SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézést kérek, hogy írásban nem adtam le a hozzászólási igényemet, ennek ellenére szeretnék a törvényjavaslat azon részéhez, részeihez hozzászólni, néhány gondolatot hozzáfûzni, amely a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával foglalkozik, errõl ugyanis a vita során kevés szó esett, feltehetõen azért, mert ez nem tisztán szociálpolitika, hanem szorosan kapcsolódik a foglalkoztatáspolitikához is. Valószínû, hogy ezért nem foglalkoztak vele részletesebben.
Köztudott, hogy a gazdasági stabilizációs törvény szûkítette e téren is a jogosultságot, mégpedig idõtartamát tekintve. Ennek okaira nyilván nem szeretnék kitérni. Nem szabályozott azonban néhány dolgot, amely zavart okozott a gyakorlatban. Nem volt például egyértelmû, hogy azt a 24 hónapot, amelyre jogosultak lehetnek a jövedelempótló támogatást igénybe vevõk, mely idõponttól kell számítani. Bizonytalanság volt a tekintetben is, hogy '96 október 1-jétõl 24 hónapra kell-e megállapítani a jövedelempótló támogatást azoknak, akik szeptember 30-ig megszerzik a 90 napos munkaviszonyt. Nem volt egyértelmû, hogy mit lehet beszámítani a 24 hónapos jogosultsági idõszakba. Ez a törvényjavaslat rendezi ezeket a kérdéseket.
Kiemelten fontosnak tartom azokat a bekezdéseket, amelyek szabályozzák a jövedelempótló támogatás folyósításának szüneteltetését, lehetõvé téve, hogy a szüneteltetés okának megszûnése után a támogatás tovább folyósítható legyen. Fontos dolog ugyanis, hogy azok közül, akik 1995. július 1-jén jövedelempótló támogatásban részesültek, szeptember 30-ig minél többen tudjanak munkaviszonyban 90 napot teljesíteni, ilyen idõtartamú munkaviszonyt igazolni, hogy megkaphassák a támogatást, hogy minél kevesebb legyen azok száma, akik ellátatlanul maradnak. De az is fontos, hogy indokolt esetben - gyermekszülés, katonai szolgálat, iskolai tanulmányok folytatása esetén - a 90 nap megszerzéséhez rendelkezésre álló idõ meghosszabbodhasson.
Engedjék meg, hogy a továbbiakban néhány gondolatot elmondjak a Jász- Nagykun-Szolnok megyei tapasztalatok alapján arról, hogy hogyan tudják megszerezni a jövedelempótló támogatásban részesülõk a további támogatáshoz szükséges 90 napos munkaviszonyt. Mert valójában annak ellenére, hogy ez a törvényjavaslat az elõbb említettek alapján sok szempontból rendezi, szabályozza a gyakorlatot, van egy nagyon fontos probléma, mégpedig az, hogy rövid idõ áll rendelkezésre a továbbiakban ahhoz, hogy a jövedelempótló támogatáson lévõ emberek elégséges számban tudják biztosítani a szükséges 90 napos munkaviszonyt.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében közel 15 ezer fõ részesül jövedelempótló támoatásban. Közülük 7 ezer személynek szeptember 30-án lejár a támogatási idõszak. Tehát valójában ennyi embernek kellene 90 nap munkaviszonyt szerezni ahhoz, hogy ne essenek ki a támogatási rendszerbõl. Ehhez a megyei munkaügyi központ a 3 milliárdos külön keretbõl - amit tavaly hagytunk jóvá - 207 millió forint céltámogatást kapott, hogy át tudja vállalni a közhasznú foglalkoztatás 70 százalékát. Ehhez a 30 százalék hozzájárulást az önkormányzatoknak kellene megadniuk. Ezt az összeget csak azért említettem, hogy elmondhassam, ebbõl a pénzbõl mindössze 3500 fõ közhasznú foglalkoztatásának támogatására lenne lehetõsége a megyei központnak. Tehát 7 ezer személynek jár le a támogatás , és 3500 fõt tudna támogatni. Ezzel szemben jelenleg - és most március közepén járunk - 1400 körül van azok száma, akik a 90 napot teljesítették, vagy megkezdték a munkavégzést. Elõre látható, hogy fele részben sem teljesülhetnek a támogatható foglalkoztatások. A számítások szerint mintegy 4 ezer lesz azoknak a száma, akik 1996. szeptember 30-a után kiesnek a támogatási rendszerbõl, mert nem tudják a 90 nap munkaviszonyt megszerezni. Úgy gondolom, nem hagyhatunk ellátatlanul ennyi embert, hiszen hasonló a helyzet országosan is.
