DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Asszony! A miniszterelnök úrnak hozzám eljuttatott válaszát ismertetném.
A hozzám írásban eljuttatott interpellációra válaszolva elõször is azt szeretném leszögezni, hogy a rendszerváltozás óta nem volt olyan kormány Magyarországon, mely ne tûzte volna ki célul a kelet-magyarországi térség felzárkóztatását. Ez a körülmény tehát lehetõséget ad arra, hogy a különbözõ célkitûzések között a megvalósulás szempontjából összehasonlítást tegyünk.
Képviselõ asszony beváltatlan ígéretekre utalva elsõként az M3-as autópálya határig történõ megépítésének hiányát kéri számon. Ennek kapcsán emlékeztetnem kell arra, hogy 1992-ben, amikor képviselõ asszony bátyja koalíciós partnerként vett részt az ország ügyeinek intézésében, ezt a beruházást koncesszióba adással vélték megvalósíthatónak. Nos, az akkor elindított nemzetközi versenytárgyalás alapján 1995-re kiderült, hogy ezzel a megoldással, számottevõ költségvetési támogatás nélkül - meghaladta volna akár a 40 milliárd forintot is -, az egyébként teljes szakaszán díjat szedõ autópálya még a borsodi megyehatárig sem ért volna el, a tiszántúli szakasz megépítésére pedig még ajánlat sem érkezett.
A jelenlegi kormány ezért alapos elõkészítés eredményeként a megoldást az állami útdíjas rendszerben való kiépítés programjában találta meg. Ennek megfelelõen a munkák Gyöngyösnél ez év júliusában kezdõdhetnek meg, és az M3- as autópálya 1998-ig Füzesabonyig, legkésõbb 2003-ig pedig Polgárig épül ki. Az utóbbi határidõ megfelelõ nagyságú díjbevételek és állami garanciavállalás esetén egy-két évvel elõbbre hozható. Az ezzel kapcsolatos kormány- elõterjesztés, a gyorsítási elõterjesztés elõkészítés alatt van.
Megjegyzem, hogy épp a tegnapi és mai napon folynak a legkeményebb tárgyalások az Európai Beruházási Bankkal pénzügyminiszteri, államtitkári szinten, hogy lehetõség szerint a határidõt minden körülmények között tartani lehessen.
A Polgárnál megtörténõ átadást követõen a díjbevételek visszaforgatásával a program önfinanszírozóvá válhat, ami lehetõséget teremt arra, hogy az autópálya Nyíregyházáig, majd onnan az országhatárig megépülhessen. Mindez természetesen azt jelenti, hogy az M3-as teljes szakaszán szükséges lesz a díjszedés, ellenkezõ esetben ugyanis források hiányában a továbbépítési program lelassulhat, rosszabb esetben leállhat.
Ami a záhonyi különleges vállalkozói övezet kérdését illeti, ebben a tárgykörben képviselõ asszony már intézett kérdést a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez, aki a választ megadta. Most ezeket a válaszokat csak megismételni lehet. Tehát: a területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló törvénybe, melyet képviselõ asszony egyébként nem szavazott meg, beépült a vállalkozói övezet fogalma, továbbá a társasági adóról szóló törvényben megjelennek a létesítéshez szükséges ösztönzõk.
A Magyar Fejlesztési és Beruházási Bank 50 millió forintos alaptõkével létrehozta azt a társaságot, amely Záhony térségében a vállalkozói övezet elõkészítését végzi, és amely társaság alaptõkéjét a kormány döntése alapján a Területfejlesztési Alap 200 millió forinttal megemelte.
Megjegyzendõ, hogy a hasonló megoldási kísérletek Közép-Kelet-Európában eddig sorra megbuktak, ugyanakkor Magyarország angol támogatással lehetõséget kapott arra, hogy tovább finomítsa, fejleszthesse, illetve kereshesse a problémakörhöz kapcsolódó megoldásokat.
Az elmondottak, úgy gondolom, kellõen cáfolják azt a véleményt, hogy a kormány semmit sem tett az elmaradt térségek felzárkóztatásáért. Ezért kérem képviselõ asszonyt és a tisztelt Házat, hogy válaszomat fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)