KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A törvény várható elfogadásával egy olyan helyzet kezelésére rendelkezik majd eszközzel a továbbiakban az önkormányzati szabályozórendszer, amely helyzet kialakulása tulajdonképpen következménye annak az önkormányzati rendszernek, amelyet 1990-ben kialakítottunk. Nevezetesen annak a lehetõségnek, hogy az önkormányzatok vállalkozhatnak, a vállalkozásaikkal kockázatokat vállalnak, és bizonyos esetekben akkor, ha ezek a kockázatok túlzott mértékûek voltak, nem az a feltételrendszer érvényesült a késõbbiek során, amelyeket az önkormányzatok a döntésük meghozatala kapcsán maguk elé felvázoltak, kialakulhatnak a csõdhelyzet jelei, és ez valóban egy olyan kérdéskör, amelyet szabályozni kell, tekintettel arra, hogy e kérdéskörben nem érvényesülhetnek a vállalati csõdszabályozás eljárási kérdései.
Az általános vitát annyiban lehet összefoglalni, hogy a felszólalók - a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka kivételével - általában egyetértettek a felvázolt koncepcióval. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselõjének véleménye az volt, hogy az önkormányzat minden adósságát a központi költségvetésbõl kell rendezni, az önkormányzatok nem mehetnek csõdbe. Néhány képviselõtársam annak a kételyének adott hangot, hogy szabályozással meg lehet-e menteni az önkormányzatokat a csõdbe jutástól.
Tisztelt Képviselõtársaim! Engedjenek meg néhány véleményt az elõbbiekkel kapcsolatban. Helyi önkormányzati rendszerünk nem teszi lehetõvé az önkormányzati döntések állami, kormányzati felülvizsgálatát. Az önkormányzati rendszer sajátosságai alapján a mûködésükbõl fakadóan tehát nem zárható ki a saját döntéseik miatt bekövetkezõ csõdhelyzet lehetõsége.
Mint már több alkalommal is elhangzott, az önkormányzatok adósságaiért az állam nem vállal felelõsséget. Az önkormányzatok önmérséklése érdekében eladósodásuk korlátozására azonban több jogszabály lépett hatályba már 1995- ben. Így az önkormányzati törvény meghatározza az önkormányzatok kötelezettségvállalásának felsõ határát, és szabályozza a mérleg- felülvizsgálat rendjét. Kormányrendelet írja elõ a hitellel rendelkezõ vagy hitelt felvenni szándékozó önkormányzatok számára az alszámla nyitásának kötelezettségét.
1995-ben négy önkormányzat kapott átmeneti támogatást az alapvetõ fizetési kötelezettségek teljesítésére, a saját hibás döntéseik miatti pénzügyi gondjaik részbeni rendezésére. Az így kapott támogatás cél szerinti felhasználása érdekében bevezetésre került a Tákisz letéti alszámla.
1996-ban a költségvetési törvény már nem nyújtott átmeneti támogatást a csõdhelyzetbe jutó önkormányzatoknak, de azt lehetõvé teszi, hogy ezeket az önkormányzatokat megilletõ támogatások továbbra is a letéti számlára kerüljenek. Ez utóbbi intézkedés a most szavazás elõtt álló törvényjavaslat hatálybalépéséig érvényes.
Tisztelt Képviselõtársaim! A törvényjavaslathoz több módosító indítvány benyújtására került sor, a megfelelõ bizottságok ezeket megtárgyalták, több csatlakozó módosító javaslat készült ennek kapcsán. A módosító javaslatok többsége pontosabbá, szabatosabbá teszi a törvény szövegét, illetve számos közülük jogtechnikai jellegû.
Szeretném megköszönni a javaslatokat a benyújtó képviselõtársaimnak. A módosítások eme körét, amelyrõl az imént beszéltem, elfogadásra javaslom.
Nem tudom támogatni az olyan jellegû módosító indítványokat, amelyek az eladósodás következményeitõl részben vagy egészben mentesíteni szándékoznak az önkormányzatokat, hiszen ez a javaslat ellentétes az egész törvényalkotási szándékkal, és lényegében ellentétes a helyi önkormányzati rendszerünkkel.
Tisztelt Képviselõtársaim! Végül ismételten megköszönöm az Országgyûlés hathatós segítségét abban, hogy a törvény az elfogadásra javasolt módosító indítványokkal világosabb, tisztább viszonyokat fog meghatározni az adósságrendezési eljárás szereplõi számára.
Az elhangzottak alapján kérem képviselõtársaimat, foglaljanak állást a módosító indítványokról, majd végül támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)