VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A tegnapi napilapok öles címekkel közölték a hírt, miszerint végre megállapodott egymással az Alitalia légitársaság és a ÁPV Rt., és ez alapján a még eddig ki nem fizetett nyolc és fél millió dollár helyett hét és fél millió dollárt fog az olasz fél az ÁPV Rt.-nek fizetni.
Mint köztudott, 1992-ben történt az a szerzõdés, amelyben az Alitalia és egy másik olasz cég a Siemest 77 millió dollárért megvásárolta a Malév 35 százalékos tulajdoni részét. Az Alitalia viszont a 77 millió dollárból négy év elteltével a mai napig nem fizetett ki nyolc és fél millió dollárt. Arra hivatkoztak, hogy túlértékelt volt a Malév gépparkjának egy része.
Nos, ahhoz képest, hogy csak 1995-ben az áru- és utasforgalomból körülbelül 44 milliárd forint árbevétele volt a társaságnak, s az adózás utáni nyeresége is 120 millió forint fölött lesz, tehát majdnem egymillió dollárnyi, ahhoz képest igen jelentõs az az egymillió dolláros összeg, amelyrõl az ÁPV Rt. és az olasz fél vitatkozik.
A mai lapokban az ÁPV Rt. szóvivõje, Dudits Ádám úr már cáfolja azt, hogy az igazgatótanács már jóváhagyta volna ezt a szerzõdést, azt nem cáfolta, hogy ezt a szerzõdést, megállapodást az igazgatótanács tárgyalni fogja.
Kérdezem tehát miniszter úrtól, milyen feltételeket tartalmaz az a szerzõdés, amelyet négy év eltelte után is vitatni lehet, amely mindenféle szankciót nélkülöz azzal a féllel szemben, aki nem tartja be azt a megállapodást. Másrészt pedig milyen megfontolással ült le az ÁPV Rt. tárgyalni az olasz féllel egymillió dollárról, ami bizony a magyar államot, a magyar költségvetést illetné ezen - 1992-ben kötött - szerzõdés alapján?
Tisztelettel várom válaszait. (Taps az ellenzék padsoraiban.)