Pusztai Erzsébet Tartalom Elõzõ Következõ

DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt távol lévõ Miniszterelnök Úr! Az elmúlt két év során sokszor tapasztalhattuk, hogy miniszterelnök úr, amerre jár az országban, mindig mond valami érdekeset. Vagy megígér valakinek valamit, ami aztán teljesíthetetlennek bizonyul, vagy ötleteket hoz elõ. Ilyen ötlet volt '94-ben Iváncsán, augusztus 20-án a vagyonadó ötlete, amibõl aztán hosszan tartó koalíciós viták születtek.

Ez megismétlõdött '95 májusában is, majd '95 novemberében már elhangzott - akkor az MSZP-kongresszus szünetében - az önkéntes vagyonadó ötlete. Most ismét ötletszerûen meghallhattuk az új elképzelést: önkéntes vagyonbevallást ebben az országban, és az ebbõl származó összegeket majd a szegények segélyezésére fordítjuk.

Rendkívül érdekes kormányzati stratégia ez, hogy a miniszterelnök járja az országot, ötleteket csillogtat meg a legkülönfélébb helyeken - nyilván mindenhol a hallgatóság hangulatának megfelelõ ötleteket csillogtat -, majd ezután kiderül, hogy ezek megvalósíthatatlanok, hibásak, rossz elképzelések, adott esetben alkotmányellenesek - ám ezt mindenki elfelejti, és megyünk tovább az úton.

Ezen most elgondolkodtunk egy kicsit: mit is jelent ez az önkéntes vagyonadó? Kinek szól ez az ötlet? Mi a különbség más demagóg ígérgetõk és az ilyen ötletek megcsillogtatása között? Mit is jelenthet az, hogy önkéntes vagyonadó?

Kedves Képviselõtársaim! Ez azt jelenti, hogy szétküldünk íveket, és aki úgy gondolja, hogy õ önkéntesen bevallja a vagyonát, és önkéntesen felajánlja úgymond a szegények megsegítésére ennek a vagyonnak a ki tudja hány százalékos adóját, annak a vagyonát legalizáltuk, elfogadtuk, szentesítettük. Nem vizsgáljuk természetesen, hogy milyen csatornákból, milyen úton jutott hozzá az illetõ. Ez az egyik probléma.

Ez egy jó módszer arra, hogy bármilyen tisztességtelen, bármilyen gazember úton jutott valaki a vagyonhoz, ím, most õ lesz a jó ember, a szegények megsegítõje, mert hajlandó bevallani a vagyonát, és ez után még adózni is hajlandó.

Kedves Képviselõtársaim! Elgondolkodtak-e azon, hogy ez mit jelent ebben az országban? Aki pedig nem vallja be a vagyonát, mert úgy gondolja, hogyha önkéntes, akkor nem kötelezõ; mi lesz ebbõl? Micsoda gondolat ez? Hová vezet az ilyen? Jelent-e bármivel is többet, mint a demagóg ígérgetõk különféle ígéretei? Hiszen ez ugyanúgy megvalósíthatatlan, és ugyanúgy egyetlen fillért sem fog eredményezni az országnak.

Egy szép mese, kedves képviselõtársaim, hogy az önkéntesen bevallott vagyon utáni adóból a szegényeket fogjuk segélyezni. Ehhez hasonló meséket már hallottunk: ajánljanak föl a bankok egy alapot a szegények segélyezésére; ez is egy miniszterelnöki ötlet volt, azóta sem hallottunk róla.

Kedves Képviselõtársaim! Kedves Kormánypárti Képviselõtársaim! A megvalósíthatatlan ígéreteket és ötleteket ne csak ellenzéki oldalról ítéljék el, hanem a saját kormányuk oldaláról is. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage