NEMES MIKLÓS (FKGP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az 1996. évi költségvetés vitája során az FKGP álláspontja egyértelmû volt abban a tekintetben, hogy halaszthatatlanná vált a rendõrségi dolgozók bérének jelentõs mértékû emelése. Az e célra elkülönített összeget, 24 százalékot a képviselõcsoport átmenetileg elegendõnek ítélte. A béremelést követõ elsõ bérkifizetésre 1996. január 1-jén került sor, amely az érintettek többsége körében példátlan felháborodást váltott ki.
A béremelésre biztosított 24 százalékos keret felosztása során ugyanis a tiszthelyetteseket diszkriminálták, mert szemben a tiszti állományba tartozókkal, akiknek fizetése átlagosan 20-35 százalékkal emelkedett, a tiszthelyettesek havi illetménye csak 2-19 százalékkal lett több. A béremeléssel összefüggõ elvonások következtében a rendõrök egy részének a béremelés után kevesebb lett az illetménye mint korábban, soknak csupán 1-2 száz forinttal emelkedett a bére. A 7 százalékos béremelés például 200 forint nettó fizetésemelést jelentett.
(16.10)
Információink szerint a tiszthelyettesi állomány országos átlagos fizetése 22 ezer forint körül mozog.
Tisztelt Miniszter Úr! Ismeretes, hogy hazánk közbiztonsága az elmúlt idõszakban, legalábbis a közvélemény érzése szerint nem javult, sõt csökkent. A 24 százalékos béremelésbõl azokat a rendõröket - hogy mondjam - hagyták ki, akik a bûnözõkkel közvetlen kapcsolatba kerülhetnek. Szóval, úgy értem, hogy a tisztiállomány csak ritkább esetben kerül ki az utcára, és ritkább esetben kerül közvetlen bevetésre a bûnözõk ellen.
Kérdezem ezért tisztelt mininiszter úrtól, mit kíván tenni a bérfeszültség megszüntetése vagy csökkentése kérdekében.
Még annyit azért szeretnék elmondani... (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.)..., tudom, hogy közben történtek... (Az elnök kikapcsolja a képviselõ mikrofonját.)