DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Úr! Elöljáróban szeretném tájékoztatni a képviselõ urat arról, hogy a közüzemi ivóvíz- és csatornarendszer továbbfejlesztésérõl szóló tájékoztatóm természetesen nem veszett el a minisztériumban, azt már 1994 végén benyújtottuk a kormány részére. Ebben részletesen vizsgáltuk a jelenlegi díjrendszer átalakításának a lehetõségeit, figyelembe véve az e téren rendelkezésre álló nemzetközi tapasztalatokat is. Elemzésünk elsõsorban a KHVM ármegállapítási jogkörébe tartozó állami víziközmûvekre terjed ki, amelyek az összes ivóvíz-szolgáltatásnak mintegy 15 százalékát adják. Ennek mintegy a fele a vízátadás; a másik fele, azaz az országos ivóvízellátás alig 5-7 százaléka pedig az a közvetlen fogyasztói ellátás, amelyre a hatósági díjakat egyáltalában elõírhatjuk.
1994. január 1-jétõl az önkormányzati tulajdonú víziközmûvek esetében tehát a fogyasztók 93-95 százalékát érintõen a díjmegállapítás az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Ezért sem a kormánynak, sem a KHVM-nek nincs lehetõsége arra, hogy országosan egységesen elrendelje a díjmegállapítás módját.
(15.30)
A már említett vizsgálat elsõsorban az Európa-szerte ismert és több országban elfogadott úgynevezett kéttényezõs díjrendszer bevezetésének lehetõségeit vizsgálta. Ennek lényege, hogy a fogyasztók meghatározott összegû alapdíjat és ahhoz kapcsolódóan, arra építve a felhasznált mennyiséggel arányos díjat fizetnének. E díjrendszer értékelése során azonban tekintettel kell lennünk a hazai sajátosságokra is. Míg Európában általában 10-20 szolgáltató mûködik egy országban, nálunk a múlt év végén 270 üzemeltetõt tartottunk számon. A fejlett országokban egységesebb és modernebb szolgáltatás fejlettebb mûszaki háttérrel is rendelkezik. Ezzel szemben nálunk a vízszolgáltatás rendkívül vegyes összetételû berendezésekkel és - egy-két kivételtõl eltekintve - csöppet sem korszerûnek nevezhetõ információs rendszerrel valósul meg. Ezért gondot okoz annak a mûszaki jellemzõnek a kiválasztása, amely kiinduló pontja lehet az alapdíj megállapításának.
Mérlegelnünk kell azt is, hogy ez az árképzési mód az egyes fogyasztói rétegeket eltérõen érinti. A kisfogyasztók, például egyedülálló nyugdíjasok esetében ennek az alkalmazása hátrányos lehet. Így a díjrendszer bevezetésére alapos hatásvizsgálat nélkül - e vizsgálat folyamatban van - nem vállalkozhatunk.
Átgondoltuk a képviselõ úr által javasolt ármegállapítási módot is, amely szerint vízmennyiséget állampolgári jogon, ingyenesen, utána pedig progresszíven emelkedõ áron kapna a lakosság. E díjrendszer elsõ ránézésre valóban jobban ösztönözne a takarékosságra, azonban itt is számos gond merül fel. Tudomásul kell vennünk: a magyar gazdaság nem elég erõs ahhoz, hogy részben ingyenes vízszolgáltatás lehetõségét komolyan ajánlhassuk. Egyébként sincs tudomásunk arról, hogy Európában ezt bárhol alkalmaznák. A képviselõ úr által javasolt megoldás egyértelmûen a kis létszámú háztartásokat részesíti elõnyben, ugyanez például a nagycsaládosokat szinte elviselhetetlen helyzet elé állítaná. Díjfizetési alanyként ugyanis kisebb egységet, mint a háztartást, sajnos nem tud a mai statisztika figyelembe venni. Nem ismerjük az egy háztartásban élõk számát, ez a bizonyos számbavételi statisztikai lehetõség erre nem ad módot, ebben az esetben éppen a sokgyermekeseknek kellene a progresszivitás alapján többet fizetniük.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a vízdíjak növekvõ anyagi terhet jelentenek a lakosság számára, a fogyasztók - joggal - fokozottan érzékenyek a díjnövelésre. Ezért nyitottak vagyunk minden olyan javaslatra, amely képes enyhíteni a jelenlegi rendszerbõl fakadó problémákat. Kezdeményezésünkre egyes regionális vízmûveknél, mint például a DRV-nél, komoly erõfeszítés folyik egy alapdíjas rendszer kísérleti bevezetésére. További számításokat végzünk, hogy az egyes fogyasztói rétegeket miként érintené a jelenlegitõl eltérõ fizetési mód bevezetése.
Tehát ismételten felhívnám a figyelmet arra, hogy a lakossági vízellátás 95 százalékát érintõ önkormányzati ármegállapítás esetében viszont nincs akadálya új módszer helyi bevezetése kipróbálásának. Ezért messzemenõen támogatnánk és konkrét segítséget nyújtanánk ilyen kísérletekhez, önkormányzati és regionális szinten egyaránt. E munkában képviselõ úr tapasztalatára is számítunk. E kísérletek alapján határozunk majd arról, hogy bevezethetünk-e új díj- és támogatási rendszert, melyet döntésre azonnal a kormány elé terjesztünk. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. Kérem képviselõ urat és a parlamentet, hogy fogadja el válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)