PALLAG LÁSZLÓ (FKGP): Köszönöm, elnök úr. Képviselõtársaim! Miniszter Úr! Március 23-án választásra került sor a Tajvani Köztársaságban. 8-a óta hadgyakorlatot tartott Kína a sziget közelében. Ez nagy riadalmat keltett az önálló utat járó, demokráciában és piacgazdaságban gondolkodó, 23 millió lakosú szigetállamban.
Nekik nem kellett a kommunizmus. Két ország van jelenleg, amelyik még ragaszkodik ehhez: Kuba és a népi Kína. Nem az emberi szabadságban és a demokráciában gondolkodnak. Kína fegyverrel, erõfitogtatással adott hangot szándékának.
Kelet-Európában a magyar nép utat nyitott a demokráciának és a szabadságnak, hitet téve emellett minden párt. Ez a szándék mindannyiunkat kötelez arra, hogy ha a világban bárhol veszélybe kerülnek a demokratikus folyamatok, felemeljük szavunkat, megvédve ezzel a törékeny világbékét. Hangsúlyozom, válogatás nélkül vagyunk kötelezettek szót emelni és elhatárolódni minden agressziótól. Vagy felvetõdik egy kérdés: Lótné módjára visszavágyunk Sodomába és Gomorrába, az esetleges kommunista rendszerbe vagy valamelyik új változatába, helyet adva a visszarendezõdés szándékának a posztkommunista Oroszországgal, Kínát támogatva, megosztva ismét a világot?
Elõször volt népszavazás Kína ötezer éves történelmében. Kötelezettek vagyunk szót emelni a demokratikus folyamatok mellett. Rá kell világítani arra, hogy a hallgatás beleegyezést jelent, miniszter úr, és egyidejûleg az agresszió támogatását jelenti.
Peking három feltételt jelölt meg, amelyek fennállása esetén erõt alkalmaz Tajvannal szemben: azaz ha kinyilvánítja függetlenségét; ha külföldi beavatkozásra kerülne sor Tajvan szigetén; ha káosz, zavargások lennének.
Ismételten kérdezem: miért nem vállalja a kormányzat a demokráciák védelmét nemzetközi szinten?
Várom válaszát, miniszter úr. (Taps a jobb oldalon.)