KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknõ! Tisztelt Képviselõtársaim! Képviselõ úr egy, valóban a sajtóban is meglehetõsen nagy nyilvánosságot kapott ügyet említ, azonban több ponton tévesek az infomációi, ezért engedjék meg, hogy tájékoztatást adjak errõl az igen fontos kérdésrõl.
A rendõrség esetében a 24 százalékos bérfejlesztést végrehajtották. Ez egyébként az alapilletmény jellegû tételekre vonatkozott. Általános igény volt, hogy közelítsük a béremelés kapcsán a rendõrség illetményrendszerét a közszolgálati törvényben majdan elfogadandó bértáblához. Ennek az a következménye, hogy akik magasabb jövedelemmel rendelkeztek, alacsonyabb, akik kisebb jövedelemmel, magasabb bérfejlesztésben részesültek.
Ez a bértábla jobban preferálja a tisztiállományt, részben ennek a következménye, hogy ott nagyobb bérfejlesztésre került sor, ugyanakkor azonban, ha úgy vizsgáljuk a kérdést, hogy a 45 ezer forint alatti jövedelmûek és a 45 ezer forint fölötti jövedelmûek esetében milyen bérfejlesztésre került sor, akkor az derül ki, hogy a 45 ezer forint alatt keresõk esetében ez bõven meghaladta a 20 százalékot, mintegy 26 százalékra tehetõ, míg a 45 ezer forint fölött keresõk esetében mintegy 18-19 százalékra jön ki ez az összeg.
Másrészt a vonatkozó fõkapitányi utasítások azt tartalmazták, hogy az elsõköri besorolások után éppen a bérrendszer megváltozása miatt egy újabb kört kell tenni, meg kell vizsgálni ezeket a besorolásokat, a korrekciókat végre kell hajtani. Erre kéthónapos határidõt szabott, éppen a felháborodás miatt rövidítettem én ezt le tíz napra, és azt közölhetem az Országgyûléssel, hogy a bérfejlesztések március 15-e elõtt megtörténtek a rendõrségen. Nincs olyan, akinél 16 százalék alatti bérfejlesztést hajtottak volna végre, a 24 százalék természetesen egy átlagszám, vannak, akik ennél többet kaptak, és vannak, akik kevesebbet.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a koránypártok padsoraiban.)