DR. CSEHÁK JUDIT, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Egyetértek Pusztai képviselõ asszonnyal; minden pillanatban, amikor döntés elõtt állunk, el kell gondolkodnunk azon, hogy az adott ügyben mi a véleményünk, mennyi köze van a döntésnek a realitásokhoz, és mennyiben javítja az az állampolgárok helyzetét. Azt gondolom, ez a szabály mindannyiunkra érvényes, akár ellenzéki pozícióban vagyunk, akár kormánypárton.
Meg vagyok gyõzõdve arról is, hogy õ sem fog elfeledkezni arról, mi volt a véleménye akkor, amikor a hatalomban dolgozott, vagy kormánypárti képviselõként dolgozott, a nyugdíjkorhatár emelésérõl, és ennek figyelembevételével alakítja majd javaslatait és álláspontját.
Mi a magunk részérõl természetesen vállaljuk, hogy megmondjuk, mi volt a véleményünk, és vállaljuk azt is - mint ahogy eddig is volt már rá számtalan példa -, hogy ha eltér az álláspontunk a kormány aktuális javaslataitól, akkor kormánypárti képviselõként is benyújtunk módosító indítványokat. Én erre legalábbis ígéretet tehetek.
(10.00)
Úgy gondolom, hogy egyetlen dologban volt komoly vitánk - és erre talán nem árt emlékeztetni -: az elõzõ nyugdíjkorhatár-emelési javaslat a rugalmas nyugdíjba menetelre nem adott lehetõséget, és sajnos az elõzõ kormány az elõírt 1993. december 31-i határidõig nem is teljesítette ezt a vállalt kötelezettségét. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)