DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Csehák képviselõtársam abban tévedett, hogy a gyermeknevelési támogatást nem a gyerek születése után közvetlenül, mert akkor az anya gyesre volt jogosult, hanem már csak akkor állapítják meg, amikor a legkisebb gyerek eléri a hároméves kort. Tehát ott az elõzõ évi jövedelembe bizony beleszámított a megszületett gyerek, hiszen mire a gyermeknevelési támogatást megállapították, addigra a legkisebb gyerek már hároméves volt. Ezt a problémát tehát nem kezeli a törvény. Nem tudok róla, hogy bárhol szerepelne olyan kitétel, miszerint a most megszületõ gyermeket is be kell számítani az egy fõre jutó jövedelem megállapításánál.
A másik: én tudom azt, hogy a családi pótlékról szóló törvényben van olyan kitétel, hogy amennyiben a jövedelemcsökkenés..., de az egészen biztos és törvényszerû, hogy ha valaki gyereket szül, akkor nem fog dolgozni, tehát lesz jövedelemcsökkenés, ebbõl következõen a fõszabályba is értelmetlen beírni, hogy az elõzõ évben egy fõre jutó jövedelem, mert a számítási mód úgy sokkal egyszerûbb.
A harmadik problémát nemcsak ott látom, hogy a korábban nem dolgozott, ám jövedelemhatáron túl esõ anyák számára nincs biztosítási viszony - ez is gond, nyilvánvalóan keveseket érint, de kevés ember esetében is ugyanolyan alkotmányos probléma, akkor is alkotmányos gond ez, ha kettõ embert érint ebben az országban -, de van egy másik is: a fizetés nélküli szabadság idõtartama. Ha nem fizet járulékot erre az idõre, akkor nem tudom, miért szolgálati viszony. Mert ekkor nem a gyesre jogosultság miatt lesz fizetés nélküli szabadságon, hanem csak úgy, merthogy nem jogosult gyesre.