DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselõcsoportjának vezérszónoka: Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyûlés! Mint azt Bihari Mihály az expozéjában is említette, már az 1600- as évek magyar törvényhozásában is fellelhetõk képviselõi összeférhetetlenséggel foglalkozó szabályok. Majd ezt követõen, 1875-ben, 1901-ben, 1938-ban és 1946-ban született átfogó összeférhetetlenségi törvény.
Az elõzõ rendszer ismert sajátosságai miatt nem volt szükség az összeférhetetlenség részletes szabályozására, hiszen a képviselõknek semmilyen érdemi feladatuk nem volt, és a mindenható párt egyébként sem törvényes eszközökkel kívánta szabályozni a kérdést.
1990-ben hatpárti munka eredményeként született meg a hatályos szabályozás, amely akkor tûzoltó-jellegû tevékenység volt, csak a legalapvetõbb kérdéseket kívántuk érinteni, hogy az új Országgyûlés megkezdhesse tevékenységét. A törvény azonban alapvetõen alkalmas volt arra, hogy betöltse feladatát.
Ma a hatályos alkotmány és az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló törvény tartalmazza az összeférhetetlenségi szabályokat. Az elmúlt évek jelentõs változásai, tapasztalatai tették szükségessé a képviselõi jogállásról szóló törvény összeférhetetlenségi szabályainak módosítását. Ezt felismerve az SZDSZ-frakció már 1991-ben önálló képviselõi indítvány útján kezdeményezte a törvény módosítását, de az akkori kormánypárti többség megakadályozta a javaslat napirendre vételét.
Ezt követõen 1994 nyarán a koalíciós megállapodásban és a kormányprogramban is rögzítettük: új összeférhetetlenségi szabályokat kell alkotni, elsõsorban a gazdasági összeférhetetlenség terén. 1994 októberében újabb törvényjavaslatot dolgozott ki a frakciónk, majd ezt követõen alakult meg a hatpárti munkacsoport. Ötévi késedelem után most végre megszülethet ez a parlament tekintélye szempontjából is oly jelentõs törvény.
A munkabizottság által jelenlegi formájában benyújtott változat számos ponton alternatív változatokat tartalmaz egy-egy problémakörre vonatkozóan, annak megfelelõen, hogy a frakciók álláspontja hogyan tért el egymástól. Külön problémát jelent majd - ahogy az itt el is hangzott -, hogy ki vagy kik lesznek jogosultak az elõterjesztõk nevében nyilatkozni, illetve a különbözõ alternatívákat a Házszabállyal hogyan lehet összhangba hozni majd, hiszen ebben a formájában most még szavazhatatlan a törvényjavaslat.
(11.10)
Beszédemben csak azokról a fontos területekrõl szeretnék szólni, ahol jelentõs nézetkülönbség alakult ki a frakciók között.
A különbözõ összeférhetetlenségi kategóriák közül az egyik legjelentõsebb terület a gazdasági összeférhetetlenség köre. Az Országgyûlés mind az elõzõ, mind pedig a mostani ciklusban több törvényben és országgyûlési határozatban hozott olyan döntéseket, amelyek közvetlenül is érintettek részben vagy egészben állami tulajdonban álló vállalatokat. Ha ezen vállalatok vezetõi közül bárki is tagja lehet a parlamentnek, annál a vezetõnél óhatatlanul felmerülhet, hogy saját cége érdekében próbál befolyást gyakorolni a döntésre, hogy az általa vezetett cég elõnyösebb helyzetbe kerüljön, mint az ilyen befolyásolási lehetõséggel nem bíró vállalatok.
További veszély ezen a téren, hogy a mindenkori kormányzat a kormány iránti lojalitást állami tulajdonú cégek vezetõ állásával vásárolja meg, amely szintén nemkívánatos összefonódásokhoz vezethet és súlyosan sértheti a képviselõi függetlenséget. De ugyanígy nem lehet a képviselõ koncessziós társaság vezetõ tisztségviselõje a képviselõi mandátum fennállása alatt, illetve annak megszûnésétõl számított két évig, hiszen valamely hasznot hajtó dolgot vagy jogot tipikusan az állam ad koncesszióba. Ezt meghaladóan országgyûlési képviselõ nem lehet a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szervezettel szerzõdéses viszonyban álló gazdálkodószervezet vezetõ tisztségviselõje sem.