Azt szeretném kihangsúlyozni, hogy itt tehát nem arról van szó, hogy az állami támogatás nem elégséges ahhoz, hogy a közhasznú foglalkoztatás megvalósuljon, hiszen augusztustól az év végéig mindössze 800 millió forintot használtunk föl országosan erre a célra a 3 milliárdos külön keretbõl - mint ahogy ez már az elõbb is említettem. A megyék jó részénél ez a helyzet, tehát nyilvánvaló, hogy ez így tevõdik össze. Lehetõvé kell tenni tehát, hogy a jövedelempótló támogatásban részesülõk minél nagyobb arányban szerezhessék meg a támogatás további feltételét. Ehhez azt javaslatom, hogy át kellene gondolni, hogy a szeptember 30-ai határidõt meg kellene hosszabbítani az év végéig, tehát december 31-ig kellene lehetõséget adni arra, hogy minél többen megszerezhessék a jogosultságot.
(21.30)
Ez azért is indokolt lenne, mert a helyi önkormányzatoknál elhúzódott a költségvetés elfogadásának határideje. Késõn írják ki a pályázatokat a 30 százalékos támogatáshoz, éppen ezért semmiképpen nem marad már elégséges idõ ahhoz, hogy a 90 napot abból a támogatásból idõben meg tudják szerezni. Tehát kérem a tisztelt Házat és az illetékes minisztériumokat is, hogy gondolják át, és ha van rá mód, még idõben módosítsuk ennek az igénybevételnek a határidejét.
Még egyet szeretnék megemlíteni. Másik módja is lenne, ha nem is nagymértékben, a támogatás megszerezhetõségének. Tudniillik a közhasznú foglalkoztatásnál 70 százalék állami támogatást lehetséges adni. Azonban ha jövedelempótló támogatásban részesülõk vesznek részt a közhasznú munkában, akkor egyértelmûen csak a 70 százalékát lehet adni ebbõl a 3 milliárdos keretbõl, míg az egyéb közhasznú foglalkoztatásnál lehetséges adott esetben - ha szegény településrõl van szó - 90 százalék központi támogatást is adni. Erre vonatkozóan adtunk be egy MSZP-s képviselõtársammal módosító indítványt. A Munkaügyi Minisztérium ezzel elvileg egyet is ért, a foglalkoztatási bizottság is támogatta, ennek ellenére még nem került a Ház elé, tehát ez sem tudja elõsegíteni a nehéz helyzetben lévõ településeknek az ilyen irányú foglalkoztatását.
Meg kell jegyeznem végül, hogy az önkormányzatok többségében megvan a szándék a közhasznú foglalkoztatásra, de rossz a pénzügyi helyzetük. Sokszor nem tudják vállalni a 30 százalékot sem, mert nemcsak a bér 30 százaléka, hanem egyéb más vonzata is van ezeknek a költségeknek. Persze, zárójelben azt is szeretném megjegyezni, hogy egyes önkormányzatoknál nem a pénz határozza meg elsõsorban, hogy nem támogatják és nem szervezik, hanem hiányzik a hozzáértés is és a felelõsségvállalás is. Márpedig mindenképpen azt kellene elõsegíteni központilag és helyileg is, hogy minél több ember megszerezhesse a jogosultságot, hiszen a késõbbiekben, ha ez a határidõ lejár, ismételten 180 nap lesz szükséges ahhoz, hogy újra jogosultságot szerezhessenek a járadékra vagy a jövedelempótló támogatásra.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)