DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Úr! Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a korábbi években 70-100, intézeten kívüli szülés történt évente. A nyírbátori körzetben az intézeten kívüli szülések aránya állandónak mondható a megyei adatok tükrében: 10-11 százalék, és ez az arány az 1995-ös esztendõben sem emelkedett, 10,2 százalék volt.
Többségükben olyan édesanyákról van szó, tisztelt Ház, akik gondozásra nem jártak, olyan életmódot folytattak, aminek révén kikerültek az anya- és csecsemõvédelem látókörébõl.
A nyírbátori szülõotthon vonzáskörzetében 1995. október elseje után összesen hét, intézeten kívüli szülés történt. Minden esetben a mentõket is értesítették, azonban azt hozzá kell tenni, hogy az intézeten kívüli szülések oka nem elsõsorban a szállítás késedelmességében vagy a szülészeti intézmény távolságában keresendõ, hanem a késõi értesítésben, mert minden ilyen esetet a szakfelügyelõ fõorvos és a mentõszolgálat közösen megvizsgálnak.
A nyírbátori szülõotthon bezárását követõen a szülõnõk intézeti ellátása 57 százalékban a nyíregyházi megyei kórházban, 43 százalékban pedig a mátészalkai kórházban történt. A felosztott körzet szállítási távolságai nem haladják meg az említett két intézmény vonzáskörzetéhez tartozó egyéb helységek távolságát.
Konkrétan a nyírvasvári presszóban történt szülés is a szülõnõ életvitelébõl adódott. Az önkormányzat tájékoztatása szerint nem jelentkezett be az illetékes védõnõnél, a háziorvosnál nem jelentkezett, terhestanácsadásra sehol nem járt, terheskiskönyve sem volt. A szülés után a mentõk az újszülöttel együtt a mátészalkai kórházba szállították, ahonnan öt nap múlva hazaengedték. Jelenleg az újszülött és az édesanya jól van, a gondozószolgálat rendszeresen ellenõrzi. Korábban az édesanya egy gyermeket szült, szintén hasonló körülmények között.
A volt nyírbátori szülõotthon vonzáskörzetében élõ lakosok mentõellátását döntõen a nyírbátori és nyírlugosi mentõállomás mentõgépkocsijai biztosítják. Ennek a két mentõállomásnak a területe, lakossága a megye lakosságának 8 százalékát teszi ki, míg a megyei szervezet mentõgépkocsi-parkjából mintegy 12 százalékkal részesednek.
A felvetett, intézeten kívüli szülések mindegyikéhez azonnal indítottak mentõgépkocsit, öt esetben 15 percen belül a mentõk a helyszínre érkeztek, míg két esetben késõbb.
A szülés öt esetben a mentõgépkocsi kiérkezése elõtt, két esetben a mentõgépkocsiban történt meg, részben azért is, mert többször szült asszonyoknál úgynevezett rohamos szülés következett be.
A szakmai vélemény szerint tehát - az elõzõ évek eseményeit is figyelembe véve - a nyírbátori körzetben történt, intézeten kívüli szülések és az egészségügyi szolgálatok átalakítása között nem mutatható ki összefüggés.
Szabolcs-Szatmár megye délkeleti részének biztonságosabb mentõellátása a Nyugat-Európában is követelményként elfogadott 15 percen belüli kiérkezés biztosítása érdekében 1994-ben jelentõs önkormányzati segítséggel Nyírlugoson mentõállomás létesült.
(15.10)
Arról szeretném képviselõ urat tájékoztatni, hogy ennek kapacitását idén továbbfejlesztésre javasoltuk.
Ami a Nyírlugoson 24 órás szolgálatot teljesítõ gépkocsi egészségbiztosító pénztár által történõ finanszírozásának befogadását jelenti, így a korábban átirányított kapacitás visszahelyezhetõ a nyírbátori mentõállomásra, és ezzel a térség mentõellátása tovább fejlõdhet.
Tisztelt Ház! Összefoglalva: presszóban szülni nem korszerû és egyáltalán nemkívánatos; a mentõautóban sem kívánatos - bár biztonságosabb -, jóllehet olykor sajnos nem elkerülhetõ.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)