A magáncégeknél ez a veszély nem merül fel, hiszen ezen társaságokra vonatkozóan közvetlen döntéseket sem a kormányzat, sem a parlament nem hoz, és magáncég bizonyosan csak akkor alkalmazza a képviselõt, ha szakmai ismereteinél fogva alkalmas erre a funkcióra.
Fontos szempont a gazdasági és politikai pozíciók szétválasztása. De látni kell azt is, ha minden gazdasági pozíciót tiltanánk és a gazdasági élet gyakorlati szakembereit mesterségesen távol tartanánk a parlamenttõl, akkor nagyon rövid idõn belül kontraszelektálttá válna az Országgyûlés, a valódi gazdasági folyamatokat, a tényleges helyzetet kevéssé ismerõ képviselõk ülnének ebben a Házban. Véleményem szerint a minisztériumi elõterjesztéseknek egyébként is egyik legnagyobb hiányossága a gyakorlati ismeretek, tapasztalatok hiánya. Nem lehet célunk, hogy sikeres vállalkozókat, közgazdászokat, ügyvédeket, orvosokat, mérnököket tartsunk távol e fontos megbízatástól.
Indokolt szabályozni az összeférhetetlenség azon eseteit is, amikor a képviselõ méltatlanná válik a megbízatására. Egyetértés mutatkozik ezen a téren abban, hogy ne lehessen képviselõ, akit a közügyek gyakorlásától eltiltottak, akit szándékos bûncselekmény miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek és akinek a kényszergyógykezelését rendelték el.
Nincs azonban teljes egyetértés abban, hogy méltó-e a képviselõségre az, akinek az állammal szemben - a megfelelõ jogorvoslati eljárások kimerítését követõen - köztartozása áll fenn; például adótartozás, társadalombiztosítási járuléktartozás és egyebek. Az SZDSZ-frakció meggyõzõdése, hogy nem képviselheti a választópolgárokat a törvényhozásban az, aki a közterhek viselésében nem vesz részt a törvényeknek megfelelõ módon. Ezért az Országgyûlés tekintélyének megóvása érdekében is szükséges, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények mellett az adókat törvényesen teljesítõ képviselõk üljenek az Országgyûlésben. Hangsúlyozni szeretném, hogy vitássá tett ügyek nem tartoznak ebbe a körbe, csak a jogerõs határozattal vagy ítélettel eldöntött esetekrõl van szó.
Mindezekkel is összefüggésben és a nyilvánosság hatékonyabb érvényesülése érdekében is fontosnak tartjuk, hogy a képviselõ tájékoztassa a parlamentet arról, ha bármilyen más forrásból jövedelme származik vagy vállalkozásban vesz részt, illetve ha valamilyen köztestületben vezetõ pozíciót tölt be.
A következõ jelentõs új szabályozás a vagyonnyilatkozat ügye. Az országgyûlési képviselõk eddig is töltöttek ki vagyonnyilatkozatot mandátumuk elnyerésekor, azok azonban ma is ott vannak az elnöki páncélszekrényben vagy az irattárban. A vagyonnyilatkozat indoka az, hogy ha a tiltó rendelkezések ellenére törvénytelen, indokolatlan vagyongyarapodás keletkezik egy képviselõnél, akkor az ilyen módon is ellenõrizhetõ, nyomon követhetõ legyen.
