AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Önök elõtt fekszik a társadalombiztosítási alapok 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról benyújtott törvénytervezet. A kormány minden évben megkísérli az önök jogos elvárását teljesíteni, hogy a központi költségvetés és a társadalombiztosítás zárszámadása együttesen kerülhessen megtárgyalásra, azonban ez sajnos ezúttal sem sikerült. Ennek egyik legfõbb oka, hogy '94-ben valósult meg a társadalombiztosítás két alapra történõ tényleges pénzügyi és vagyoni szétválása, mely önmagában is nehéz feladat elé állította az önkormányzatokat.
Az alapok költségvetési beszámolóinak auditálása a kettéválásból eredõ problémák miatt elhúzódott. Az alapok és a PM között több hónapon át tartó egyeztetéssorozatra volt szükség ahhoz, hogy a két alap által külön-külön elkészített zárszámadási mérlegbõl a tb összevont mérlege elkészíthetõ legyen. Nem volt könnyû tehát sem az önkormányzatok, sem az igazgatási szerveik számára a '94-es év, ebbõl következõen annak lezárása sem.
Az Állami Számvevõszék ellenõrzése során a fõ hangsúlyt a mûködési költségvetésükkel kibõvített '94. évi költségvetésük megvalósulásának vizsgálatára és az eltérések okainak feltárására helyezte. Elmondható, hogy az ÁSZ-ellenõrzés nyomán az auditori közremûködés ellenére is sajnos több módosítás szükséges, elsõsorban a nyugdíjalap zárszámadásában.
Ezúton külön is szeretném megköszönni az Állami Számvevõszék alapos munkáját, ami láthatóan ebben az esetben is lényeges segítséget nyújtott az Országgyûlés ellenõrzõ szerepének betöltéséhez.
Tisztelt Ház! Mint azt önök is látják, a tb-alapok pénzügyi helyzete '94- ben kedvezõtlenül alakult, annak ellenére, hogy az alapok a makrogazdasági környezetet figyelembe vevõ, kiegyensúlyozott gazdálkodás megteremtésére irányuló, közel nullszaldós '94. évi költségvetést terveztek, és ezt hagyta jóvá a parlament is. Együttes hiányuk ténylegesen közel 42 milliárd forint. A tervezetthez viszonyítva bevételi oldalon összességében 5 milliárd forintos többlet alakult ki. Ezen belül elmaradt a 16 milliárdos vagyonátadási hozambevétel, amit viszont a MÁV tartozásának rendkívüli megfizetése lényegében ellentételezett.
Itt szeretném kiemelni, hogy ez a bevételi többlet nem következett volna be, ha az Alkotmánybíróság az életbelépés idõpontjától semmisíti meg a tiszteletdíjak utáni tb-járulékfizetés kötelezettségét. A járulékalap ezen szélesítését az MDF-KDNP-kormány javaslatára '93-ban fogadta el az akkori parlamenti kormánytöbbség, '94. január 1-jei hatálybalépéssel. Az Alkotmánybíróság '95 decemberében a jövõre nézve semmisítette meg alkotmányellenessége miatt e törvényi rendelkezést, ezért a döntés pénzügyileg végül nem érinti a '94. évi zárszámadást. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy éppen ez a '93-ban elfogadott törvénymódosítás szolgált modellül a tavalyi stabilizációs törvénycsomag járulékalap-bõvítõ javaslatainak elõterjesztésekor, amirõl a csomag utólagos értékelésekor a '93-as törvényi rendelkezés megszavazói láthatólag hajlamosak elfeledkezni.
Tényszerûen tanulságként megállapítható: az elõzõ és a jelenlegi kormány egyaránt tévedett a társadalombiztosítási járulékalap kiszélesítésének fennálló alkotmányos kereteit illetõen.
Tisztelt Ház! A mintegy 48 milliárd forintos kiadási többlet döntõ része, 29 milliárd forint, a nyugellátásoknál jelentkezett. A magas, teljesítményekkel meg nem alapozott keresetdinamikát a szabályok szerint jogosan követõ nyugdíjemelés ugyanis lényegesen meghaladta az eredetileg a tervezési idõszakban elképzeltet.
A kiadási túllépés másik jelentõs oka a gyógyszerkiadások közel 11 milliárdos elfutása. A gyógyszerfelhasználás számos okból eltolódott a drágább külföldi gyógyszerek irányába, s az ilyen felhasználást visszafogó, a támogatási rendszert fejlesztõ intézkedések sem voltak kellõen hatásosak.
Harmadik okként az jelölhetõ meg, hogy nem került sor a táppénzkiadások növekedését gátló lényeges intézkedésekre, ezért a táppénzkiadások 6,5 milliárd forinttal felülmúlták az elõirányzatot.
Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, joggal tehetik fel azt a kérdést, hogy ilyen nagymértékû hiány esetében miért nem került sor a társadalombiztosítási alapok '94. évi pótköltségvetésének beterjesztésére. A társadalombiztosítás információs rendszerébõl adódóan '94 év õszén még azt valószínûsítették az önkormányzatok, hogy az alapok 15 milliárd forint körüli deficittel zárnak.
(12.50)
Ezt pedig a MÁV-tartozás rendezésének akkor eldöntött kezdeményezésével, ha e prognózis jó, a tolerálható eltérési sávba sikerült volna csökkenteni. Sajnos a prognózis nem bizonyult jónak, s így '94-ben a hiány közel 42 milliárd forint lett.
A történtek aláhúzzák a társadalombiztosítási költségvetés-készítés, illetve a végrehajtást figyelemmel kísérõ mechanizmusok átgondolásának szükségességét. Ezzel a tisztelt Ház különbözõ törvények keretében éppen a napokban foglalkozott, illetve foglalkozik.
Ugyancsak aktuális feladat a kincstári finanszírozás mielõbbi kiterjesztése a társdalombiztosításra, ami számos felmerült probléma megelõzését is szolgálja.
Mindezeken túl, s ez a legfontosabb, elõttünk van a társadalombiztosítási rendszer egészének átfogó reformja, amivel ez évben a parlament is részletesen foglalkozni fog.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassák meg, s az ÁSZ-vizsgálatból következõ, várhatóan beterjesztésre kerülõ módosításokkal fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)