviselõk nem tartottuk alkalmasnak általános vitára - késõbb felsorolandó ok miatt, amelyet ismertetek -, pontosabban tartózkodtunk. Itt a tartózkodás nemet jelentett, tehát nem szavaztuk általános vitára alkalmasnak.
Miért nem tartottuk általános vitára alkalmasnak? Az ok a következõ: ahogy a miniszter úr is elmondta, mindenki egyetértett abban.....és az elõzõ nap - ugye, február 1-jén volt a bizottság ülése -, ezt megelõzõen a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen, a szakma bölcsõjében és jelenlegi fellegvárában az összes szakmai érdekvédelmi szervezet, vadászati, erdészeti szakmai érdekvédelmi szervezet megjelent. Jó volt ott lenni azon a fórumon, amely január 31-én kimerítõen, egy szinte egésznapos szakmai tanácskozás keretében minden szakmai érvet, ellenérvet felsorakoztatott.
Egyetértek miniszter úrral abban, hogy a bizonytalanság a legrosszabb, ami történhet; s ami a vadászatnak az erdészettel összefüggõ, a földtulajdonosokat érintõ, társadalmi feszültséget okozó problémakört érinti. De: amikor hat évvel a rendszerváltás után felmerül az a kérdés, hogy a földtulajdonos rendelkezhet-e valójában a tulajdonával, azaz a földtulajdonos a rendelkezés jogát gyakorolhatja-e például a vadászati jog tekintetében, ez az európai joggal, joggyakorlattal is, a hazai jog hagyományaival is teljesen ellentétes. És ha a mostani, a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot - ezt fogalmaztuk meg február 1-jén, ellenzéki képviselõk is -, tehát ha ezt a mostani törvénytervezetet elfogadnák a tisztelt képviselõtársak, akkor a magyar alkotmánnyal ellenkezik ez a törvénygyakorlat. Ha a rendelkezési jogot nem gyakorolhatja a földtulajdonos, az ellenkezik az európai joggyakorlattal, és akkor hiába akarunk ácsingózni az Európai Unióba, nem fogunk valójában ténylegesen bekerülni az Európai Unióba. Mert az európai joggyakorlatban is úgy van, hogy Németországban, Ausztriában az a 115 hektár, 75 hektár, de a korábbi magyar joggyakorlat is, amikor a minimális vadászterület nagysága 200 kataszteri hold volt, azt az álláspontot tükrözte, hogy a földtulajdonosoknak joguk legyen eldönteni, kinek adják ki haszonbérbe a földterületeket vadászatra. Ez, ha marad a 3000 hektáros minimális vadászterület, a jelenlegi gyakorlatot konzerválja.
Nem tudjuk elfogadni azt az álláspontot - és ezt mi, ellenzéki képviselõk megfogalmaztuk -, hogy a vad tulajdonjoga az állam tulajdonában maradjon, és majd az állam kiadja haszonbérbe. Kérem, a földtulajdonos adja ki vadászati haszonbérbe a föld területét, és igenis a res nullius a megfelelõ elv, amelynek érvényesülnie kell.
Itt a miniszter úr is az elõbb célzott arra, hogy az egész társadalomra fog terhelõdni tilalom adtán. (sic!) Hát kérem, nem igaz; jelenleg az államnak nincs semmi haszna a vadászatból, hisz a vadásztársaságok élvezik annak a gyümölcsét. Elsõsorban azok, akik a külföldiek vadásztatásával hatalmas sápot levesznek. A földtulajdonosok pénzén, veteményén, kultúrnövényen felnõ a vad, és azok utána futhatnak, évekig pereskedhetnek, amíg a tényleges vadkárt megkapják. Így, hogy a rendelkezési jogot a földtulajdonos nem kapja meg, a feszültség abszolút tovább érzõdik. És a megosztott vadásztársadalomban , a közel 50 ezer vadász, a területet vadászók mellett kisebb létszámú, de a véleményüket eléggé markánsan megfogalmazó bérkilövõk és a független vadásztársaságok közötti ellentét teljesen jogos. A bérkilövõknek az az álláspontja, hogy a korábbi állampárti elõjogaikat még hat év után is érvényesíteni akarják, és ez, a rendszerváltozás után hat évvel készült törvénytervezet is konzerválná ezeket az állapotokat.
Természetesen majd vezérszónokként minden ellenzéki párt elmondja a maga véleményét. Én most a bizottsági kisebbségi véleményt azzal fejezem be, hogy február 1-jén 4 tartózkodással, ezen említett szempontok miatt, nem tartottuk alkalmasnak általános vitára, és gondolom, a többi ellenzéki párt is kifejti a véleményét. De még egyszer elmondom: ez nemcsak az ellenzéki pártok véleménye, mert a bizottsági üléssel összhangban volt a január 31-ei szakmai fórum; ott 90 százalék - és ezt kérem jegyzõkönyvben is rögzíteni -, a szakmai szervezetek legalább 90 százaléka az elõbb említett ellenérveket sorakoztatta fel az Országos Erdészeti Egyesülettõl kezdve, a Magyar Bérkilövõ és Független Vadásztársaságok Egyesülete, nagyon sok szakmai szervezet, egyetemi tanárok, a Faipari és Erdészeti Egyetem szakmai tekintélyei is ugyanezt az elvet vallották.
(10.00)
Még egyszer mondom: nemcsak ellenzéki pártok politikai véleményét tükrözi, hanem a földtulajdonosok érdekét, és mivel csak 50 ezer vadász van, és több mint félmillió tényleges földtulajdonos, aki gyakorolja földtulajdonjogát, kérem, nem lehet a félmillió földtulajdonost gyereknek nézni, mint ahogy elmondtuk a bizottsági ülésen is ellenzéki képviselõk, és megfosztani õket a rendelkezési jogtól!
Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.)