Itt kell megjegyeznem, hogy az országgyûlési képviselõk és általában más vezetõ politikusok a közhatalom gyakorlásával, a közéleti tevékenységgel, közszerepléssel lemondanak az állampolgári jogaik, szuverenitásuk egy részérõl, az életük a választópolgárok elõtt nyitott könyv kell hogy legyen. A közvéleménynek méltányolható elvárása, hogy a képviselõk a megbízatásuk idején elért vagyonnövekményükkel számoljanak el választóiknak. A mai rendelkezések erre a gyakorlatban alkalmatlanok, hiszen a vagyonnyilatkozatról a közvélemény semmit nem tudhat meg. Indokolt lehetõvé tenni, hogy ezen adatok nyilvánosak legyenek; talán az Országgyûlési Könyvtár alkalmas lehet, hogy e nyilvántartásnak helyet biztosítson és azt ott bárki számára hozzáférhetõvé tegye.
Vita tárgyát képezheti azonban az, hogy a képviselõn kívül annak mely családtagjára terjedjen ki a nyilatkozat köre, hiszen itt már alkotmányos szempontok is felmerülhetnek, de mindenképpen olyan megoldást kell találnunk, hogy e kötelezettség ne legyen kijátszható.
Végül, de nem utolsósorban szeretnék szólni a törvény hatálybalépésének kérdésérõl. Fontos követelmény, hogy az új szabályozás mielõbb hatályba lépjen, alkalmazható legyen. Kétségtelen tény, hogy ezen új szabályok, elsõsorban a gazdasági összeférhetetlenséggel kapcsolatos rendelkezések több képviselõ egzisztenciális helyzetét érinthetik majd, akiknek dönteniük kell, hogyan szüntetik meg az összeférhetetlenségi helyzetet: lemondanak a mandátumukról, vagy fenntartják a képviselõi megbízatásukat, és az egyéb, fõleg gazdasági vezetõi pozíciójuktól válnak meg.
Mint már említettem, mind a koalíciós megállapodás, mind a kormányprogram tartalmazza, hogy a képviselõi összeférhetetlenséget újra kell szabályozni, és a gazdasági összeférhetetlenség terén is szigorú szabályokat kell alkalmazni. Nem hivatkozhat tehát senki arra, hogy a szabályozás váratlanul érinti, hisz a hatpárti munka is egy éve folyik már.
A leghatározottabban az a véleményünk tehát, hogy a parlamentnek a most mandátummal rendelkezõ képviselõkre vonatkozóan is az új szabályokat kell alkalmazni. Nem várhatunk további két évet - mielõbb lépjen hatályba ez a törvény!
Véleményem szerint a törvényjavaslat elfogadásával nem zárulhat le az országgyûlési képviselõk jogállásával összefüggõ jogalkotói munka. Szükség lehet talán egy fegyelmi kódexre, amely a mandátumot nem érintõ kisebb súlyú szabályszegésekkel, fegyelmezetlenségekkel, képviselõhöz méltatlan magatartással kapcsolatos szabálytalanságokra tartalmaz megfelelõ fegyelmi büntetéseket, amely jelentkezhet pénzbírság, az üléstõl való idõleges távoltartás vagy más hasonló szankciók formájában. A Házszabály felülvizsgálatakor talán ezt is figyelembe vehetné majd a munkabizottság. Erre vonatkozóan számos országban találhatunk megfelelõ megoldási módokat.
Ezt meghaladóan az Országgyûlés tekintélyének megóvása, a képviselõi ellenõrzési tevékenység hatékonyabbá tétele, a képviselõi munkavégzés körülményeinek javítása érdekében indokolt tovább mûködtetni e hatpárti munkabizottságot, hogy a törvény a következõ parlamenti ciklusra korszerûbbé válhasson. Mindannyian tudjuk, hogy nem lehet olyan tökéletes szabályozást alkotni, amely minden szükséges esetben vagy büntetõjogi eszközökkel, vagy mandátumtól történõ megfosztással sújtja a képviselõt; de talán nem is szükséges, mert ebben az ügyben végsõ soron a választópolgárok jogosultak ítéletet hozni a választások alkalmával.
Az SZDSZ-frakció nevében kérem önöket, hogy minél rövidebb vitát követõen a magyar jogtörténeti hagyományoknak is megfelelõ, európai színvonalú összeférhetetlenségi szabályokat léptessünk hatályba. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)